Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Felrobbanthatja az inflációt a béremelkedés?

Gazdaság
2024.03.11.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Az elmúlt hónapokban nőtt a munkanélküliségi ráta Magyarországon, ami mostanra olyan magas szintre került, mint amit utoljára a Covid-válságban láttunk. - írja a Portfolio

A munkaerőpiac feszessége tehát enyhült, de a számok mögé nézve sokkal árnyaltabb a kép. Mekkora béremelkedés várható Magyarországon? Mennyire erős a dolgozók alkupozíciója? Mennyire kell tartanunk az infláció újbóli emelkedésétől?

A januári foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat sokan „csalódást keltőnek” jellemezték. A november-január közötti három hónap átlagában ugyanis 4,6%-ra emelkedett a munkanélküliségi ráta, miközben a foglalkoztatottak száma közel 37 ezer fővel süllyedt. A gazdasági aktivitás visszaesése az elmúlt negyedévekben fokozatosan gyűrűzött be a munkaerőpiacra is, a 2022 második negyedéves mélypontot jelentő 3,2%-os szintről mára a Covid-válság idején látott „magasságokban” áll a munkanélküliségi ráta.

A romlás a recesszió első fázisában mérsékelt volt, aminek összetett okai lehetnek. A járvány alatt/után a cégek megtapasztalták, hogy a munkaerőállomány elbocsátások utáni visszaépítése milyen nehézségekbe ütközik, emiatt a romló környezethez első körben nem a munkaerőállomány csökkentésével reagáltak. Másrészt a munkaerőpiac a válság előtt rendkívül túlfűtött volt, így az alkalmazkodás nem az elbocsátásokon keresztül, hanem a toborzás takaréklángra kapcsolásával valósult meg. A következő néhány hónapban érdemi javulásra még nem számíthatunk, az általános várakozás szerint azonban a gazdasági kilábalással párhuzamosan a munkanélküliségi ráta is fokozatosan mérséklődhet az idei évben.

A munkanélküliségi ráta emelkedése és a foglalkoztatottság csökkenése egyik oldalról kellemetlen, másik oldalról nézve viszont akár pozitívan is értékelhető. A számok a munkaerőpiaci feszességek oldódását mutatják, és azt jelezhetik, hogy csökkennek a bérek oldaláról az inflációra leselkedő veszélyek. De tényleg hátra dőlhetünk?

HA CSAK A FŐ SZÁMOKAT NÉZZÜK, EGYÉRTELMŰEN ENYHÜL A MUNKAERŐPIAC FESZESSÉGE, A SZÁMOK MÖGÉ NÉZVE AZONBAN SOKKAL ÁRNYALTABB KÉP RAJZOLÓDIK KI.

A munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta emelkedik, de a KSH adatai szerint a betöltetlen álláshelyek száma (bár csökkent az elmúlt időszakban), még mindig magas. Ugyanez igaz az egy üres álláshelyre jutó munkanélküliek arányára, ami a feszesség egy általános mérőszáma.

A gazdaság tehát nem távolodott el számottevően a teljes foglalkoztatottság állapotától, a gazdasági növekedés újbóli beindulásával párhuzamosan, valamint a folyamatban lévő nagy beruházások hozadékaként a munkaerő iránti kereslet a következő években erősödik. Előre tekintve a gazdaságot a képzett munkaerő permanens hiánya jellemezheti, ugyanis a munkaerő állomány bővítésére korlátozott a mozgástér.

