Már most is több, mint egyéves csúcson, 50 euró/MWh közelében jár az Európában irányadó TTF gázár az ukrán tranzit leállása és a hideg idő miatt, de a Goldman Sachs mai előrejelzése szerint innen még jelentős további drágulás várható a következő hónapokban.
Ha ez tényleg így lenne, az elkezdene fájni Magyarországnak is pénzügyileg a rezsicsökkentési rendszer miatt, és közben a forintra nehezedő leértékelődési nyomást is fokozná.
A neves amerikai befektetési bank péntek reggeli energiapiaci anyagában azt írja a Reuters tudósítása szerint:
jelentős kockázatot lát arra, hogy a TTF gázár a következő hónapokban 63-84 euró közé emelkedhet, azaz addig a tartományig, amelyben már az olajalapú fűtésre váltás is gazdaságossá válhat.
Mindez tehát azt jelenti, hogy a mostani 50 euró körülről még további 26-68%-os gázár emelkedést is nagy esélyűnek lát a Goldman Sachs a téli hónapokban. Valószínűleg nem véletlen egybeesés, hogy az olasz energiaügyi miniszter egy péntek reggeli rádióinterjúban azt szorgalmazta: 50-60 eurós uniós gázár sapkára van szükség. Így tehát Gilberto Fratin gyakorlatilag azt javasolta: nemcsak meg kell hosszabbítani a január végén lejáró 180 eurós uniós gázár sapkát, hanem sokkal lejjebb kell hozni, gyakorlatilag a mostani árszint közelébe.
Az jól látszik, hogy amióta (december közepe óta) nyilvánvalóvá vált a gázkereskedők számára, hogy nincs már idő és jogi mozgástér újrakötni a 2024 végén lejáró orosz-ukrán földgáz tranzitszerződést, 40 euró körülről szárnyalni kezdett a gázár, amiben az is szerepet játszott, hogy a tartósan hidegebb időben egyébként is apadtak az európai föld alatti gáztárolói készletek.
A Goldman szerint tehát 50 euró körülről további áremelkedés jöhet a TTF-nél, a jelek szerint arra a feltételezésre építve, hogy az évi 15 milliárd köbméteres ukrajnai tranzit tartósan kiesik, és nem pótolható a Török Áramlaton keresztül sem kapacitáskihasználtsági okok miatt. Amennyiben az ukrán tranzit valóban tartósan kiesne, akkor az az európai gázpiaci egyensúlyt is tartósan érintené, hiszen tartósan elszívna gázt a nyugat-európai piacokokról is. Ez azt jelenti, hogy a cseh, osztrák és szlovák gazdaságok dedikáltan nyugati, illetve északi-déli LNG-forrásokból kezdik pótolni az Ukrajna felől kieső orosz gázmennyiséget.
Magyarország eddig sem használt egyetlen köbmétert sem az ukrajnai tranziton szállított évi 1 milliárd köbméteres hosszú távú orosz szerződésből, mivel azt az MVM jellemzően a szlovák, cseh, osztrák piacon eladta. A hosszú távú szerződés nagyobb mennyiségét, évi 3,5 milliárd köbmétert továbbra is megkapja Magyarország a Török Áramlaton át, igaz egyre drágább áron (lásd alább).
Az európai föld alatti gáztárolók január másodikai töltöttsége 71,8%-os volt, ami lényegében megegyezik az elmúlt tíz év ilyenkor átlagos töltöttségi szintjével. Az viszont, hogy az ukrajnai tranzit tartósan kiesni látszik (bár nem zárható ki egy téli megállapodás), afelé mutat, hogy a tavasz végére-nyár elejére leapadó európai gáztárolói készletek újratöltése fokozott kihívásokat jelenthet. Ez elsősorban árkérdés lesz, mivel még jobban rá lesz szorulva Európa a magasabb árszint mellett elérhető amerikai, katari és egyéb LNG-szállítmányokra.
