Beárnyékolja a világgazdaság amúgy sem derűs horizontját az elharapózott közeli-keleti konfliktus, amely az eleve törékeny jövőbeni növekedés esélyeit ronthatja.
Az európai gazdaságokban is a geopolitikai feszültségek jelentik a valódi kockázatot, amely a németeknél például a szélsőségesek hangoskodása miatt elrettenheti a befektetőket.
A világ gazdasági vezetői szerint az Izrael és a Hamász között egy hete zajló háború a széttagolt nemzetközi gazdaság számára olyan, kihívást jelentő időkben érkezett, amikor a növekedés esélyei globálisan tovább romolhatnak.
IMF: felhő a horizonton, de még korai felmérni a nagyságát
A közel-keleti háború besötétítette a világgazdaság horizontját, amely már most is ingatag növekedést mutat – jelentette ki Kristalina Georgieva, az IMF vezetője csütörtökön a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank éves találkozója utáni sajtótájékoztatón a marokkói Marrakeshben.
Kiemelte, hogy az IMF e hét elején közzétett, de még a háború kirobbanása előtt készült világgazdasági előrejelzései már eleve törékeny globális növekedésről szólnak, most azonban további változások vannak kilátásban. Ugyanakkor szerinte még túl korai lenne értékelni az egy hete fellángolt konfliktus gazdasági hatásait.
Súlyos megrázkódtatásokat élünk át, amelyek most az új normálissá válnak egy olyan világban, amelyet eleve meggyengített a gyér növekedés és a gazdasági széttagoltság. Egyértelmű, hogy a háború egy újabb felhő, amely elsötétíti az amúgy sem napos eget a világgazdaságban – fogalmazott a The Times of Israel tudósításában.
A világgazdaság zaklatott időkbe lépett, amikor a geopolitikai feszültségek jelentik a valódi gazdasági kockázatot. A régióban bekövetkező bármilyen eszkaláció természetesen jelentős hatással lenne a globális jólétre – reagált Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter, amelyet a Politico idézett.
A sántikáló gazdaság elcsúszhat az olajárakon
Az IMF kedden még 3 százalékos növekedési előrejelzést irányzott elő erre az évre, míg a prognózist 2024-re már 2,9 százalékra csökkentette, figyelmeztetve, hogy a gazdaság „sántít, nem száguldozik”. Ugyanis, a világnak még nem sikerült teljesen kilábalnia a Covid-19 okozta, rövid recesszióból, eközben tántorog a magasabb kamatlábak és Ukrajna inváziója miatt.
A globális olajárakra kitérve megállapították, hogy azok ugyan megugrottak a közel-keleti háború kezdetén, de azóta enyhültek, mivel nem volt azonnali fennakadás az ellátásban. A Nemzetközi Energia Ügynökség csütörtökön közölte, hogy nagyon szorosan figyelemmel kíséri az olajellátás alakulását, és ugyan a piacokon az ellátási zavar kockázata mérsékelt, készek beavatkozni, ha szükséges. Várakozásaik szerint az olajárak 10 százalékos növekedése 0,15 százalékkal ronthatja tovább a globális növekedést.
Pierre-Olivier Gourinchas, az IMF vezető közgazdásza rámutatott: a korábbi válságok és konfliktusok során is előfordult, hogy megemelkedtek az olajárak, amely azt a potenciális kockázatot tükrözi, hogy fennakadások léphetnek fel a kitermelésben vagy -szállításban a közel-keleti régióban.
Nem tetszett a szöveg, elmaradt a közös nyilatkozat
Az orosz ukrajnai invázióra utaló nyelvezet miatti nézeteltérések megakadályozták a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank éves ülésének végén a közös nyilatkozat kiadását. Ukrajna, Hollandia, Kanada és az északi országok kifogásolták az invázió leírását a szövegtervezetben – közölte a The Politico. Egy névtelenül nyilatkozó ukrán tisztségviselő szerint az IMF és a Világbank gazdasági közleményében tervezett szóhasználat az ukrajnai helyzet kapcsán „teljesen elfogadhatatlan” volt, mert nem volt elég erős. A megbeszéléseket elnöklő Spanyolország a múlt hónapban Delhiben a G20-ak vezetői által elfogadott nyelv megismétlését javasolta, amely nem ítélte el Oroszországot, hanem kijelentette, hogy „különböző nézetek és értékelések vannak a helyzetről”. Ezt azonban az említett országok elutasították, ezért az IMF csak elnöki nyilatkozatot jelentetett meg, ahogy azt a két világszervezet tavaszi ülése után is tette. Hasonlóképp, a G20-ak pénzügyminiszterei és jegybankelnökei által kiadott, közös közlemény sem említette meg az orosz-ukrán háborút, ahogy az Izrael és a Hamász közötti konfliktust sem.
