Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Hogyan tovább Novák Katalin után?

Belföld
2024.02.11.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Novák Katalin még csak egy sajtónyilatkozatot tett, ennek közjogi következménye nincs.

Egyelőre nem tudni, mikor kerül sor a tényleges távozásra, és az is kérdéses, mikor lesz új lakója a Sándor-palotának.

Bármily hihetetlenül is hangzik, ma, 2024. február 11-én még mindig Novák Katalinnak hívják Magyarország államfőjét. Annak ellenére, hogy valószínűleg nincs ember az országban, aki legalább a hírekben ne hallott volna arról, szombaton a köztársasági elnök a köztévé kamerái előtt jelentette be lemondását.

A magyar államfő jogállását ugyanis két jogszabály rendezi: az Alaptörvény, valamint a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény. Előbbi kimondja, hogy az államfő megbízatása lemondással is megszűnhet, míg utóbbi ennek kereteit is rögzíti. Eszerint a köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozattal (tehát nem egy sajtónyilatkozattal) mondhat le tisztségéről, aminek elfogadásáról az Országgyűlés tizenöt napon belül dönt. A Ház tehát akár a Windowshoz hasonlóan visszakérdezhet, hogy az államfő valóban le akar-e mondani, avagy ahogy a törvény fogalmaz: „kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg”. Ha az államfő hajthatatlan, akkor az Országgyűlés nem tagadhatja meg a lemondás tudomásulvételét.

Mikor is lép hatályba a lemondás? A törvény szerint a nyilatkozatban megjelölt, tizenöt napnál nem korábbi időpontban, azonban ha ilyet nem jelöl meg a távozó államfő, akkor aznap, amikor a lemondó nyilatkozatot elfogadja a parlament, vagy letelik az erre előírt tizenöt napos határidő. Ha a Ház a lemondás megfontolását kéri a távozni kívánó köztársasági elnöktől, akkor a lemondás fenntartásában megjelölt nyilatkozatban rögzített időpontban, ilyen időpont hiányában e dokumentum benyújtásával szűnik meg az államfői megbízatás.

Vasárnap kora délutáni órákban azonban az Országgyűlés honlapján még nem jelent meg olyan iromány, mely Novák Katalintól származó lemondó nyilatkozat lenne.

Emlékezetes, Schmitt Pál 2021 tavaszán a plágiumbotránya miatt kényszerült távozni a Sándor-palotából. Akkor ő a távozását április 2-án, hétfőn a parlamentben jelentette be, lemondó nyilatkozata is aznap kelt, mely Kövér László házelnöknek címezve így szólt:

Tisztelt Elnök Úr!

Magyarország és a nemzet egysége érdekében köztársasági elnöki megbízatásomról lemondok.

Budapest, 2012. április 2.

Szívélyes üdvözlettel

Schmitt Pál

A lemondó nyilatkozatról a parlament házszabálytól eltérve még aznap szavazott is, azt 338 igennel, 5 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett elfogadták. Nemet mondott két fideszes (Szabó Tamás, Wittner Mária) és három KDNP-s képviselő (Hoffman Pál, Karvalics Ottó, Varga László), a hat tartózkodó pedig mind a Fidesz színeiből került ki (B. Nagy László, Csóti György, Csöbör Katalin, Kőszegi Zoltán, Meggyes Tamás, Sebestyén László). A lemondási eljárás eredménye pedig még aznap meg is jelent a Magyar Közlönyben.

Így tehát másnaptól, 2012. április harmadikától az új államfő (Áder János) megválasztásáig az Alaptörvény rendelkezése szerint az ideiglenes köztársasági elnök Kövér László volt.

A mostani helyzetet bonyolítja, hogy az Országgyűlés tavaszi ülésszaka csak két hét múlva, február 26-án kezdődik. Elvileg időben belefér, hogy például egy most vasárnap benyújtott lemondó nyilatkozatról aznap szavazzon a Ház, de könnyű belátni, politikailag finoman szólva sem szerencsés egy kompromittálódott államfőt hivatalban hagyni még két hétig, így várhatóan a kormánypárti frakciók vagy maga a még hivatalban levő államfő a napokban kezdeményezni fogja a rendkívüli ülés összehívását, ahol szinte biztosan el is fogadják Novák Katalin lemondását, tehát az azt követő naptól ismét Kövér László tölti be ideiglenesen az ország első közjogi méltóságának tisztségét. Ez alatt az idő alatt viszont ő képviselői jogait nem gyakorolhatja (a helyét az Alaptörvény értelmében a Ház által megválasztott egyik alelnök fogja betölteni, 2012-ben ez az alelnök Lezsák Sándor volt), és mivel Varga Judit ugyancsak lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról, a kormánypártok két képviselőt is veszítenek. Így az Országgyűlés létszáma átmenetileg 197 főre, míg a parlamenti patkóban a kormánypárti többség 133 főre csökken.