A magyar föld alatti gáztárolók töltöttsége január elején 68,1%-os volt, ami kissé magasabb az elmúlt tíz év átlagos töltöttségi szintjénél. Ennél azonban fontosabb mutató, hogy a 2023-as egész éves magyar gázfogyasztásnak még mindig a 44,1%-át teszi ki a gáztárolókban pihenő földgáz mennyisége, így tehát
bőséges a Magyarországon betárolt készlet.
A bőséges föld alatti gáztárolói készlet nyugtató körülmény a magyar ellátásbiztonságára nézve. Az viszont, hogy 50 eurónál jár a TTF gázár (ez a referencia az évi 3,5 milliárd köbméteres hosszú távú orosz gázbeszerzésnek), és közben 415-ig elgyengült a forint az euróval szemben, fokozott pénzügyi terheket kezd újra jelenteni a gázbeszerzés kifizetésénél, változatlanul hagyott gázpiaci rezsicsökkentési rendszer mellett. Mai árfolyamok mellett ugyanis a TTF-hez igazodó orosz gázbeszerzésünk költsége 220 forint körül jár köbméterenként (erre jön rá még néhány százalék felár a szállításért és egyéb okok miatt), míg ennek a gáznak szinte a teljes egészét az átlagfogyasztásig érvényes 66 forint körüli energiadíjon értékesíti az MVM rezsicsökkentési rendszerben, így
jókora vesztesége keletkezik rajta.
A rezsicsökkentési rendszerben értékesített gáznak csak néhány százalékát adja el az állami cég 580 forint körüli áron az átlagfogyasztás felett érvényes díjszabással, mivel tudomásunk szerint az utóbbi időben a lakossági gázfogyasztóknak csak az 1,8-2%-ánál jelent meg a gázszámlán átlagfogyasztás felett kiszámlázott gáztétel. Amennyiben a mai árak és árfolyamok maradnának egy teljes éven át, akkor 3,5 milliárd köbméter körüli lakossági gázfogyasztás kalkulációink szerint durván 500 milliárd forintos költségvetési kompenzációt tehetne szükségessé a rezsicsökkentési rendszer változatlansága esetén.
Ezt a pénzügyi terhet (részben) bizonyára enyhíti, hogy az MVM az utóbbi időben a hosszú távú orosz szerződésen felül is vásárol a déli útvonalon "diszkont áron" orosz gázt, részben a magyar igények kielégítésére, részben továbbadva Szlovákia és Ukrajna felé.
A dráguló TTF gázár egyébként az ING Bank péntek reggeli hírlevele szerint az euró árfolyamára is rányomja a bélyegét a dollárral szemben, részben ezért, részben a Donald Trump megválasztott elnök által kilátásba helyezett vámemelések miatt esett kétéves mélypontra tegnap az euró a dollárral szemben 1,0250-nél. Az erősödő dollár rendszerint kedvezőtlen a feltörekvő piaci devizáknak, közöttük hangsúlyosan a forint számára,
most is ennek jeleit látjuk az euróval szemben 415-ig, a dollárral szemben 404-ig eső forint kapcsán.
Azt a 2022-es gázválság idején megtapasztaltuk, hogy az egyre emelkedő TTF gázár a napi forintpiaci kereskedésben is piacmozgató tényezővé kezdett válni. Ennek az volt az oka, hogy az emelkedő gázár egyre nagyobb költségvetési, illetve külkereskedelmi és folyó fizetési mérleg deficit felé mutatott, amit meg kell finanszírozni. Az emiatt leértékelődő forint viszont még drágábbá tette a potenciális energiabeszerzést, és így egyfajta ördögi kör kezdett kialakulni. Ezt kellett egyrészt azzal megtörni, hogy a kormány halasztott fizetésben állapodott meg az oroszokkal a 150 euró/MWh feletti gázár tételekről, illetve 2022 őszén több ok együtteseként végül rendkívüli kamatemelésre kényszerült az MNB. Ez jócskán erősítette a forintot, és közben drasztikusan visszaesett a TTF ára is 340 euró körülről 100 euróra körülre. (Portfolio)
