A Pécsi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a pécsi buszper elsőfokú döntését, amelyben a Kaposvári Törvényszék bűncselekmény hiányában felmentette a 650 milliós gazdasági csalás vádlottjait.
Hogy újratárgyalják-e a nagy visszhangot kiváltó ügyet, arról a Kúria dönt majd.
Teljes egészében megalapozatlannak találta a táblabíróság az elsőfokú ítélet tényállását, mivel álláspontja szerint a törvényszék elmulasztotta feltárni a nagy felháborodást kiváltó buszvásárlás fontos mozzanatait. A per azért került táblára, mert az ügyészség azt kérte, hogy a másodfok helyezze hatályon kívül a Kaposvári Törvényszék felmentő ítéletét, és utasítsa az elsőfokú bíróságot új eljárásra.
A büntetőperre alapot adó cselekmény 2015-ben történt, amikor a pécsi önkormányzat tömegközlekedési vállalkozása, a Tüke Zrt. a holland Bus and Coach cégtől közbeszerzéssel megvásárolt 115 használt Volvo buszt 3,5 milliárd forintért. Utóbb kiderült, hogy ezt a flottát a Volvo magyarországi cége pár hónappal korábban 2,8 milliárd forintért kínálta a Tükének. A nyolcéves járműpark azért drágult meg, mert közvetítőként belépett a Bus and Coach. Az ügyészség a 650 milliós jutalékon osztozó személyeket, valamint a Tüke akkori vezetőjét vádolta meg gazdasági csalással. Az egyik vádlott, aki közelébe se ment a buszüzletnek, mégis 550 ezer eurót kapott, a Németországban élő, magyar-amerikai állampolgárságú P. Endre – bár nem tett vallomást - az előkészítő tárgyaláson elismerte bűnösségét, s őt felfüggesztett börtönre és a kapott pénz visszafizetésére ítélte a törvényszék. A Tüke egykori vezetője a per közben meghalt, így ellene is megszűnt az eljárás. Két vádlottat, Csengő András, magyar-holland állampolgárt (aki korábban Hollandia magyarországi tiszteletbeli konzulja volt), illetve Siebe P-t, a Bus and Coach tulajdonosát a törvényszék bűncselekmény hiányában felmentette, mivel nem látták bizonyítottnak, hogy eltúlzott lenne a jutalékjuk. Egyébként Csengő 1,6 millió, Siebe P 200 ezer eurót vághatott zsebre az üzleten.
A táblabíróság viszont keddi verdiktjében úgy foglalt állást, hogy az elsőfokú eljárás kísérletet sem tett a tények feltárására. A bizonyítékok arra utaltak, hogy semmi szükség nem volt a Bus and Coach tevékenységére, hisz a járművek megvehetők lettek volna a Volvo hollandiai cégétől. A törvényszék nem tárta fel, hogy a Bus and Coach miképp és kinek az utasítására lépett bele ebbe az üzletbe. Az is gyanús összejátszásra utal, hogy a pécsi közgyűlés 3,5 milliárdot szánt a buszok megvásárlására, ezért ekkora hitel felvételéről döntött még a vásárlás előtt, a Bus and Coach pedig pontosan ennyit kért a flottáért. Ennek - a tábla szerint - „kísérteties hasonlóság”-nak se vizsgálta az okát elsőfokú bíróság.
A pécsi buszvásárlás kapcsán előbb Hollandiában indult büntetőekjárás pénzmosás gyanújával, és csak ezután kezdődött Magyarországon is nyomozás. A holland hatóságok bizonyítékait a törvényszék nem vette figyelembe, állapította meg a tábla, pedig azokból kiderül, hogy a közvetítők nem végeztek érdemi munkát. Csengő András és Siebe P. levelezése és lehallgatott telefonbeszélgetései arról vallottak, hogy nem tudtak arra megfelelő indokot találni, milyen munkáért is számoljanak el jutalékot Csengőnek és P. Endrének. Az egyik beszélgetésben Siebe P. megemlítette Csengőnek: gyanús lehet majd a hatóságoknak az, hogy Csengő csaknem tízszer annyi jutalékot kap, mint ő.
