Az átfolyási átmérőhöz igazított egységes alapdíj miatt érkezett a borsos számla.
Január másodikától országosan egységesítették a nem lakossági vízdíjakat, és bevezették az átfolyási átmérőtől függő alapdíjat. Egy faipari cégnél emiatt majdnem negyvenszeresére nőtt a havi vízdíj a minimális fogyasztás ellenére. Egy dunántúli vízszolgáltató cég átlagban 3,5-szeres vízdíjnövekedést vár az intézményeknél és a vállalkozásoknál. Utánajártunk, van-e valamilyen lehetőség arra, hogy az érintettek csökkentsék a vízszámlájukat.
A nyílászárók gyártásával foglalkozó Nafa Faipari Kft.-nél azzal szembesültek, hogy a korábbiakhoz képest brutálisan megnőtt a vízdíjuk. Az Albertus Balázs cégvezető által feltöltött dokumentumból látszik, hogy szinte alig használnak vizet, és korábban például 6 köbméterért kicsivel több mint ötezer forintot kellett fizetniük. Most viszont
3 köbméteres fogyasztásukra több mint 192 ezer forint a fizetendő
– derült ki a helyi víziközmű-szolgáltató, a Kaposvári Víz- és Csatornamű Kft. (Kavíz) által küldött friss számlából.
Ráadásul, bár a számlázási időszakból 13 nap még decemberre esett, teljes hónapra számlázták ki nekik a csak január másodikától élő, a nem lakossági fogyasztókra vonatkozó új, az átfolyási átmérő alapján országosan egységes ivóvíz- és szennyvízalapdíjakat. Ez ellen reklamációval élt. De mit tehetne még?Az átfolyási átmérő miatt hízott meg a vízszámla
A vízdíjrendelet mellékletéből kibogarászható, hogy azért kaptak a minimális fogyasztásuk ellenére is csillagászati összegű számlát, mert a cégnél 100 mm-es az átfolyási átmérő. Eddig erről mit sem tudott a cégvezető, de ezt az információt a vízszolgáltató is megerősítette neki telefonon. Az is kiderült, hogy az átmérőt elvileg lehet csökkenteni. Írt is a vízszolgáltatónak, hogy csökkentsék le náluk az átfolyási átmérőt, hogy ne kelljen ilyen kis vízfogyasztás mellett havi közel kétszázezer forintos vízdíjat fizetniük. A Kavíz a válaszában hivatkozott a Nemzeti Vízművek (NV) január 31-i állásfoglalására, amely egységes elvet tartalmaz az NV cégcsoportjához tartozó cégeknél az átfolyási átmérők csökkentési kérelmeinek elbírálására. Albertus Balázsék cégének azt írták, a kisebb átmérőjű vízmérő beépítése lehet a megoldás, aminek alátámasztásához kell egy vízigényszámítás egy szaktervezőtől, valamint a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság hozzájárulása is – e két dokumentum nem lehet régebbi 30 napnál.
A költség pedig a vízmérőcserét kérő céget terheli.
Hogy kerül a képbe a katasztrófavédelem? Úgy, hogy faipari cégként katasztrófavédelmi előírás a tűzcsap megléte a telephelyen. A tűzcsaphoz tartozik egy minimális átfolyási átmérő, hogy meglegyen a katasztrófavédelem által megkövetelt, egy esetleges tűzoltáskor szükséges víznyomás. Azt még nem tudja, hogy náluk a 100 mm-es átfolyási átmérő az előírt minimális méret, vagy lehet még csökkenteni.
Az cégvezető tudomása szerint más vállalkozók is reklamáltak a vaskos új számlák miatt, illetve kérték az átfolyási átmérő csökkentését. Olyan vállalkozásról is tud, amely egyáltalán nem használ vizet, eddig nullás vízdíjat kapott, most azonban hozzájuk hasonlóan százezres tételt számlázott le a vízművek. Albertus Balázs a 24.hu-nak elmondta, ha nem sikerül lecsökkenteniük az átfolyási átmérőt, és a jövőben havi kétszázezer forint körüli vízszámlákat fognak kapni – ami éves szinten már 2,4 millió forint lesz a korábbi 50–60 ezer forint helyett – akkor ezt
kénytelenek lesznek ráterhelni a vevőikre,
másképp ugyanis nem tudják kigazdálkodni.
Küldtünk kérdéseket a Kavíznek, az Energiaügyi Minisztériumnak és a Nemzeti Vízműveknek is – a Kavíz tájékoztatása szerint a válaszuk az NV-től érkezik majd.
