Füstgyertyát gyújtott és szovjet himnuszt játszott a Parlamentben a Momentum, ezzel tiltakozva a gyülekezési alapjog csorbítása ellen.
Ma szavazott az Országgyűlés a gyülekezési törvény szigorításáról, ami gyakorlatilag ellehetetleníti, hogy a jövőben Pride-ot lehessen rendezni Magyarországon.
A Momentum szerint ez újabb lépést tesz a putyini diktatúra felé. „Arcfelismerő szoftvert vetnek be azok ellen, akik fel merik emelni a hangjukat a rendszer, az elnyomás ellen. Mert ezt jelenti a gyülekezési jog korlátozása, amit egyetlen nap alatt tolnak át az Országgyűlésen” – írják a közleményükben.
Az ellenzéki párt ezért minden eddiginél durvábban tiltakozott a parlamentben:
Füstgyertyát gyújtottak, szovjet himnuszt játszottak és Orbán-Putyin csókolózós fényképével szórták tele a Parlamentet.
Óriási vita
Közben lefolytatta a gyülekezési jogról szóló törvény gyermekek védelmével összefüggő, valamint az ehhez kapcsolódó törvények módosítását kezdeményező javaslat összevont vitáját kedden az Országgyűlés.
Független képviselő: egy magyarországi közösség tudatos félelemben tartásáról szól a javaslat
Csárdi Antal (független) azt mondta, a törvényjavaslatot a gyűlölet szülte, az egy magyarországi közösség tudatos félelemben tartásáról, tudatos jogfosztásáról, teljesen tudatos ellenségképgyártásról szól. Ha a kormány komolyan gondolná a gyermekvédelmet, akkor rendezték volna a gyermekvédelemben dolgozók bérét, és az egészségügy sem olyan állapotban lenne, mint amilyenben van – közölte. Aggályait fogalmazta meg az arcképfelismerő szoftver alkalmazásával kapcsolatban, szerinte annak alkalmazása nem arányos szabálysértés esetén. A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy minden apró-cseprő szabálysértésért, például egy zsebkendő eldobása vagy az úttesten történő szabálytalan átkelés esetén is alkalmazzák ezt a szoftvert – mondta Csárdi Antal. Közölte: az arckép kiemelten védett GDPR-adat, ezért a javaslat miatt az Alkotmánybírósághoz és az adatvédelmi hatósághoz fordul.
DK: a kormánypártok a Mi Hazánk gyűlöletkeltő nézeteivel kerültek egy platformra
Arató Gergely (DK) „puszta gyűlöletkeltést” és „a legócskább választási machinációt” sejti a törvénymódosítás mögött, szerinte ezzel a kormánypártok a Mi Hazánk képviselőjével, Novák Előddel és „zavaros gyűlöletkeltő nézeteivel kerülnek egy platformra”, és így akarják megszerezni a szélsőjobbos szavazatokat. Hangsúlyozta: a gyermekek egészséges fejlődése eddig is védett volt, a kormánypártiak mégsem mentek bíróságra azzal, hogy a Pride veszélyezteti a gyermekek fejlődését. „Önök nyugodtan lehetnek homofóbok, csak csinálják otthon, a négy fal között” – fogalmazott a kormánypárti képviselőkhöz címezve szavait. Megjegyezte, hogy Novák Elődnek sem kötelező elmennie a Pride-ra, de „valami sajátos vonzerő nyomán” mégis odamegy minden évben.
Frakciótársa, Varga Zoltán azt mondta, nem kell az arcfelismerő rendszerrel bajlódni, már most közli, hogy teljes családja ott lesz a Pride-on, és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek küld majd erről egy családi szelfit. „Kiket fognak még stigmatizálni? Ma a Pride, holnap meg teljes ellenzék?” – tette fel a kérdést.
Földi Judit (DK) megdöbbentőnek és megbocsáthatatlannak nevezte a gyülekezési jog korlátozását. Név szerint felsorolta a javaslatot jegyző fideszes és KDNP-s képviselőket, akik szerinte egy életre beleírták magukat a történelemkönyvekbe, de a rossz oldalon állnak.
Barkóczi Balázs (DK) a világ- és a magyar irodalom és a művészet jelentős, saját nemükhöz vonzódó alkotóit sorolva azt vetette fel, ma őket is betiltanák-e gyermekvédelmi célokra hivatkozva.
Mi Hazánk: senki nem mondott olyat, hogy a homoszexuális embereket ki kell irtani
Apáti István (Mi Hazánk) azt mondta, érti, hogy kapuzárási pánik van az „óbaloldalon”, majd felhívta a figyelmet arra, hogy senki nem mondott olyat, hogy a homoszexuális embereket ki kell irtani. Kifejezetten „a keresztény jelképek meggyalázását tömkelegével megvalósító vonaglást” tartják nem kívánatosnak – jelezte.
Párbeszéd: nem lehet elfogadni egy olyan törvényt, amely megosztja az országot
Jámbor András (Párbeszéd) Rózsa Milán emberi jogi aktivistáról emlékezett meg, aki a Pride egyik szervezője volt. A törvényjavaslatról szólva azt mondta: azt a jogszabályt, amely szánt szándékkal egyetlenegy gyülekezést akar betiltani azért, mert a kormányzati többség véleményével nem egyezik, nem lehet az ország egyesítésének nevezni. Kijelentette: nem lehet elfogadni egy olyan törvényt, amely megosztja az országot. Számtalan dolog van, ami fontosabb a gyermekek szempontjából, mint az, hogy évente egyszer pár órán át az Andrássy úton emberek vonulnak fel – értékelt.
Fidesz: ez egy jogi vita
Kovács Zoltán (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy noha valójában jogi kérdéseket érint a javaslat, az ellenzékiek egyes hozzászólásai kifogásolhatók. Amikor kormányon voltak, „főnökük” utasítására békés, bejelentett tüntetések résztvevőit verték szét, a szemüket lőtték ki – mondta.
Zárszó
Az összevont vita lezárása után az előterjesztők nevében felszólaló Hollik István (KDNP) azt hangsúlyozta: a javaslat megtárgyalásával töltött idő megmutatta, „kinek fontos a magyar jövő”. Szerinte akik számára fontos, azok támogatják a magyar gyermekek védelméről szóló kezdeményezést, amely szerint a felnövekvő nemzedékek egészséges testi, lelki, erkölcsi fejlődése az élethez való jogon kívül minden más jogot megelőz.
Ez egy élethez való hozzáállás – hangsúlyozta a kereszténydemokrata képviselő, azt hangsúlyozva, a szülővé válással megváltoznak a felelősségi viszonyok, hiszen önmagunknál a gyermekeink válnak fontosabbá. Hollik István közölte, sajnálattal vette tudomásul, hogy a baloldal megint bizonyította, nem valamiért, valakikért, hanem mindig valami ellen küzd. Jobban gyűlölnek bennünket, mint amennyire szeretik a hazájukat – jelentette ki. (atv.hu)