  1. A demográfia ellenünk dolgozik: a következő 10 évben nagyságrendileg 250-300 ezer fővel csökken a munkaképes lakosság. A szabályozott gazdasági bevándorlás segít, de az alaptrendeket nem tudja teljes egészében megfordítani. (A jelenleg hatályos szabályozás szerint a külföldi munkavállalók kvótája az előző négy negyedévre vonatkozó üres álláshelyek átlagos száma).
  2. Az aktivitási ráta további emelése is egy idő után korlátokba ütközik. A munkavállalási korú népesség esetében (15-65 év) az aktivitási ráta 2023 negyedik negyedévben 77,6%-on állt (összehasonlításul 2009-ben 66,3% volt ez a mutató). Ezt a rátát érdemben 80% fölé tolni nagyon komoly kihívás.
  3. A kormányzati kommunikációban rendszeresen megjelenik, hogy körülbelül 300 ezres munkaerőtartalék van a gazdaságban, amelynek aktivizálásával érdemben növelhető a munkaerőállomány és a foglalkoztatottság. A papíron 300 ezres állomány a gyakorlatban azonban ennél jóval kevesebb. Még a hivatalos kormányzat kommunikáció is elismeri, hogy a tartalékból néhány 10 ezer fő az, aki azonnal foglalkoztatható, és további néhány tízezer fő, aki átképzés után integrálható a munkaerőpiacra
  4. A KSH adatai szerint az inaktívak kevesebb, mint 5%-a kíván dolgozni, szemben a 2009-es 10% feletti értékkel. Ez 109 ezer inaktív munkaképes korú embert jelent.
  5. A munkanélküliek 15,3%-a több mint egy éve, 28,5%-a minimum két éve munkanélküli, az összes munkanélküli több mint 30%-a maximum 8 osztályos végzettséggel rendelkezik és több mint 15%-uk soha nem dolgozott.
  6. Az inaktívak „aktivizálását” képzettségbeli hiányosságok mellett a földrajzi súrlódások is nehezítik. A Közép-Dunántúl 2,2%-os értékével áll szemben Észak-Magyarország 7,3%-os munkanélküliségi rátája. (2023 negyedik negyedéves adatok). Bizonyos régiókban tehát extrém túlfűtött a munkaerőpiac, más régiókban viszont jelentős a munkanélküliség.  Ezek a földrajzi eltérések komoly súrlódásokhoz vezetnek, áthidalni azonnal nem lehet őket.
  7. Ágazatonként is eltérő helyzetben vannak a munkáltatók. A betöltetlen álláshelyek száma országos szinten csökkent az elmúlt negyedévekben (az építőiparban ismert okok miatt például jelentősen), de a pénzügy, ingatlan és adminisztratív területeken nőtt a munkaerőhiány.

AMÍG A NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK SZEMPONTJÁBÓL KEDVEZŐTLEN FEJLEMÉNY A MUNKAERŐPIAC GYENGÜLÉSE, A MONETÁRIS POLITIKA SZEMPONTJÁBÓL EZ NEM KIFEJEZETTEN ROSSZ HÍR.

Az inflációs sokk tetőpontján nem csak itthon, de a fejlett gazdaságokban is rendszeresen előkerült az bér-ár spirál témája. Azóta azonban ennek a rendkívül ijesztő - de a való életben azért ritkán előforduló - folyamat kialakulásának az esélye érdemben csökkent. Az elmúlt évek inflációs sokkját követően globálisan, a nagy gazdaságokban és itthon is meredeken csökkent a pénzromlási ütem, a munkaerőpiaci feszességek lassan, fokozatosan oldódnak (ami, ha késéssel is, de megjelenik a bérdinamika mérséklődésében).

Hazánkban 2022-ben egyértelműen érezhető volt, hogy a magasabb infláció húzza a béreket, a cégek a feszes munkaerőpiac mellett tömegesen kényszerültek év közbeni átbérezésekre. Ez azonban nem indított el egy újabb inflációs hullámot, a tavaly januári tetőzést követően az infláció az év során folyamatosan mérséklődött. Így 2023-ban már nem került sor széles körben év közbeni bérkorrekciókra, a munkáltatók inkább egyszeri juttatásokkal próbálták kompenzálni a magas infláció reálkeresetekre gyakorolt negatív hatását. Ami csak részben sikerült: tavaly a nominális keresetek inflációt alulmúló mértékben nőttek, a reálkeresetek közel 3%-kal csökkentek.

