Békés Márton blokkot váltana, mert szerinte NATO nem a miénk. De akkor hová állna?
Békés Márton szerint Magyarország nincs a helyén. A Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója úgy véli, Magyarországnak nem való a nyugati szövetségi rendszer.
Békés Márton a közmédia Kommentár Klub című műsorában ezt mondta: „A probléma az – most őszinte leszek –, hogy nem jó blokkban vagyunk. Ez a blokk, az észak-atlanti blokk, az értékrendszerünk szerint, az nem a mi blokkunk, mi mégis ebben vagyunk. Hogy ennek mi lesz a vége, az egy nehéz kérdés.”
Minderről Tompos Márton, a Momentum elnöke írt Facebook-oldalán, hozzátéve, hogy a Fidesz valójában azt gondolja az országról, amit Orbán Balázs, Szijjártó Péter és Békés Márton. „Legszívesebben a NATO-ból és az EU-ból is kiléptetnék Magyarországot” – írta.
Ezzel kapcsolatban ugyanakkor érdemes emlékeztetni arra, hogy a miniszterelnök a strasbourgi európai parlamenti vitán azt mondta, Magyarország tagja a NATO-nak, így nem kell azon morfondírozni, mi lenne, ha mégsem lenne NATO-tag. „Hála Istennek, azok vagyunk, benn vagyunk. Hosszú-hosszú évtizedeken keresztül mi voltunk a pufferzóna, nem volt könnyű, de túléltük. És most meg benn vagyunk a NATO-ban. Több mint 40-45 évbe tellett, de sikerült. Nem egyik napról a másikra történt. Megszenvedtük, és végül megtaláltuk a NATO-nak a békét adó kikötőjét. Tehát nincs ilyen kérdés, hogy mi lenne, ha nem lennénk NATO-tagok. Az a lényeg, hogy hogyan kell helyesen viselkedni, ha NATO-tagok vagyunk”.
Mindezt azonban nem érdemes egyetlen kézlegyintéssel elintézni: Békés Márton a Fidesz szellemi hátországának egyik igencsak fontos és megbecsült, milliárdokkal kitömött embere. Szabó Tibor Benjámin szerkesztő az ő szerepéről a Jelenben korábban azt nyilatkozta, hogy az ő kultúrpolitkai megközelítése lett a NER hivatalos álláspontja.„Ez a kör a Terror Háza Múzeumból indult, ott dolgozott kutatási igazgatóként a fiatal történész, Békés Márton, aki már a 2010-es évek közepétől kultúrfilozófiai, kultúrelméleti szövegeket kezdett írni. Ezeket három kötetben összegezte, s e három kötet, a Gerillaháború, a Fordul a szél és a Kulturális hadviselés végül egy egésszé, egy teljes kultúrpolitikai programmá állt össze. Békésnek aztán létrehoztak egy saját intézményt, a XXI. Század Intézetet, illetve még előtte főszerkesztője lett egy fontos és magas színvonalú jobboldali teoretikus folyóiratnak, a Kommentárnak. Ez afféle szellemi műhely is egyben, ő pedig ezeket az intézményeket és a forrásaikat fölhasználva megalkotott egy kultúrfilozófiai programot a kormányzati kultúrpolitika praxisa mögé” – mondta.
Érdemes fölidézni azt is, hogy pár hete Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója beszélt arról, hogy Magyarország 56-ból kiindulva nem csinálta volna azt, amit az ukrán elnök, aki belevitte az országát egy háborús védekezésbe. Ide tartozik, hogy Somkuti Bálint, a Szuverenitásvédelmi Hivatal munkatársa, az Orbán Balázs vezette MCC kutatótanára pedig arról beszélt, hogy „milyen jó, hogy '56-ban nem segítettek bennünket, mert lehet, hogy mi is úgy jártunk volna, mint az ukránok.”
És bár a Fideszben utólag mentegetni igyekeztek Orbán Balázs szavait, kielégítő választ nem sikerült adni, nem, csoda, hogy Orbán Viktor is kénytelen volt hibának minősíteni a legközvetlenebb munkatársai közé sorolható igazgató kijelentését. (Magyar Hang)