A lemondott államfő egyébként a törvény előírása értelmében gyakorlatilag életjáradékot kap, továbbra is jogosult a „köztársasági elnök” cím használatára, illetve mindazokra a pénzbeli juttatásokra, melyeket államfőként kapott. Kérelmére lakást kell biztosítani, kaphat egy legfeljebb három főből álló titkárságot, térítésmentes egészségügyi ellátást, illetve személyes gépkocsihasználatot. A volt köztársasági elnök – többi elődjéhez hasonlóan – közcélú adományaira külön költségvetési forrásra jogosult.

Varga Judit helyét a Fidesz-frakció elég gyorsan képes lesz betölteni, mivel a korábbi igazságügyi miniszter listáról került be a parlamentbe. Kövér Lászlónak viszont viszonylag hosszabb ideig meg kell válnia pikírt, vitriolos hangvételű ülésvezetési szokásaitól. Ennek oka, hogy a köztársasági elnök jelölése hosszabb folyamatot vesz igénybe. Az Alaptörvény szerint ha a korábbi államfő megbízatása annak lejárata előtt szűnik meg (ilyen lehet a lemondás mellett a haláleset, a megfosztás, összeférhetetlenség, vagy ha három hónapon túl képtelen feladatkörének ellátására), akkor az Országgyűlésnek 30 napja van új államfőt választani.

A Ház 2012-ben sem kapkodta el ez, igaz, akkor egy politikailag nyugalmas évet írtunk, míg most az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampányát fogja berúgni ez a rendkívüli közjogi esemény. Tizenkét éve a kormánypártok napra pontosan kivárták a 30 napot, és csak május 2-án szavaztak Áder János köztársasági elnökké választásáról. Történt ez annak ellenére, hogy az akkori két kormánypárti frakcióvezető, Lázár János és Harrach Péter már április 23-án benyújtotta az Áder jelöléséhez szükséges számú aláírást az Országgyűlésnek.

A jelölést természetesen egy nem nyilvános államfői „casting” előzi meg, ami a sajtóhírek szerint már tart is. A CIVILHETES is megírta már pénteken, hogy a Fidesz-közeli Call Express a jelenlegi honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf népszerűségét kutatja. Árnyalja a képet, hogy a hadügyér a botrányokkal sújtott kaszinóbizniszben érintett üzlettársával, az ugyancsak megosztó személyiséggel, Habony Árpáddal együtt. Mindenesetre több mint humoros lenne, ha a Kormányinfókat a first lady moderálná, ugyanis a tárcavezető felesége Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.

A honvédelmi tárca vezetőjének államfői esélyeit csökkenti, hogy Orbán Viktor szemmel láthatóan szeretné csökkenteni kabinetjének „macsó” imázsát, erre a szerepre pedig tökéletesen alkalmas volt az addig még nem kompromittálódott Novák Katalin: fiatal, családos édesanya, lágy orgánummal, azaz a női gyengédség megtestesítője. Kérdés, hogy a miniszterelnök talál-e egy hozzá hasonló habitusú, de természetesen a végletekig lojális hölgyet a párt holdudvarában. Hacsak nem azért mértek a honvédelmi miniszterre, mert a kormányfő az ő feleségét kívánja felkérni a Sándor-palota lakójának.

Államfővé választható egyébként bármely 35. életévét betöltött magyar állampolgár (Így sajnos Szoboszlai Dominik szóba sem jöhet.) A választást az Országgyűlés elnöke tűzi ki, aki – mint fentebb utaltunk rá – már nem Kövér László, hanem az egyik házalelnök lesz. Jelöléshez a képviselők egyötödének aláírása kell, így elméletben nincs kizárva, hogy ellenzéki jelölt is ringbe lépjen. Ám a többes jelölés kizárt, egy honatya csak egy jelöltet ajánlhat államfőnek.

A szavazás titkos, ilyenkor a parlament déli szárnyának (ahol az ülésterem található) Duna felé eső folyosóját lezárják, ott csak a képviselők, illetve az Országgyűlés olyan alkalmazottjai tartózkodhatnak, akik a szavazás lebonyolításában segédkeznek. A képviselők megkapják a szavazólapot, bevonulnak egy ott felállított szavazófülkébe, ikszelnek egyet a lapon (vagy nem, ekkor a szavazatuk érvénytelen), és bedobják az urnába.

Az államfő megválasztásához az összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazata szükséges.

Ha ez nincs meg, akkor következik a második forduló, itt már csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt neve lesz a szavazólapon. (Elméletben ugye akár négy vagy öt személy is lehetne a jelöltek között.) A második körben az új köztársasági elnök megválasztásához már elég az egyszerű többség is.