Mosonmagyaróváron arányosították az alapdíjat
A vízdíjak csak a nem lakossági fogyasztóknál (közületeknél, intézményeknél, vállalkozásoknál) egységesedtek 2024-től országosan, és ennek része volt az átfolyási átmérőhöz igazított alapdíj bevezetése is. A nem a Nemzeti Vízművekhez tartozó, hanem önkormányzati tulajdonú Aqua Kft. ügyvezető igazgatója, Csapó Imre a Mosonmagyaróvári TV-n azt mondta, a víziközművesek már régóta várták ezt a változást, mert 2011 óta nem emelkedtek a díjak, 2013 óta pedig a lakosság rezsicsökkentett áron kapta a vizet. Emiatt már fenntarthatatlanná vált a működés, szükség volt a díjváltozásra.
Mosonmagyaróváron eddig nem volt alapdíj, annak bevezetése tehát mindenképpen plusz bevétel nekik,
a vízdíj pedig mintegy duplájára emelkedett az országos egységesítés után a nem lakossági fogyasztóknál.
Becslésük szerint összességében mintegy 3,5-szeresére nőhet átlagban a közületek, intézmények, vállalkozások vízdíja. Náluk az éves bevétel mintegy 2–2,5 milliárd forint, amihez mintegy 1 milliárd forint plusz bevételt adhat hozzá a nem lakossági díjak egységesítése. Vagyis 40–50 százalékos bevételnövekedést várnak a nem lakossági díjaknál. Úgy számolnak, hogy a többlet bevételből beruházásokra is futja majd.
A cégvezető megkeresésünkre azt írta, az Aquanál eddig nem volt jellemző, hogy a nem lakossági fogyasztók kezdeményeznék a felszerelt vízmérők kisebbre cserélését. Megtudtuk tőle, hogy üzemeltetési területünkön a nem lakossági fogyasztók vízmérőinek átmérője 13 mm és 250 mm között változik. Ez azt jelenti, hogy az újonnan bevezetett alapdíj havi nettó 2502 és 925 460 forint között mozoghat.
Az alapdíjat meghatározó átmérő csökkentéséhez a meglévő vízmérő cseréjére van szükség, de általában a vízbekötés cseréjére nincs – tette hozzá. Kérdeztük, van-e arra „ökölszabály”, hogy hány köbméter havi vízfogyasztáshoz minimum hány mm-es átfolyási átmérő kell. Válasza szerint a vízmérő átmérőjének meghatározásához a fogyasztás jellege, mennyisége és időbeli megoszlása is meghatározó.
Az alapdíjrendelet 2024. január másodikától hatályos. A Kavíz a Nafa Kft.-nek annak ellenére számlázott ki egy teljes havi alapdíjat, hogy az elszámolási időszak egy része még decemberre esett, vagyis nem végeztek arányosítást. Az Aqua azt írta lapunknak, náluk a vízfogyasztások korrekt elszámolásához a nagyobb fogyasztóknál 2023-ban az év végén leolvasást végeztek, és a vízdíjszámlák kiállításakor arányosítást alkalmaztak az alapdíjnál, ha az elszámolt időszak egy része még decemberre esett.
Átmérőszűkítés és szüneteltetés
Valamennyi vízhasználónak meg kell adnia, hogy naponta mekkora a vízigénye az adott ingatlannak, gyárnak, intézmények, és azt is, hogy mi az az órai csúcs, vagyis az a maximális mennyiség, amire óránként szüksége lehet – ehhez igazítják az átfolyási átmérőt, hogy megfelelő víznyomás is legyen. A fő elv szerint minél nagyobb a vízigény, a vízfelhasználás, annál nagyobb a vízbekötés átmérője. Viszont a régebbi időkben (a 90-es évek előtt) jelentősen túlméretezhették az egyes üzemeknél az átmérőt arra gondolva, hogy a termelés felfutásával majd nő a vízigény is. Ezeken a helyeken a nem lakossági fogyasztóknál az átmérőtől függő alapdíj bevezetésével jelentősen megemelkedhetett a vízdíj – avatta be a 24.-hut a részletekbe a Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) elnöke. Kurdi Viktor hozzátette, azoknál, akiknél kisebb a fogyasztás, mint amit terveztek, célszerű lehet igényelni a vízbekötés átmérőjének csökkentését, hogy az alapdíjon tudjanak megtakarítani.
Az átmérőt azonban csak annyira lehet lecsökkenteni, hogy a kívánt vízmennyiséget mindig ki tudják venni a hálózatból. Hogy a felhasználás alapján meddig lehet csökkenteni az átmérőt, azt vízügyi tervezőmérnök tudja meghatározni – tette hozzá. Ha megvan a mérnöki szakvélemény, akkor lehet a vízműnél megrendelni az átmérőcsökkentést, amely az aknában lévő csőrészt is érintheti, illetve a vízmérő cseréjét is jelenti.
