Bajban a magyar gazdaság, nem működik Orbán Viktorék receptje

Igaz, az idei hazai és európai folyamatok alapján egyértelműen látszott, hogy a kormány által előzetesen várt növekedési pályát aligha futja be a gazdaság. Ennek ellenére idén lesz bővülés, de nagy csodát nem érdemes várni.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi adatai szerint Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2024 II. negyedévében a nyers adatok szerint 1,5 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki értéket.

Ez elsőre nem hangzik rosszul, főleg annak fényében, hogy az uniós országok többsége ennél is rosszabb teljesítményt nyújtott, hiszen az összes tagország átlagát tekintve az Eurostat 0,7, míg az eurózóna országaiban 0,6 százalékos bővülést mért. Ugyanakkor az adatokat kommentálva az elemzők jelezték "fenntartásaikat". Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint egyértelmű, hogy a javuló év/év mutató csupán egy statisztikai hatás, nem valós gazdasági teljesítmény okozta. A szakember kiemelte, hogy a negyedéves GDP változásában látható fűrészfogazás, vagyis, hogy egy-egy erősebb negyedévet egy visszaeső követ, azt jelzik, hogy a gazdasági alapfolyamatok meglehetősen gyengék, miközben időről időre van egy-egy ágazat, terület, amely képes nagyobb növekedésre valamilyen egyedi okból.

Nagy Márton sejtette, hogy visszaesés jön

Ha nem az egyébként gyengén sikerült 2023-as első félévhez mérjük a gazdaság teljesítményét, hanem negyedéves bázis alapján vizsgáljuk, akkor még egyértelműbb a helyzet. Az előző negyedévhez képest ugyanis - a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint - a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal csökkent. Ez jóval nagyobb visszaesés, mint amekkorára az elemzők számítottak. Igaz, figyelmeztető jel volt, hogy a napokban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt mondta: azt várták, hogy az első negyedévhez képest további javulás jön, de véleménye szerint ez nem fog bekövetkezni.

A miniszter egyértelműen a gyenge ipari teljesítményt okolta.

A most közölt hivatalos statisztikákból részletek nem derülnek ki, a KSH ugyanakkor a közleményében megjegyezte: a gazdasági növekedést fékezte a nemzetgazdaság egészében nagy súlyt képviselő ipar hozzáadott értékének csökkenése.

Egy-egy rövidebb időszak teljesítményének extrapolálása ugyan nem feltétlenül ad ki helyes eredményt, ám érdemes megjegyezni, hogy az Orbán-kormányok 2010 óta iparfókuszú gazdaságpolitikát folytatnak. A kormányfő pedig rendszeresen hitet tett amellett, hogy erős ipart szeretne, mert ez lehet a magyar gazdaság motorja. Lapunkban is számos elemzés jelent meg a hazai iparpolitika pozitívumairól és tévedéseiről, így jelen írásunkban csak néhány sarkalatos pontra szeretnénk olvasóink figyelmét felhívni. A legfontosabb, hogy a kormány vélt álláspontjával szemben a magyar gazdaság zászlóshajójának számító járműipar erősen ki van téve a gazdasági konjunktúrának. Ahogy azt cikkünk elején jeleztük, Európa-szerte szerény gazdasági növekedés látható, amely visszaköszön a járművásárlásokban is.

A járműipar és a fogyasztás sem segített

Mindezt tetézte, hogy az elektromos autók terjedése a prognózisokhoz képest jóval lassabb, a nyugat-európai vásárlások egyértelműen megtorpantak, ami az autógyártás mellett az akkumulátor-gyárakat is érzékenyen érinti. Közben viszont a magyar kormány ezektől a szektoroktól várt kitörő teljesítményt, ám ahogy azt az ipar teljesítményét jelző korábbi adatok, vagy éppen a friss GDP-számok mutatják, hiába. Az autógyártók világszerte felülvizsgálják az elektromos járművek gyártásával kapcsolatos terveiket, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a következő időszakban sem várnak fordulatot, amire persze ők is ráerősítenek azzal, hogy számos ilyen modell piacra dobását gondolják újra, és halasztják el. Természetesen nem látunk a jövőbe, de nagy valószínűséggel lehet arra számítani, hogy a jármű- és akkumulátorgyártás a második félévben sem fogja lendületbe hozni a magyar gazdaságot.

A kormány a múlt év végén még 4 százalékos gazdasági bővülést remélt, ám a költségvetés év elején látott összeomlása, a fogyasztás vártnál jóval lassabb visszaépülése és az export gyenge teljesítményét érzékelve ezt március elején már Nagy Márton sem látta tarthatónak. Ahogy jeleztük, a KSH csak előzetes adatokat közölt, amelyekből nem derülnek ki részletek, ám a szakértők szerint az a tény, hogy a szolgáltatások közül a hivatalos statisztikák kizárólag az ingatlanügyletek területét nevezték meg érdemi gazdaságélénkítő területként, arra utal, hogy a kereskedelmi szolgáltatások továbbra is gyengén teljesítenek, vagyis a mostani visszaesés hátterében a fogyasztás dinamizálódásának hiánya állhatott.

