Hatalmas kockázat az egyoldalú kitettség.
Jól látszik, mekkora kockázatot jelent Magyarország számára az egyoldalú kitettség a járműipar és az akkumulátorgyártás felé. A GDP alakulása szempontjából kritikus, hogy ezek az ágazatok hogyan teljesítenek 2025-ben. Amennyiben a szektor nem tud talpra állni, annak közvetlenül nem lesz nagy hatása a jövedelmi viszonyokra, makrogazdasági oldalról viszont komoly sérülékenység körvonalazódik. Cikkünkben a kockázatokat vettük számba.
Még mindig három nagy gyár – a BYD szegedi, valamint a BMW és a CATL debreceni – üzemeinek beindulásától, valamint a járműgyártás és az akkumulátoripar felpattanásától várja a 2025-ös GDP-eredmények megugrását a magyar kormány. A korábbi 6 százalékos gazdasági növekedésről szőtt álmokat már elengedték a döntéshozók, ám a költségvetésben még mindig 3,4 százalékos bővüléssel számolnak, amely rendre felülmúlja az elemzőházak és a nemzetközi szervezetek prognózisait. (Az Európai Bizottság körülbelül feleekkora, 1,8 százalékos magyar GDP-bővülést vár az idei évre, de Surányi György volt jegybankelnök is arról beszélt a Della podcast friss adásában, hogy legfeljebb 2 százalékos növekedés a realitás.)
Eközben pedig sokasodnak a negatív jelek és a lefelé mutató kockázatok a húzóágazatok körül. A járműgyártás kibocsátása tavaly 9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, míg az akkuipart is magában foglaló villamos berendezés gyártásában 13,6 százalékos volt a lejtmenet a KSH adatai szerint. Külön bontásban egyelőre nem közölt éves adatot a statisztikai hivatal az akkumulátoripar teljesítményéről, de a havi adatokon jól látszik, hogy 2024 márciusa óta az előző év azonos hónapjához mérten a visszaesés minden egyes hónapban kétszámjegyű volt, az év három hónapjában is meghaladta a 30 százalékot, majd tavaly decemberben egy hatalmas, 51 százalékos zakóban csúcsosodott ki.
Eközben a legnagyobb súlyú iparág, a járműgyártás volumene 21 százalékkal esett vissza, az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
Összefüggésben azzal, hogy magyar gazdaság meglehetősen egyoldalúan függ ezektől a húzóágazatoktól,
2024 harmadik negyedévében 0,7 százalékos GDP-visszaeséssel az Európai Unió legrosszabb teljesítményét nyújtotta.
Miközben a két kiemelt iparág az év végére nagyot zuhant, a negyedik negyedéves GDP-adat már pozitív tartományba került: 0,2 százalékkal múlta felül a bázist. Különös módon éppen a kormány által nem támogatott, és magyar kkv-k által dominált szolgáltatószektor volt az, amely legalább valamelyest húzni tudta a gazdaság teljesítményét.
Amennyiben pedig az ipari rendelésállomány-adatokra tekintünk – melyek jellemzően legalább három hónapra előre meghatározzák a termelés kilátásait –, akkor a 20 százalék körüli visszaesés nyomán még az idei első negyedév, de akár még az első félév sem ígér sok jót a magyar járműipar számára.