Izrael megszenvedi a fordulatot, de van miből
Sorra jelennek meg az elemzések Izraelben, ahol a vezető bankok azt próbálják kiszámolni, mennyibe fog kerülni a tavaly több mint 6 százalékos növekedést elért országnak a háború.
Az egyik meghatározó izraeli pénzintézet, a Bank Hapoalim számításai szerint a palesztin terrorszervezettel vívott háború költsége a jelenlegi állapot szerint legalább 27 milliárd NIS (6,8 milliárd dollár) lesz, figyelembe véve a 300 ezer tartalékos katona besorozásával kapcsolatos lakhatási, infrastrukturális, ellátási és egyéb költségeket, akárcsak a fogyatékos katonák rehabilitációjának és az elesett katonák családjainak több évnyi támogatását.
Modi Shafrir, a Bank Hapoalim főstratégája szerint nagyon durva becsléssel a háború költségei a GDP legalább 1,5 százalékát teszik ki, ami arányosan a költségvetési hiány legalább ekkora növekedését hozza. Izrael múltbeli háborúi megbénították az ország egy részét, de nem tartottak olyan sokáig, hogy az egész, egyébként robosztus gazdaság teljesen leálljon. Sőt, a talpra állás és fellendülés viszonylag gyors volt.
A GDP-re gyakorolt hatás ezúttal is várhatóan a lakossági fogyasztásban és a turizmusban jelenik meg elsősorban, bár a tartalékos erők igen nagy mozgósítása és a konfliktus várható elhúzódása közvetlenebb kárt okoz Izrael gazdaságában a korábbi harci műveletekhez képest – mondta Shafrir. Ebben szerepet játszik a beruházások év eleje óta tapasztalt lassulása a csúcstechnológiai szektorban, a sékel árfolyamának gyengülése, a magas kamatemelések, az infláció és a világgazdaság lassulása.
A jegybank vezetője is beleáll a háborús helyzetbe
A posztjáról 2023 végén távozni készülő, izraeli jegybankelnök, Amir Yaron jövőre is hivatalban marad a szükségkormány külön kérésére, hogy továbbra is segítse a gazdaság irányítását a háború alatt – közölte a Bank of Israel. A 2018-tól kezdődött, ötéves mandátuma lejártával a központi bank vezetőjének éppen akkor kellett volna döntenie arról, hogy folytatja-e hivatalát, amikor a zsidó nagyünnepek leteltével kitört a háború. A közelgő távozása már eleve nagy bizonytalanságot okozott a pénzpiacokon, mivel a politikai légkör instabillá vált, miután Yaron többször bírálta az izraeli kormány által szorgalmazott igazságszolgáltatási reformot, amely a költségei miatt veszélyes az ország növekedésére. Ez a sékel leértékelődésében, és az izraeli tőzsde globális piacokhoz képest mért alulteljesítésében meg is látszott. A jegybank jelezte: a háború kitörése óta a sékel több mint 2 százalékot gyengült, és 3,95 körül forog az amerikai dollárral szemben, ami az elmúlt hét évben a leggyengébb szint.
Nem áll le a termelés, bár lelassult több szektor
Az izraeli társadalom keresztmetszetéből álló tartalékos haderő körülbelül 450 ezer tagot számlál, akik közül sokan tanárok, műszaki dolgozók, induló vállalkozók, gazdálkodók, ügyvédek, orvosok, ápolónők, turisztikai és gyári munkások.
A hatás jelentős – idézi a CNBC Eyal Winter, a jeruzsálemi Héber Egyetem közgazdászprofesszorának szavait, aki a tartalékosok munkából való kiesésének hatásait vizsgálja. Mint mondta, attól függ a gazdasági kár mértéke, hogy a tartalékosok meddig vannak távol az állásuktól a több mint 9 milliós lakosságú, és 521,69 milliárd dolláros GDP-t termelő országban.
Winter szerint ilyen esetben a turizmus azonnal kiszárad, bár az elfojtott kereslet miatt jelentősen visszaerősödik majd, ha véget érnek a harcok. Számos kulcsfontosságú ágazat viszont megszakítás nélkül termel tovább a háború alatt, mivel jelentős mértékben foglalkoztatnak külföldi munkavállalókat, vagyis a mozgósítás nem veszélyezteti a működést.
