Nyolc érdekes történelemsűrítő példa és nyolc rövid, de ütős töprengenivaló.
Coca-Colát vagy Fantát ihatott inkább Horthy Miklós? Gondolt-e dinoszauruszokra a Himnusz írása közben Kölcsey Ferenc? Hány év telt el az első repülőgép és a Holdraszállás közt? Az efféle kérdések könnyen rádöbbenthetnek bennüket arra, hogy mennyire relatív és szubjektív is az időérzékelésünk.
Azt, hogy évmilliókkal ezelőtt dinoszauruszok uralták a Földet olyan természetesenek vesszük, mint ahogy levegőt veszünk, vagy ahogy kibontunk egy doboz kólát netezés közben. Pedig ha ezeket a dolgokat a maguk idejében szemléljük, és egymás mellé rakjuk őket, akkor döbbenünk rá igazán, hogy mennyire relatív és szubjektív is az időérzékelésünk, és hogy a világunk említésre méltó eseményei sokszor közelebb vagy éppen távolabb helyezkednek el a képzeletbeli idővonalunkon, mint azt hinni szeretnénk. Lássunk hát néhány igazán elképesztő példát arra az elmebolygató katyvaszra, amit történelemnek nevezünk.
Kölcsey és a dínók
Manapság, amikor minden gyerek első játékai közé a műanyag dínók tartoznak, nehéz elhinni, hogy az első dinoszaurusz-fosszíliát csak 1824-ben fedezték fel. Ez egyebek mellett azt jelenti, hogy Kempelen Farkas, 1804-ben elhunyt magyar polihisztor, a Habsburg Birodalom nagyra tartott tudósa és feltalálója soha életében nem hallhatott prehisztórikus ősgyíkokról, sőt amikor 1823-ban szatmárcsekei magányában megírta a Himnuszt, Kölcsey Ferenc gondolatai sem kalandozhattak el afelé, hogy milyen állat is lehetett a 167 millió évvel korábban élt megaloszaurusz, amiről Richard Owen egy évvel később tett közzé tanulmányt az Oxfordi Egyetem földtani szaklapjában.
Richard Owen azonosította be a William Buckland által felfedezett állkapocsfosszília alapján az új őslényfajt, a megaloszauruszt
Légszomj
Az oxigén a földi élethez nélkülözhetetlen elem, az élőlények által belélegzett légkör legfontosabb része, ami a földkéreg tömegének majdnem felét teszi ki, ezzel a 4,6 milliárd éves Föld leggyakoribb elemének számít. Az oxigén a hidrogén és hélium után az 13,8 milliárd évesre becsült világegyetem harmadik leggyakoribb eleme, mindehhez képest mindössze 250 éve tud létezéséről az emberiség: az oxigént Carl Wilhelm Scheele svéd (1772-ben) és Joseph Priestley angol kémikus (1774-ben) egymástól függetlenül fedezte fel és állította elő kísérleti úton.
Joseph Priestley oxigénfejlesztő felszerelése – Kép: Fototeca Gilardi/Getty Images
Számít a gép
Nagy valószínűséggel az olvasó egy munkahelyi számítógépen vagy programokat futtató okos kézi készüléken böngészi ezt a cikket. Gondolta volna, hogy az első ember, akinek fejében megszületett a programozható számítógép gondolata, a 18. században, csaknem negyed évezreddel ezelőtt született? Ő volt Charles Babbage angol matematikus és korai számítógéptudós, aki 1791-ben jött világra, és akinek nevéhez a tízes számrendszert használó, függvényszámításra is képes differenciálgép 1822-es megalkotása fűződik.
Fotó: User:geni / Wikimedia Commons
Barna kólát vagy szőke kólát kortyolt Horthy?
Ki tudja, lehet, hogy Horthy Miklós már ivott Coca-Colát, sőt, Fantát is! A világ első számú szénsavas üdítőitalát ugyan 1894-ben kezdték árulni az Egyesült Államokban, de a cég külföldi terjeszkedése az 1920-as évek első felében kezdődött, pár évvel azután, hogy 1920-ban vitéz nagybányai Horthy Miklós Magyarország kormányzója lett. A Coca Cola 1936-ban már a berlini olimpiai játékok egyik hivatalos szponzora volt, és a II. világháború alatt a Magyarországgal szövetséges Németországban 43 üzemben palackozták milliószámra az amerikai üdítőt, sőt a III. birodalom piaci igényeknek megfelelve kifejlesztettek egy új terméket, a Fantát is. Horthy Miklósnak tehát minden lehetősége megvolt rá, hogy Coca-Colát vagy Fantát kortyolgasson két teniszparti között.