Az idei év elején ismét egymásnak feszült a munkavállalói és a munkaadói oldal:

  • a munkavállalók „hátrafelé tekingetve” idén is kétszámjegyű béremeléseket szeretnének látni,
  • míg a vállalatok előre nézve, az idén akár 5% alá csökkenő inflációra hivatkozva próbálják kontroll alatt tartani a bértömeget.

A csökkenő inflációval és a munkaerőpiaci feszességek oldódásával párhuzamosan 2024-ben a munkavállalók alkupozíciója, ha nem is gyengül drasztikusan, de semmiképpen nem erősödik. Ennek egyik jele lehet, hogy mérséklődik az önkéntes álláselhagyók aránya.

Ennek ellenére a nemzetgazdaság egészében idén 10% körüli mértékben emelkedhetnek a nominális bérek, ami aktuális inflációs előrejelzésünk mellett 5-5,5% közötti, kiemelkedő mértékű – a termelékenység növekedési ütemét meghaladó – reálbéremelkedést jelent. Önmagában azonban ez még nem ad okot túlzott aggodalomra. A bérek ugyanis jellemzően lemaradva követik az inflációt (a bérek megállapításában az előző évi magas infláció is szerepet játszik), a vásárlóerő helyreállítása pedig elengedhetetlen a fogyasztás normalizálásához.

Átmenetileg tehát elfogadható és indokolt is lehet, a reálkeresetek egyensúlyinál gyorsabb bővülése, a hangsúly azonban itt az „átmeneti” jellegen van. Hosszú távon a bérek növekedésének összhangban kell állnia a termelékenység növekedésével, ha ez nem így történik, az komoly egyensúlytalanságok kialakulásához vezet a gazdaságban, amit Magyarországon korábban a saját bőrünkön tapasztalhattunk.

Az elmúlt 10 évre visszatekintve azt látjuk, hogy 2014-2021 között a reálkeresetek messze a reáltermelékenység feletti ütemben nőttek (hároméves átlagokat vizsgálva). 2022-ben fordult a trend, a tavalyi évben pedig átmenetileg a termelékenység alatti ütemben nőttek a bérek.

Előrejelzésünk szerint (2024-2026 között rendre 10, 8 és 7 %-os nominális bérdinamikával kalkulálva) ez az olló újra nyílik, de a különbség távolról sem akkora, mint a sokkokat megelőző években- nemzetgazdasági szinten a fenti bérdinamikák elfogadhatónak tűnnek.

Ami igaz a teljes gazdaságra nézve, nem biztos, hogy minden ágazatban és minden vállalat esetében megállja a helyét. Tudjuk, hogy a nagy, exportőr vállalatok és a kisebb, hazai piacra termelő vállalatok átlagos termelékenysége között számottevő a különbség, de ugyanez ágazatok között is megfigyelhető.

Ágazatonként és cégenként is jelentős különbségek vannak a tekintetben, hogy egyik oldalról mekkora béremelés szükséges a munkaerőállomány megtartásához, bővítéséhez, másik oldalról pedig, hogy mekkora bérnövekedést bír el az adott vállalat, ágazat. A recept papíron egyszerű: ha a vállalatok az egyensúlyinál nagyobb béremelésre kényszerülnek, akkor ezzel párhuzamosan a termelékenységet is növelni kell. Ellenkező esetben újra egyensúlytalanságok alakulnak ki és az inflációs cél elérése is csak álom marad. (Portfolio)

Címlapkép forrása: MTI
munkaerőhiány
munkaerő
ELBOCSÁTÁS
GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS
munkaerőpiac
munkanélküliség
BÉREMELÉS
foglalkoztatottság
munkanélküliségi ráta
BÉREK
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.03.11. - 08:21
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Újabb frontot nyit a kormány? Most Horvátországnak szóltak be kőkeményen

