Kimondták, hogy csak akkor semmisek a devizahiteles szerződések, ha elmaradt a megfelelő tájékoztatás.
Július 14-én hétfőn nyilvánosságra hozták a Kúria jogegységi határozatát, ami meghatározza, hogyan kell a magyar jogrendszerben alkalmazni az Európai Unió Bíróságának április végi, devizahiteles ügyben meghozott döntését – írja a Telex.
A lap szerint a Kúria a mostani határozatával egyértelművé tette, hogy nem nyitott a devizahitelesek jogértelmezésére. Helyette megmarad annál a jogértelmezésnél, amely szerint csak az elmaradó tájékoztatás miatt lehet megsemmisíteni devizahiteles szerződéseket. Mivel a Kúria határozata a kúriai bírákra kötelező érvényű, annak megjelenése azt jelenti, hogy a devizahitelesek többségének helyzete a következő időszakban jogi úton nem lesz megváltoztatható. A lap azt írja,
a határozat értelmében csak bizonyos, speciális esetekben jár vissza a teljes összeg, a többségnek vélhetően nem változik a helyzete.
Az alacsonyabb szintű bíróságok hozhatnak a Kúria jogegységi határozatától eltérő ítéleteket, de a Kúria bírái nem. A határozata az árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezések tisztességtelen jellege miatt érvénytelenített szerződésekre vonatkozik, amelyeknél a bank vagy lízinget nyújtó cég nem tájékoztatta megfelelően az adóst arról, hogy devizahitelt felvenni kockázatos. Ilyenkor „a szerződés érvényessé nyilvánításának nincs helye, kivéve, ha azt a fogyasztó – megfelelő tájékoztatás után – kéri”. Vagyis
amennyiben az adós bizonyítani tudja, hogy őt nem tájékoztatták megfelelően az árfolyamkockázatról, akkor az a szerződés semmis, és az eredetileg felvett összeg felett minden visszajár.
Június közepén a Népszava is megírta, hogy az Európai Unió Bíróságán (EUB) nemrég született, döntő jelentőségű devizahiteles ítéletre hivatkozva az adósnak adott igazat a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) egy, az MBH Bankkal szembeni perben. Ezt többen jelentős fordulatnak értékelték, ugyanis eddig az volt a jellemző, hogy az uniós döntést a magyar bíróságok nem alkalmazzák, vagy megpróbálják megkerülni.
A PKKB elsőfokú ítéletében pedig most azt állapította meg, hogy az árfolyamkockázatról szóló hiányos tájékoztatás miatt a szerződés teljesen érvénytelen, az indoklás pedig szinte teljesen megegyezik az EUB döntésével. Az ítélet szerint az adós csak a kapott összeggel tartozik, az árfolyam-különbözet összes terhét a banknak kell viselnie, így az adósnak jár vissza pénz.
Az első nyertes perben eljáró ügyvéd a mostani határozatról a 24.hu-nak azt mondta, a Kúria teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a kártérítési felelősség kérdését, miközben erről kifejezetten rendelkezett az EUB. Vagyis, hogy miként kompenzálják azokat, akik ügyében az ítélkező bíróság nem alkalmazta az uniós jogot.
A jogegységi határozatra azota reagált az OTP Bank is. A hírportál által idézett közleményben arról tájékoztatnak, hogy a Kúria a döntésében megerősítette az OTP Bank korábbi álláspontját, amely szerint az Európai Unió Bíróságának ítélete nem terjed ki általános jelleggel valamennyi devizaalapú kölcsönszerződésre. (Népszava)
