Az egykori „Biharország”, Bihar vármegye központja, a Pece-parti Párizs egyre közelebb kerül az országhatár túloldalán lévő településekhez. Biharkeresztes Nagyvárad egyik ékkövévé válhat, de nem akarnak alvótelepüléssé átalakulni.
A társadalmi és bizonyos tekintetben a gazdasági folyamatok egyértelműen afelé „tolják” Biharkeresztest, hogy idővel Nagyvárad alvótelepülése legyen. Ebből azonban Keresztes nem kér, sőt amikor erre tettünk utalást Dani Béla Péter polgármesternek, ő határozottan vissza is utasította ezt az irányt.
Nem alvóvárosi szerepre készülünk, és az a célunk, hogy ne is legyünk azok! Célunk, hogy Biharkeresztes egy pezsgő kulturális életű kisváros legyen. A mikrotérségi szerepünket azzal is szeretnénk erősíteni, hogy amilyen rendezvény, esemény a környező kistelepülésekre anyagi okok miatt nem tud eljutni, azoknak mi helyet adjunk. Jó a kapcsolatunk a Déryné Központtal, onnan színházi előadások érkeznek, és vannak nótaestjeink is, természetesen mindez nem csak a biharkeresztesieknek szól
– részletezte a városvezető terveiket a Cívishírnek.
…ha szárazföldön is a shengeni övezet része lesz
Az egykori „Biharország”, Bihar vármegye központja, a Pece-parti Párizs, a mára csodálatosan felújított Nagyvárad azonban egyre közelebb kerül az országhatár túloldalán lévő településekhez, így Biharkereszteshez is. Ebben az évben meglesz a hazai M4-es autópálya romániai folytatásának Nagyvárad déli részig történő 2x2 sávos meghosszabbítása, a magyar oldalon az országhatárig villamosított a vasúti pálya, azt Biharban most építik, és tervben van a Debrecen-Nagyvárad közvetlen vasútvonal, amely majd Biharkeresztesen halad keresztül.
Ne feledjük, Románia légi és vízi úton már tagja az Európai Unió schengeni övezetének, ha pedig a szárazföldi közlekedésben is az lesz, visszaáll(hat) a Trianon előtti állapot, amikor a térség gazdasági, kulturális, oktatási és egészségügyi központja Nagyvárad volt.
Tizenöt kilométer Nagyvárad, és az országhatár negatív hatásait a schengeni csatlakozás orvosolhatja. Az élet sok területén szépen lassan visszaállhatnak azok a kapcsolatok, amelyek régen megvoltak. Majd egy vasárnapi ebéd után már nem azon kell gondolkodni, hogy ha sétálni vagy este egy színházi előadásra szeretnénk elmenni, akkor elinduljunk-e, mert Debrecen messze van, hanem természetes lesz, hogy megyünk, mert Nagyvárad itt van a közelben.
Egyébként már most is sok kapcsolatunk van a közeli nagyvárossal. Biharkeresztesről sokan járnak át színházba, bevásárolni vagy a városon túli hegyekbe túrázni. Az önkormányzatnak is van kapcsolata, egy RO-HU pályázat kapcsán partnerségben vagyunk a Bihar megyei könyvtárral és múzeummal. Nálunk a könyvtár épülete és udvara újul meg, napelemes rendszerrel kiegészül, és az udvaron az olvasásra kiülős, pihenős részt alakítunk ki. Nagy vállalásunk a természetes körülmények között már nem élő, a térség egykor jellemző hala, a rakacai kele fajtamentése. Kapunk néhány példányt és a könyvtárunk akváriumában megpróbáljuk tenyészteni – részletezte Dani Béla Péter.
Egyre többen költöznek Biharkeresztesre
Biharkeresztes lakossága gyarapszik – és ez is része a kisváros országhatáron túli kapcsolatának. Jellemzően Romániából érkeznek, mégpedig zömmel magyar anyanyelvűek, de vannak olyanok is, akik nem beszélik a nyelvünket. A schengeni határ szárazföldi megvalósulásával ez a folyamat még inkább felerősödhet.
Már most sem sokáig kell árulni a házakat, továbbá jelentősen emelkedtek az ingatlanárak. Az ideköltözők többsége azonban csak aludni jár haza.
A polgármester nem titkolja, szeretnék őket is bevonni a település közéletébe. Ebben a régi keresztesiek aktivitása sokat jelenthet, ők életben tartják a hagyományokat, a kulturális életet. (HAON)