A Portfolio is elkísérte egy napjára David Pressman amerikai nagykövetet Hajdú-Bihar megyébe, ahol többek között Debrecen polgármesterével, helyi civilekkel egyeztetett, valamint meglátogatta az Igazgyöngy Alapítvány hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásával foglalkozó tanodáját is Toldon.
A diplomata a magyarországi kínai beruházások kapcsán a transzparencia fontosságáról beszélt, valamint a nyírmártonfalvai lombkoronasétány esetében a korrupció elleni küzdelem jelentőségéről beszélt. A nagykövet a Porfolio-nak elmondta, hogy ugyan erősek az amerikai magyar gazdasági kapcsolatok, de egyre több aggályt fogalmaznak a vállalkozások. Közölte, hogy egyelőre nincs napirenden, hogy új adóügyi megállapodást kössenek a magyar kormánnyal, valamint ismét aggodalmát fejezte ki a szuverenitásvédelmi törvénnyel kapcsolatban. Ugyanakkor cáfolta a korábbi sajtóértesüléseket, hogy Washington szankciókat vetne ki Magyarországra.
Kedden David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete Hajdú-Bihar megyében folytatta a Vidéki Hangjai (Vidék Voices) körútját, hogy a magyar fővároson túlra is ellátogasson, és kapcsolatot teremtsen különböző helyi közösségekkel.
A diplomata a Portfolio-nak nyilatkozva elmondta, hogy komoly gazdasági kapcsolatai vannak a két országnak. Jelentősek az amerikai befektetések Magyarországon, amelyek rengeteg munkahelyet teremtenek a magyarok számára, azonban már itt is megjelentek kérdőjelek.
”Úgy gondolom, hogy ahogy az amerikai vállalkozások, amikor Magyarországra tekintenek, nagyszerű lehetőségeket látnak, nagyszerű tehetségeket látnak, és nagy kérdőjeleket is látnak.
Ezek közül néhány kihívás a politikában gyökerezik, néhány pedig a magyar kormány által hozott stratégiai döntésekben
– tette hozzá lapunknak.
Arra a kérdésünkre, hogy ezeket a gazdasági kapcsolatokat erősen befolyásolhatja az a washingtoni döntés is, hogy 2022 nyarán az Egyesült Államok kilépett a magyar-amerikai kettősadóztatás elkerüléséről szóló megállapodásból, és várható-e, hogy ezt a cégeknek kedvezőtlen állapotot egy új egyezménnyel kezelik, a nagykövet azt mondta, hogy ez egyelőre nincs napirenden.
„Ezt nem lehet csak úgy visszaállítani. Az Egyesült Államoknak és Magyarországnak egy komolyabb, árnyaltabb, óvatosabb párbeszédet kell kezdenie, hogy megpróbálják ezt a kapcsolatot egy normálisabb, stabilabb és produktívabb helyre visszavezetni, hogy ez megtörténhessen” – fogalmazott David Pressman, aki hozzátette, hogy az Egyesült Államok pedig örömmel várja a lehetőséget, hogy ezt megtehessék.
Fontosnak tartjuk a Magyarországgal való kapcsolatunkat, és várjuk a magyar kormány döntését, hogy ugyanilyen módon nyisson felénk
– jelentette ki a diplomata.
Viszont az elmúlt időszakban inkább az látszódott, hogy távolodnak a felek egymástól: miután a magyar kormány decemberben elfogadta a szuverenitásvédelmi törvényt, az amerikai külügyminisztérium hevesen bírálta azt. Washington szerint az „drákói eszközöket ad a kormánynak a másként gondolkodók megfélemlítésére”. Emellett októberben több sajtóhír is arról szólt, hogy az Egyesült Államok szankciókat tervez kivetni magyar magánszemélyekre, akik valószínűleg a politikai elithez kötődnek. Mindezek pedig nem mutatnak a kapcsolatok rendezésére,
DE DAVID PRESSMAN A PORTFOLIO KÉRDÉSEIRE AZT MONDTA, HOGY „NEM HELYESEK EZEK AZ ÉRTESÜLÉSEK”.