Korábban (2012 előtt) a választás háromfordulós volt, az első két körben még kétharmados többség kellett a megválasztáshoz, míg a harmadik körben volt elég az egyszerű többség. Emlékezetes, hogy 2005-ben szűk, tízfős baloldali kormánytöbbséggel bíró Országgyűlés mellett az MSZP Szili Katalint, a Fidesz pedig Sólyom Lászlót jelölte köztársasági elnöknek, ám a szocialisták koalíciós partnere, az SZDSZ többszöri unszolásra sem állt be Szili mögé. Így két érvénytelen forduló után harmadik körben az ellenzék jelöltje futott be győztesként, és az Alkotmánybíróság első elnöke immár köztársasági elnökként ki is töltötte 2010 májusáig tartó ciklusát.

A kétharmados kormánytöbbség miatt magától értetődő, most nem fenyeget senkit infarktus veszélye ilyen váratlan helyzet miatt. Schmitt Pált 2010-ben (még a régi szabályok szerint) 263, Áder Jánost 2012-ben már az új szabályok keretei közt 262, 2017-ben pedig 131, Novák Katalint pedig 2022-ben 137 szavazattal már az első körben államfővé választották. (mfor.hu)

Címlapkép forrása: MTI
közélet
 NOVÁK KATALIN
KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.02.11. - 14:59
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Világméretű bűnügybe keveredhetett az állítólag magyar útlevéllel is rendelkező úszóvezér

    Világméretű bűnügybe keveredhetett az állítólag magyar útlevéllel is rendelkező úszóvezér

  • Már 100 millió forint felett jár a pénteki tüntetésen indított adománygyűjtés

    Már 100 millió forint felett jár a pénteki tüntetésen indított adománygyűjtés

  • Márki-Zay Péter pártja Márki-Zay Pétert indítja első helyen az EP-választáson

    Márki-Zay Péter pártja Márki-Zay Pétert indítja első helyen az EP-választáson

  • Több mint 30 millió forintot tapsolt el a Megafon pár nap alatt

    Több mint 30 millió forintot tapsolt el a Megafon pár nap alatt

  • A Kossuth rádióban kért bocsánatot a bántalmazott gyermekektől az evangélikus elnök-püspök

    A Kossuth rádióban kért bocsánatot a bántalmazott gyermekektől az evangélikus elnök-püspök

  • Orbán lejtőre került, mára már a lecsúszás sebessége kérdéses?

    Orbán lejtőre került, mára már a lecsúszás sebessége kérdéses?

  • Lázárék bejelentették a mini-Dubaj területének kiürítését, Vitézy Dávidnak lett 7 kérdése

    Lázárék bejelentették a mini-Dubaj területének kiürítését, Vitézy Dávidnak lett 7 kérdése

  • Új elmélet született a világ keletkezéséről

    Új elmélet született a világ keletkezéséről

  • Orbán évértékelőjén bukkant fel Curtis

    Orbán évértékelőjén bukkant fel Curtis

  • Vízkonfliktus, aszály és árvizek Magyarországon

    Vízkonfliktus, aszály és árvizek Magyarországon

  • Nem kell mindent eltűrnünk, rendre utasítható a renitens szomszéd

    Nem kell mindent eltűrnünk, rendre utasítható a renitens szomszéd

  • Három köbméternyi vízfogyasztásra 192 ezer forintot számláztak ki 

    Három köbméternyi vízfogyasztásra 192 ezer forintot számláztak ki 

  • Engedélyeztethető egy erkélynapelem Magyarországon

    Engedélyeztethető egy erkélynapelem Magyarországon

  • Elemzők Orbán évértékelőjéről: A tényleges elszámolás helyett újra csak a jogszabályok mögé bújt

    Elemzők Orbán évértékelőjéről: A tényleges elszámolás helyett újra csak a jogszabályok mögé bújt

  • Elmondta a tényfeltáró újságíró, hogy ölhette meg Putyin legnagyobb ellenfelét

    Elmondta a tényfeltáró újságíró, hogy ölhette meg Putyin legnagyobb ellenfelét

  • Egyre kevesebben jogosultak babaváró hitelre

    Egyre kevesebben jogosultak babaváró hitelre

  • Enyhe idővel ér véget a hét

    Enyhe idővel ér véget a hét

  • Totális összeomlás érik a magyar egészségügyben

    Totális összeomlás érik a magyar egészségügyben

  • Szombattól nagyságrendekkel szigorúbb szabályok vonatkoznak a közösségi oldalakra az Unióban

    Szombattól nagyságrendekkel szigorúbb szabályok vonatkoznak a közösségi oldalakra az Unióban

  • "Bűnbanda", "Megbukott"

    "Bűnbanda", "Megbukott"

  • Végigszaladt a világsajtón a gyermekvédelmi tüntetés híre

    Végigszaladt a világsajtón a gyermekvédelmi tüntetés híre

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element