Mindez egyébként annak fényében, hogy a kimutatások szerint 10 százalék körüli mértékben emelkedtek a reálbérek, sok optimizmusra nem ad okot. Ugyan a szakértők álláspontja eltér, hiszen sokan várják azt, hogy az elmúlt két év reálbércsökkenése miatt felélt tartalékok pótlását követően a második félévben komolyabb fogyasztásnövekedés jöhet. Mások szerint viszont a magyar polgárok a bizonytalan gazdasági helyzet, a forint gyengülése és a kormány inkonzisztens gazdaságpolitikája miatt továbbra is óvatosak lesznek és csak mérsékelt fogyasztásbővülést látunk majd a második félévben. Érdemes egy mondat erejéig kitérni arra is, hogy a gazdasági növekedés és az infláció általában kéz a kézben jár (vagyis a nagyobb növekedés esetén előbb-utóbb emelkedik az infláció, míg a gyengébb gazdasági teljesítmény az árak növekedésének mérséklődését eredményezi).

A kormány által saját eredményként eladott megtorpanó infláció tehát sokkal inkább betudható a piaci folyamatoknak: a visszaeső GDP-nek és a döcögős fogyasztásbővülésnek.

A harmadik nagy terület, amely jellemzően hozzá szokott járulni a gazdasági növekedéshez, az a beruházások, ám idén eddig itt sem rózsás a kép. A már említett költségvetési problémák miatt a kormányzati megszorítások az adóemelések mellett a beruházások felfüggesztésében öltött testet. Eközben a gyenge nemzetközi konjunktúra miatt a vállalati szektor is visszafogottabb ezen a téren, így összességében nem lehet meglepőnek nevezni, hogy ez sem tudott hozzájárulni a bővüléséhez.

A kormány óvatos várakozása is kérdésessé vált

A most publikált adatok fényében a szakértők kétségesnek látják a kormány utóbbi időben hangoztatott 2,5 százalékos GDP-növekedési előrejelzését. Ehhez a mostaninál jóval magasabb növekedésre lenne szükség a második félévben, aminek azonban - ahogy azt fent részleteztük - nincs érdemi esélye. Ugyanakkor a fogyasztás első félévesnél magasabb bővülése a statisztikai mutatóban betöltött viszonylag jelentős súlya miatt érdemben javíthatja az összképet. A nagy kérdés ebben az esetben az lesz, hogy a magyarok hisznek-e abban, hogy érdemi javulás jön vagy továbbra is óvatosak maradnak és inkább megtakarítanak.

A kormányzat által csodafegyvernek tartott magasnyomású gazdaságtól sem lehet sokat várni. Hiába pumpálnak ilyen-olyan módon likviditást a piacra, ha ezek nem tudnak értékteremtő eszközökben, beruházásokban testet ölteni. A szakemberek többsége egyébként úgy véli, hogy ez a módszer addig volt eredményes, amíg érdemi munkaerőtartalék volt a magyar piacon. Jelenleg, a teljes foglalkoztatáshoz közeli állapotban viszont ez sokkal inkább inflációban és költségvetési hiányban csapódik ki a kormány által remélt GDP-növekedés helyett. Arról nem beszélve, hogy szemmel látható, a korábban remélt uniós források sem fogják idén meglökni a magyar gazdaság szekerét.

Aggodalomra ad okot, hogy a fent említett másik két fontos terület könnyen lehet, hogy az év második felében is inkább visszahúzza a GDP-t, mint növeli. A beruházások esetén ugyan számos fejlesztés "van a csőben", ám a vállalati szektor nyilvánvalóan alkalmazkodik a külső környezethez, és ha az akkumulátor- és autógyártók piaca bizonytalan, akkor nem fognak ezekkel kapkodni. Az államnak pedig valószínűsíthetően nem lesznek pluszforrásai ilyen célokra, sőt az sem lenne meglepő, ha további megszorítást látnánk az év második felében.

A gyenge nemzetközi konjunktúra miatt az export esetén nem várnak az elemzők fordulatot, sőt inkább a kockázatokra hívják fel a figyelmet. Hiszen akár a hazánkban is komoly érdekeltségekkel rendelkező autóipari beszállítók, mint a ZF vagy a Bosch által bejelentett nagyobb elbocsátások, akár az a tény, hogy a Mercedes három helyett csak két műszakban fog termelni, ilyen irányba mutatnak.

Összességében éves szinten 2 százalék körüli növekedés már egyértelműen pozitívnak számítana, a realitás viszont az, hogy valahol 1,5 és 2 százalék között lehet idén a bővülés.

(mfor.hu)