A törvényszék ennek a beszédes mondatnak sem vizsgálta a jelentését.
És azt sem, hogy P. Endre miért és kinek a thaiföldi offshore számlájára utaltatta a neki „járó” 550 ezer eurót. Csengő András egy szerbiai számlára kérte a pénzét, majd abból 950 ezer eurót kivett és táskában elvitte Hollandiába, ahol megpróbálta elutalni egy távolkeleti számlára. Hogy miért „lábon vitte” a pénzt, és kinek szánta, azt nem tárta fel az eljárás. Amiképp azt se, hogy Csengő először miért mondta a banki ügyintézőnek, hogy szerencsejátékon nyerte a pénzt.
Az elsőfokú eljárásban elhangzott, és ezt a törvényszék valós érvként elfogadta, hogy Péccsel azért nem akart üzletelni a Volvo hollandiai cége, mert a város rossz pénzügyi helyzetben volt, és ezért lépett be a vásárlásba a Bus and Coach. A táblabíróság szerint ez az érv életszerűtlen, hisz a buszokat végülis Pécs vette meg, s mitől lett volna biztosabb üzleti partner a Volvo számára az évek óta veszteséges Bus and Coach, aminek tulajdonosa havi 2500 euró jövedelmet vall be, mint Pécs önkormányzata, akinek a bank aggály nélkül ad 3,5 milliárdos hitelt. A törvényszék azt a vádlotti védekezést is elfogadta, hogy Pécs tulajdonképpen jó üzletet kötött a Bus and Coach-csal, hisz a Volvok azóta is üzemelnek, a tábla szerint azonban ez a megállapítás tartalmatlan, mivel akkor is gond nélkül üzemelnének a buszok, ha a város 650 millióval olcsóbban vette volna meg azokat.
A Pécsi Ítélőtábla felhívta a figyelmet, az elsőfokú ítélet egy sajátos logikátlanságára. Jelesül arra, hogy P. Endrét, miután elismerte bűnösségét, jogerősen elítélték pénzmosásért, ám a pénzmosás lényege az, hogy bűncselekményből származó pénzt próbálja valaki „tisztára mosni”, már pedig P. Endre azt a pénzt akarta legalizálni, amit a buszügylet révén kapott.
Ezt a pénzmosást bizonyítottnak látó törvényszék mégsem találta bűncselekménynek.
A felsorolt eljárási hibák súlyossága miatt a Pécsi Ítélőtábla úgy döntött, hogy a megismételt elsőfokú eljárás már nem folyhat Kaposváron, ezért a Szekszárdi Törvényszék tárgyalja majd az ügyet. Ehhez az is kell, hogy a Kúria helybenhagyja az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, ugyanis a keddi verdikt ellen Csegő András és a Siebe P ügyvédje fellebbezett.
Írtunk már róla, hogy a közügyek iránt érdeklődő pécsiek nemcsak az elsőfokú ítélettel, de a vádirattal is elégedetlenek voltak, mivel ők úgy vélték, nem a buszügy valódi tetteseit, hanem azok „sameszeit” állították bíróság elé. A buszvásárlásról a város és a térség meghatározó kormánypárti politikusai döntöttek, ám az ő szerepüket sosem vizsgálták. A 170 millió forint jutalékot munka nélkül zsebre vágó P. Endrét például Pécsen senki se ismerte, neki egyedül Bánki Erikkel, a régió legbefolyásosabb fideszes politikusával volt üzleti kapcsolata. Amikor emiatt Bánkit faggattuk, akkor ő tisztességtelennek minősítve minket nem válaszolt.
Kérdés, hogy ha a megismételt eljáráson a vádlottakat elítélik, nem törnek-e meg, és árulják el, kinek a megbízására vitték a százmilliókat határokon át, és utalták egzotikus országok ellenőrizhetetlen bankszámláira. (Népszava)