Ilyen például a vegyipar, amely az export fő forrása. Az egyik fő kiviteli csomópont a Gázai övezettől 20 mérföldre található Ashdod kikötője, ahonnan jelentős hamuzsír-készletek indulnak útnak külföldre – bár a szállítás az utóbbi napokban akadozni kezdett.
Szinte minden nagyobb amerikai technológiai vállalatnak jelentős termelési, vagy kutatási és fejlesztési irodája van Izraelben (például Microsoft, Apple, Oracle, Intelegy), ám biztonsági aggályokat még egyik sem jelzett, a dolgozóik többsége home office-ra váltott a térségben.
A háború után abból profitálhat az izraeli technológiai ipar, hogy a hazatérő katonák biztonsági vállalkozásokban kamatoztatják a csatatéren szerzett tapasztalatokat. Addig is, átmeneti csapás érheti a startup iparágat, ahol ugyancsak a katonák hazatértével jelenhetnek meg újra a befektetések.
The New York Times: globális feszültségek fókuszában Európa
Európa gazdasága különösen a középpontjába került a növekvő globális feszültségeknek. Amióta Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, az európai kormányok kétségbeesetten küzdenek, hogy megszabaduljanak az orosz földgáztól való túlzott függőségtől. Nagyrészt sikerrel jártak azzal, hogy részben a közel-keleti beszállítókhoz fordultak, ám ez most elnehezedhet, függően attól, hogy milyen álláspontot képviselnek az egyes olajszállítók – fogalmaz az IMF-jelentést értékelő The New York Times, megjegyezve, hogy például Algéria – amely növelte földgázexportját Olaszországba, – bírálta Izraelt, amiért légicsapással reagált a Gázai övezetben.
Emlékeztetnek: az energiaátállás már a múlt hétvégi események előtt is megviselte az eurózónát, ahol az IMF előrejelzése szerint a növekedés idén 0,7 százalékra lassul a 2022-es 3,3 százalékról – ezen belül Németország gazdasága várhatóan 0,5 százalékkal zsugorodik, de Nagy-Britanniában is hasonló lassulás várható a magas kamatlábak, a tartós infláció és a spirálszerűen emelkedő energiaárak utórengései miatt.
Megdöbbentő adósság fenyeget sok ilyen nemzetet, az átlagos államadósság jelenleg a régió össztermelésének 60 százalékát teszi ki, vagyis duplája a tíz évvel ezelőttinek. Az államadósság-válság új generációja egy olyan világban játszódik le, amely a növekvő geopolitikai rivalizálás mellett a globális ellátási láncok újraértékelésével is birkózik – írja a tekintélyes amerikai napilap. Ezt tovább bonyolítja, hogy becslések szerint a következő évtizedben több billió dollárnyi új finanszírozásra lesz szükség a pusztító éghajlatváltozás mérsékléséhez a fejlődő országokban.
Németország már nem Európa beteg embere
Európa legnagyobb gazdaságának kilátásai a német jegybank vezetője szerint nem olyan rosszak, mint ahogy azt az IMF is lefesti, sőt, dicséret jár a németországi gazdaságélénkítő intézkedésekért, mert az inflációs csúcsot sikerült leküzdeni – mondta Joachim Nagel, a Deutsche Bundesbank elnöke az IMF és a Világbank őszi találkozóján. A Tagesspiegel szerint úgy fogalmazott: Németországot Európa beteg emberének tartották, de ennek most vége.
Ugyan a gazdasági teljesítmény ebben az évben valószínűleg visszaesik, főként, hogy az iparban jelentősen csökken a külföldi kereslet, míg az építőipar a megnövekedett finanszírozási költségektől szenved, a magánháztartásokat pedig feltartóztatja a vásárlóerő csökkenése. Viszont a munkaerő-piaci helyzet továbbra is jónak mondható, erőteljes béremeléseket látunk – mondta Nagel, aki szerint az infláció csökkenésével a lakossági fogyasztás is már élénkül Németországban.
A lap egy másik cikkében arról ír: az izraeli-palesztin konfliktus kiéleződésével előtérbe került szélsőségesség fenyegetést jelent az országra, mint üzleti helyszínre nézve. Az öt legnagyobb német gazdaságkutató intézetre hivatkozva azt írják: legújabban potenciális gazdasági károkra figyelmeztetnek amiatt, hogy egyre szélsőségesebb nézetek nyernek teret az utcákon, amely elrettentheti a nagy befektetőket, ez pedig hosszú távon a növekedést és a jólétet veszélyeztetheti. (Economx)
