Miközben az egész gazdaság szenved, a költségvetésbe zúdul a pénz.
Egy szűk rétegen kívül tulajdonképpen mindenki veszít. Akkor is, ha ezt nem látja át. Egyre várják, hogy a lakosság vad költekezésbe fogjon, de az adatokat megnézve, jól látszik, ez miért nem történik meg a várt mértékben. - írja az az én pénzem
A boltok forgalma a KSH friss statisztikája szerint szeptemberben az augusztusihoz képest 1,4 százalékkal csökkent. Ismét egy olyan adat látott tehát napvilágot, ami kellemetlen meglepetés volt. A kormány, de az elemzők is egyre csodálkoznak, hogy a reálbérek kimutatott jelentős emelkedése miért nem látszik a lakossági fogyasztáson. Az adatokat megkapargatva pedig ez nem is annyira meglepő.
A nyári adóemelés hatására a tranzakciós illetékből származó költségvetési bevétel – számolta ki korábban az Azénpénzem – szeptemberre már közel 72 százalékkal haladta meg a júliusit. Ez azonban csak egyetlen tétel, amit végső soron a lakosság zsebe érezhet meg (a díjstop ellenére is). Az idei első kilenc hónap alatt az előző év azonos időszakához képest a magánszemélyektől elszedett forintok 12,6 százalékkal nőttek, miközben a cégektől a tavalyinál valamivel kevesebbet vettek el.
Alig több mint negyedére esett a lakástámogatás összege
Az előbbi csak a közvetlen befizetéseket jelenti (mint az szja, illeték, autóadó), pedig jól tudjuk, hogy a fogyasztáshoz kapcsolt adók is elsősorban a lakosságnak, mint „végső fogyasztóknak”, fájhatnak. Utóbbi kategóriába tartozik az áfa, a jövedéki adó, de például a tranzakciós illeték is. Azt is mondhatjuk, hogy a költségvetési mérleg őszintébb a kormánynál, hiszen abból fényesen kiderül, hogy telivér sarcról van bizony szó. Persze azt is egyre keveslik, ami így hozzájuk zúdul.
Az állam egyre csak szívja-szívja el a pénz, de vissza nem szívesen ad abból. A lakástámogatásra fordított összeg két év alatt 71 százalék feletti mértékben, bő 300 milliárd forinttal esett vissza. Ennek pótlására pedig megint azt találták ki, hogy a lakosság zsebéből varázsolják ki a pénzt. Egészen elképesztő módon felszámoltatnák az önkéntes nyugdíjpénztárakból az idősebb korra félretett forintokat.
A cafeteriában a belföldi turizmus támogatásának égisze alatt szinte egyeduralkodóvá tett SZÉP-kártya (alighanem körülnéztek, és úgy látták, még ott is van gyorsan dobra verhető pénz) egyenlegének feléig is lehet lakáscélra költeni. A már benyújtott adócsomag szerint ez nem csak a korábban feltöltött, hanem a 2025-ben utalt összegre is vonatkozik. Közben az állam minden beruházást leállítva maga tette kiszolgáltatottá a gazdaságot.
További okok is akadnak
Az előbbiek mellett a reálbérek kimutatott jelentős növekedése és a lakossági fogyasztás alakulása közötti ellentmondást más is magyarázza. Legutóbbi a GKI is hangsúlyozta, hogy a KSH által közölt havi nettó átlagkereset csak a foglalkoztatottak 68 százalékát reprezentálja. Sokan vannak olyanok, akik messze nem kapnak ennyit. Egyik olvasónk úgy fogalmazott, hogy a kormány „elhiszi, amit hazudik, aztán néz, mint Kati a moziban”.
A Kopint-Tárki friss elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányzattól kapott természetbeni transzferek visszaesése miatt a teljes magánfogyasztás növekedési üteme – és így a GDP-növekedéshez való hozzá-járulása – jóval csekélyebb lett a vártnál. Ezek a bizonyos transzferek (például egészségügy, oktatás) azok, amiket egyéni szinten kapnak az államtól a háztartások. A lakosság igen sokat költ kényszerből, az állami ellátások leépítése miatt. És az egészhez még egyszer: a magánzsebeket is húzza a világbajnok magas áfa és az extra adók. (azenpenzem.hu)