A szuverenitásvédelmi törvény kapcsán külön is rákérdeztünk, hogy a bírálatokon kívül várható-e, hogy az Egyesült Államok egyéb lépéseket is tesz az ügyben, a nagykövet csak annyit mondott, hogy
az Egyesült Államok továbbra is nagy hangsúlyt fog fektetni a Magyarországgal való kapcsolatára és a magyarokkal közös érdekeink előmozdítására.
Azt is elmondta, hogy a vitatott jogszabály nem hasonlít semmilyen más törvényhez, amit ismer, „semmilyen demokráciában, pláne nem egy másik EU- vagy NATO-tagországban.” Szerinte viszont aggasztó jel, amikor egy olyan szervezetet hoznak létre, amely felhatalmazással rendelkezik a hírszerző közösség megbízására, tanúk kihallgatására, mindezt bírósági felügyelet nélkül, a célpontok bírósági jogorvoslata nélkül. „Az Egyesült Államokban van egy külföldi ügynökök nyilvántartásáról szóló törvény. De ezek mindegyike már csak a címe alapján sem vonatkozik a szuverenitásvédelemre. Utóbbi értelmében nem kell, hogy valaha is bármilyen ügynöki kapcsolatban álljon egy külföldi szervezettel vagy kormánnyal” – tette hozzá.
Bár a nyilvánosságban sokszor tűnik, hogy David Pressman és a kormány csak a médiában üzenget egymásnak, a nagykövet többször is elmondta, hogy rendszeresen egyeztet a magyar kabinet tagjaival, valamint a legtöbbször konstruktív munkakapcsolat van közöttük. Lapunk kérdésére elmondta, hogy bár egyeztettek a jogszabály elfogadása előtt is, de így is elfogadták, majd kihirdették a törvényt, ami az Egyesült Államok részéről a heves reakciót váltott ki. Pedig mint elmondta, álláspontja szerint az „romboló hatással van a demokráciára”.
A korrupciót és a kínai kapcsolatokat is figyeli Washington
Kedden egyébként Pressman első útja a román határ közelében fekvő Toldra vezetett, ahol beszélgetéseket folytatott a helyi lakosokkal, valamint az Igazgyöngy Alapítvány tagjaival. A diplomata a helyieket számos témában kérdezte a vidéki élet, főleg a zsákfalvakat sújtó nehézségekről, így a helyi munkalehetőségekről, a romákat érő diszkriminációról, valamint arról, hogy a helyiek honnan tájékozódnak, milyen változtatásokat eszközölnének a lakókörnyezetükben.
David Pressman Debrecenbe is ellátogatott, ahol a nagykövet másodjára folytatott megbeszéléseket Papp László polgármesterrel. A zárt ajtók mögötti egyeztetésen a témák a kihívásokkal teli gazdasági helyzettől kezdve az amerikai-magyar kétoldalú kapcsolatok helyzetén át a városi szintű nemzetközi együttműködés lehetőségeiig terjedtek.
Debreceni látogatása során a nagykövet a magyarországi kínai befektetések átláthatóságával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. A Mikepércsi Anyák csoporttal való találkozóján hangsúlyozta a transzparens döntéshozatal fontosságát a közösség bizalmának erősítésében, és aggodalmának adott hangot a magyar kormány titkolózása miatt a kínai üzleti érdekeltségekkel való kapcsolattartás során.
Az Egyesült Államoknak a magyarországi korrupciós kihívásokra való folyamatos összpontosításának részeként Pressman nagykövet meglátogatta az EU által finanszírozott, Nyírmártonfalva melletti Telekhegyi kilátónál megvalósuló lombkoronasétány-projektet. Az építmény ügyében az unió csaláselleni hivatala, az OLAF is vizsgálatot indított.
„Meg akartam nézni a saját szemeimmel, hogy miről szólt ez a projekt. Nyilvánvalóan a korrupció fontos téma a Magyarországgal kapcsolatos eszmecserékben” – adott magyarázatot, hogy miért is nézte meg a híressé vált erdő nélküli lombkoronasétányt. Pressman a helyszínen arról beszélt, hogy szerinte „a korrupció rombolja a demokráciát, éppen ezért fontos ügy az USA számára is.” (Portfolio)