Trink Coca-Cola – német kólareklám a 30-as években – Fotó: Lőrincze Judit / Fortepan
Darwin és Irwin, na meg a közös teknős
2006-ban szenderült jobblétre Harriet, a világhírű galápagosi óriásteknős (Chelonoidis niger), aki az 1830-as években született, azaz közel 180 évig élt, a XIX, XX és XXI. századba is belekóstolva. Harrietet 1835-ben fogta be (állítólag) maga Charles Darwin, az evolúcióelmélet atyja, a teknős ezután élete nagy részét Ausztráliában élte le. A neves hüllő haláláig a queenslandi Australia Zoo-ban élt, ami a tévés természetfilmes Steve Irwin tulajdonában állt akkortájt, azaz a valaha élt egyik legidősebb teknősnek Darwin és Irwin is gazdái voltak, három évszázadon átnyúlóan.
Fotó: Australia Zoo
Rohamléptekben a Holdig
Az első sikeres motoros repülőgép repülése és a holdraszállás közt mindössze 66 év telt el. A Wright Flyer (avagy: Kitty Hawk), az amerikai Wright fivérek repülőgépe 1903. december 17-én négyszer is sikeresen a magasba emelkedett, negyedik próbálkozásra a 12 lóerős motor segítségével 260 métert tett meg a levegőben. A NASA Apollo-11 holdküldetése során 1969. július 20-án landolt a Sas holdkomp, fedélzetén Neil Armstrong és Buzz Aldrin űrhajósokkal. Az emberiség rohamléptekben haladó technológiai fejlődésének talán legsűrűbb 66 éve volt ez.
Fotó: Keystone-France/Gamma-Keystone via Getty Images
Guillotine az űrkorszakban
A guillotine az 1700-as évek végén a francia forradalom emblematikus kivégzőeszköze volt, aminek a királyi család számos tagja és a forradalom más ellensége köszönhette gyors és fájdalommentes halálát. A szerkezet Joseph-Ignace Guillotin francia orvosról kapta a nevét, aki a humánus halálbüntetés híveként javasolta XVI. Lajosnak a kivégzések gépesítését. Így bár a pengés lefejezőgép kifejlesztése nem az ő érdeme (Antoine Louis francia sebész és Tobias Schmidt német mérnök alkották meg a hatékony guillotine-t), Joseph-Ignace Guillotin neve egybeforrt a szakszerű fejleválasztással. A guillotine elképesztően sokáig, egészen a halálbüntetés 1981-es eltörléséig maradt a francia igazságszolgáltatás hivatalos kivégzőeszköze. Az utolsó halálraítéltet 1977-ben, a Csillagok háborúja bemutatásának évében fejezték le ezzel a módszerrel. Hamida Djandoubit szeptember 10-én, öt nappal azután végezték ki, hogy a Voyager-1 űrszonda elindult a Naprendszer és az azon túli kozmosz felfedezésére. Halála után öt nappal pedig Torinóban sor került az első optikai szálon történő telefonhívásra.
Az utolsó guillotine, 1981-ben – Fotó: Pierre Vauthey/Sygma/Sygma via Getty Images
A kozmosz néha hamarabb feltárul
William Herschel csillagász 43 évvel hamarabb fedezte fel az Uránusz bolygót (1781), mint Richard Owen az első dinoszauruszt (1824), 130 évvel hamarabb, mint ahogy az első felfedező elérte a Déli-sarkot (1911), 172 évvel hamarabb, hogy az első hegymászó elérte a Mount Everest csúcsát és 179 évvel hamarabb, hogy az első óceánkutató elérte a Mariana-árok fenekét (1960).
Az Uránusz a Keck Obszervatórium távcsövének felvételén – Fotó: NASA / JPL / Lawrence Sromovsky, University of Wisconsin-Madison/W.W. Keck Observatory
Végezetül jöjjön még néhány meghökkentő idő- és történelemzanzásító adat, de csak röviden:
- Még javában trappoltak a Földön gyapjas mamutok, amikor az ókori Egyiptomban elkezdtek piramisokat építeni a fáraóknak, és már álltak Egyiptomban a gizai piramisok, amikor a jeges-tengeri Vrangel-szigeten az utolsó példányaik elpusztultak (i.e. 2500–2000).
- Kleopátra, Egyiptom hírneves fáraója közelebb élt (i.e. 69 - i.e. 30) az iPhone megjelenéséhez (2007), mint a gízai nagy piramisok építéséhez (i.e. 26. század).
- Az Oxfordi Egyetemet két évszázaddal az azték birodalom (1300) előtt alapították (1096).
- Hamarabb volt az emberiségnek működő atombombája (1945), mint hatásos fogamzásgátló tablettája (1960).
- Marilyn Monroe szűk két hónappal később született (1926. június 1.) mint II. Erzsébet (1926. április 21.), az Egyesült Királyság későbbi uralkodója. Az ötvenes években találkoztak is.
- Anna Frank és Martin Luther King egy évben (1929) születtek.
- Jóval hamarabb kezdődött és sokkal tovább is tartott a kölni dóm építése (1248-1880) mint ahány évig Machu Picchu az inka birodalom fővárosa volt (kb. 1450-1560).
- Svájcban a nők ugyanabban az évben kaptak szavazójogot (1971), amikor az Apollo-15 űrhajósai először vezettek autót a Hold felszínén.
(rtl.hu)