    Újabb frontot nyit a kormány? Most Horvátországnak szóltak be kőkeményen

  • Itt egy ábra, amiből sokat megérthetsz abból, mi folyik a magyar gazdaságban

    Itt egy ábra, amiből sokat megérthetsz abból, mi folyik a magyar gazdaságban

  • Orbán Ráhel: Sokat beszélünk arról, hogy kié a reptér, de itt is csak van egy befektető, mint minden üzletben

    Orbán Ráhel: Sokat beszélünk arról, hogy kié a reptér, de itt is csak van egy befektető, mint minden üzletben

  • Megrázó és segélykiáltó levelet tett közzé Hadházy Ákos

    Megrázó és segélykiáltó levelet tett közzé Hadházy Ákos

  • Hetek óta nem működik a gyógyszertárak közgyógyjogosultság-lekérdezési rendszere

    Hetek óta nem működik a gyógyszertárak közgyógyjogosultság-lekérdezési rendszere

  • Szülők a katonák iskolába vezénylése ellen: kiáltvány, 40 kérdés

    Szülők a katonák iskolába vezénylése ellen: kiáltvány, 40 kérdés

  • Pintér Sándortól levélben kért magyarázatot az oroszok vízumszerzését könnyítő magyar szabályozásra az uniós belügyi biztos

    Pintér Sándortól levélben kért magyarázatot az oroszok vízumszerzését könnyítő magyar szabályozásra az uniós belügyi biztos

  • Simonka mindenkit le akar győzni

    Simonka mindenkit le akar győzni

  • Zárt ajtók mögött találkozott Karácsony Gergely és Magyar Péter, legalább abban sikerült megegyezniük, hogy egyelőre senki nem mond semmit

    Zárt ajtók mögött találkozott Karácsony Gergely és Magyar Péter, legalább abban sikerült megegyezniük, hogy egyelőre senki nem mond semmit

  • Díszpolgári címet kap Kós Hubert

    Díszpolgári címet kap Kós Hubert

  • Kiegészítő jegy helyett helyjegy: augusztus 1-től már a MÁV appban is megvásárolható a Volánbusz egyes járataira

    Kiegészítő jegy helyett helyjegy: augusztus 1-től már a MÁV appban is megvásárolható a Volánbusz egyes járataira

  • Előkerült Szentkirályi Alexandra, a Magyar–Karácsony találkozóval poénkodott

    Előkerült Szentkirályi Alexandra, a Magyar–Karácsony találkozóval poénkodott

  • 40 milliót kapott Bayer Zsolt a Szerencsejáték Zrt.-től egy Mongóliáról szóló sorozatra

    40 milliót kapott Bayer Zsolt a Szerencsejáték Zrt.-től egy Mongóliáról szóló sorozatra

  • Hüledeznek a magyarok több alapélelmiszer hirtelen drágulásán, mi történhetett?

    Hüledeznek a magyarok több alapélelmiszer hirtelen drágulásán, mi történhetett?

  • Puzsér Róbert: Nem térek ki az ütés elől

    Puzsér Róbert: Nem térek ki az ütés elől

  • Három "érdekes" történet Párizsból

    Három "érdekes" történet Párizsból

  • Klíma helyett zongora

    Klíma helyett zongora

  • Törvénytelen blokkolás

    Törvénytelen blokkolás

  • Megvan az első magyar arany: Kós Hubert olimpiai bajnok!

    Megvan az első magyar arany: Kós Hubert olimpiai bajnok!

  • Változékonyabb idővel indul a nyár utolsó hónapja

    Változékonyabb idővel indul a nyár utolsó hónapja

  • Megérkezett a Paks II. Atomerőmű 5. blokk zónaolvadék-csapdája

    Megérkezett a Paks II. Atomerőmű 5. blokk zónaolvadék-csapdája

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element