A költsége néhány tízezer forinttól több száz ezer forintig terjedhet attól függően, mekkora a szűkítés.
A vállalkozásoknak az új alapdíjak tükrében kell eldönteniük, megtérül-e nekik az átmérőcsökkentés. A kivitelezés elvégzése néhány héttől egy-két hónapig tarthat – a MaVíznél most arra számítanak, hogy az első számlák kézhezvétele után a nem lakossági vízfogyasztóknál megnőhet az átmérőcsökkentési igény.
Kurdi Viktor megemlítette, akadnak olyan ügyfelek (például fürdők, üdülők), amelyek csak tavasztól őszig használják a nagy átmérőjű vízbekötést – számukra megoldás lehet, ha ősztől tavaszig szüneteltetik a vízszolgáltatást, hogy erre az időszakra mentesüljenek a borsos alapdíj megfizetése alól. Ennek is van díja, de jóval kevesebb, mint az alapdíj.
Rákérdeztünk, hogy a vízfelhasználáson kívül mi befolyásolhatja, mekkora átmérő szükséges, mire ő is a tűzivízigényt említette: ha a tevékenység alapján a katasztrófavédelem a telephelyen előír egy minimális liter/perc vízhozamot biztosító tűzcsapot, akkor annál lejjebb nem lehet menni. Ezért kell a katasztrófavédelem jóváhagyása is az átmérőcsökkentéshez. Ha tűzveszélyes a tevékenység, akkor nyilván nagyobb vízátfolyást vár el a katasztrófavédelem, és az sem mindegy, milyen az adott településen a víznyomás. Megtudtuk tőle még, hogy a vízszolgáltatást nem befolyásolja, ha sokan csökkentik le az átfolyási átmérőt. A mostani szűkítésnek viszont meglehet később a böjtje, ha bővül a tevékenység és a vízigény – akkor újra növeltetni kell az átmérőt.
Kurdi Viktor kérdésünkre azt mondta, tavaly mintegy 300 milliárd forint bevétele volt a víz- és csatornaszolgáltatóknak, amit kiegészített 150 milliárd forint állami támogatás, hogy a működés költségeit fedezni tudják. Mintegy 120 milliárd forintos növekményre számítanak a nem lakossági fogyasztók egységesített fogyasztási díjának és alapdíjának januári bevezetésétől, vagyis átlagban 40 százalékkal nőhet a díjbevételük. A jobban iparosodott részeken ennél nagyobb is lehet a növekmény, a kevésbé iparosodott részeken pedig kisebb. A MEKH azt is meghatározta, hogy a megnövekedett vízdíjbevételből melyik vízműnek mennyit kell a rezsicsökkentés évei alatt jelentősen leromlott vízhálózat megújítására költeni. A pénz a korszerűsítésre már nagyon kellett, hiszen az ivóvíz mintegy negyede folyik el a rendszerben. A miniszteri rendelet alapján arra ösztönzik a vízszolgáltatókat, hogy ne pontszerűen javítsák a csőtöréseket, hanem az érintett egész elavult szakaszt újítsák fel, cseréljék ki.
Tűzivíz és átfolyási átmérő
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságától próbáltuk megtudni, vajon a tűzivízcsapok megléte mennyire korlátozhatja az átmérőszűkítést. Azt írták, tűzvédelmi szempontból minden épület, építmény vagy szabadtéri tárolóterület tűzszakaszokkal rendelkezik, amelyek mérete alapján a jogszabály (Országos Tűzvédelmi Szabályzat, OTSZ 8. melléklete) írja elő a szükséges oltóvíz-intenzitást (percenként hány liter oltóvizet kell biztosítani). Az OTSZ szabályai alapján az épületek további jellemzőitől és elhelyezkedésétől függ a tűzoltáshoz szükséges különböző feltételek biztosítása, például attól, hogy az oltóvizet közterületi tűzcsapról, saját tűzcsapról vagy egyéb oltóvízforrásról biztosítják-e. Hozzátették, a közterületi tűzcsapok üzemeltetője a területileg illetékes víziközmű-szolgáltató.
A minimális átfolyási átmérővel kapcsolatban csak annyit írtak, hogy az esetenkénti méretezéssel állapítható meg, amely függ a szükséges oltóvíz-intenzitástól és a közüzemi vízhálózat tulajdonságaitól.
(24.hu)