Jövő januárban létrejön az egységes nemzeti személyszállító vállalat, a MÁV Személyszállítási Zrt., de a márkanevek – MÁV, Volán, HÉV – megmaradnak.
A magyar vasút fejlesztéséhez, a visszatartott uniós források beérkezéséig a kormány hitelt kíván felvenni az Európai Fejlesztési Banktól – jelentette be a Hungrail által szervezett V-Híd Magyar Vasút konferencián Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszter-helyettese.
Újra a vasútra került a magyar közlekedéspolitika egyik fókusza, de ez kétarcú helyzet, mert egyszerre kihívás és lehetőség is – közölte Csepreghy Nándor, és Építési és Közlekedési Minisztérium miniszter-helyettese jelentette ki a tárca vasútfejlesztési terveinek ismertetésekor.
A teherszállítás biznisz, a személyszállítás nyűg
Mint a tárca illetékese a V-Híd Magyar Vasút konferencián – amelyet a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület szervezett – kifejtette, részben indokoltan van a közlekedés politikai viták kereszttüzében, és kétségtelen, hogy hozzá kell nyúlni a területhez. Ám sokan elfelejtkeznek arról, hogy gyorsforgalmi úthálózatunk viszont olyan ütemben fejlődött, hogy e téren elérte a legfejlettebb nyugati országok szintjét. A hazai kötöttpályás és közúti fejlesztések közötti aszimmetria oka fő oka az, hogy a korábbi évtizedekben minden megyeszékhely saját gyorsforgalmi kapcsolatért lobbizott, a kormány pedig eleget tett ennek az elvárásnak.
A kor szelleme azonban megváltozott elsősorban a környezetvédelmi megfontolások és az üzemanyag drágulása miatt. Az új konszenzus a vasútfejlesztés mellett alakult ki.
Új együttműködésre van szükség az érintettek között, amihez az akarat megvan, a források mixe viszont nem megfelelő, elsősorban az uniós források visszatartása miatt.
A miniszter-helyettes emlékeztetett: egy olyan ország nem szankcionálhatja a közútfejlesztést, amelynek GDP-ja erősen az autógyártáshoz kapcsolódik. Mindazonáltal most a vasútfejlesztésnek kell előtérbe kerülnie.
Érkezhet a hitel
Ám addig is, amíg nem kerülnek nyugvópontra azok a viták a magyar kormány és az uniós vezetők között, amelyek miatt nem érkeznek az uniós források – a pénz visszatartásának fő kárvallottja a vasút –, elkezdődik a tízéves vasútfejlesztési politika megvalósítása. Az ehhez kapcsolódó 5 pontos közlekedési akciótervet Lázár János miniszter jelentette be augusztusban. (Ez ugyan szélesebb területet ölel át, de vasútfókuszú.) A terv beavatkozásokat és hosszabb távú intézkedéseket is tartalmaz.
Beavatkozásokat és hosszabb távú lépések
Egy 1-1 milliárd eurós program magyar forrásból és az Európai Beruházási Banktól várt hitelből valósulna meg. A kormány már beadta a banknak a hitelkérelmét, hónapokon belül döntés várható. Ez része lesz a teljes, 10 milliárd eurós, átfogó fejlesztésnek, amelynek első szakaszában
- közel 2000 kilométer pálya újul meg,
- 119 kilométeren megszűnnek a lassújelek
- és korszerű forgalomirányítást vezetnek be.
Csepreghy Nándor hangsúlyozta: olyan pontokon lesz beavatkozás, amelyeknél az intézkedésektől multiplikátorhatás várható.
Az akciótervben megfogalmazott sürgősségi lépések főleg járműbeszerzéseket jelentenek: használt nyugati személykocsik vásárlásról van szó. A régi rendszerbe azonban nem öntünk pénzt, ezért a MÁV új vezetése feladatául adta Lázár János miniszter a társaság átszervezését és áramvonalasítását. Máris beérett a vármegye- és országbérletek bevezetésének eredménye: nőtt az utasok és az utazások száma is. Az adatok nemzetközi sztenderdek szerinti számításokon alapulnak.
A MÁV átszervezése során fel kell számolni a közlekedési párhuzamosságokat, és érvényt szerezni a szinergiáknak. 2025 januáról létrejön az egységes nemzeti közlekedési vállalat, amely
- pályavasúti,
- személyszállító,
- és személyszállító szolgáltató
egységből áll. Tevékenységét a MÁV Zrt. fogja majd össze. Az új MÁV Személyszállító Zrt. létrejötte mellett azonban megmaradnak az eddigi márkanevek, azaz a MÁV, a Volán és a HÉV. Az integráció célja nem létszámcsökkentés, hanem a hatékonyságnövelés - szögezte le a miniszter-helyettes. (vg.hu)
