Az Európai Bizottság szerint jogtalan Magyarország és Szlovákia Ukrajnával kapcsolatos panasza.
Magyarország azután panaszolta be az orosz invázió alatt álló országot, hogy az szankciót vezetett be a Lukoil orosz olajvállalat ellen, ezzel veszélybe sodorva a két ország üzemanyaggal való ellátását. Két és fél évvel Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete után Magyarország és Szlovákia még mindig nagymértékben függ az orosz nyersanyagtól, így az Európai Bizottság felszólította a két országot, hogy mihamarabb nézzenek alternatív források után. Mindeközben Ylva Johansson, az EU belügyi biztosa egy másik ügyben is magyarázatot kért a kormánytól.
Úgy tűnik, nincs közvetlen veszélyben Magyarország és Szlovákia kőolajellátásának biztonsága, mivel az Ukrajna által a Lukoil orosz olajvállalat ellen bevezetett szankciók nem befolyásolják az Ukrajnán keresztül Magyarországra irányuló olajszállításokat – közölte csütörtökön az Európai Bizottság a Reuters szerint.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság kereskedelmi alelnöke a magyar és a szlovák külügyminisztereknek címzett levelében azt írta, hogy a Moltól kapott információk szerint az olaj az orosz–ukrán határon a kereskedelmi cégek tulajdonába kerül, ezért nem vonatkoznak rá a szankciók.
A bizottság szolgálatai előzetesen arra a következtetésre jutottak, hogy a sürgős konzultációk nem tűnnek indokoltnak, mivel jelenleg nincs jele annak, hogy az ellátás biztonságát közvetlen veszély fenyegetné
– áll a levélben.
A bizottság szerint az uniós kormányok jelentős része feltette a kérdést, hogy – két évvel azután, hogy Moszkva lerohanta Ukrajnát, és az Európai Unió úgy döntött, hogy nem vásárol több orosz nyersolajat, hogy ne finanszírozza Oroszország háborús erőfeszítéseit – Magyarország és Szlovákia miért nem vált még mindig le az orosz olajról?
Az Európai Bizottság azt tanácsolta Magyarországnak és Szlovákiának, hogy hagyjanak fel az orosz olaj importjával, és keressenek alternatív forrásokat. A bizottság elemzése szerint a JANAF adriai vezetékén elegendő szabad kapacitás áll rendelkezésre ahhoz, hogy mindkét országot máshol vásárolt olajjal lássák el.
Az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való diverzifikáció célját aktívan követni kell
– áll a bizottság levelében.
A „békepártiság” miatt büntetik a két országot?
Az ügy előzménye, hogy Ukrajna június végén szankciókat vezetett be az egyik legnagyobb orosz olajvállalat, a Lukoil ellen, megtiltva számára minden tevékenységet ukrán területen, megakadályozva, hogy a cég olaja szlovák és magyar finomítókba kerüljön.
A döntés heves indulatokat váltott ki mind Magyarországon, mind Szlovákiában. A szlovák kormányfő az ukrán miniszterelnökkel, Denisz Smihallal folytatott többszöri telefonos egyeztetés, valamint az Ukrajna pozsonyi nagykövetével történt hétfői megbeszélés után jelentette be, hogy amennyiben Ukrajna nem áll le az orosz kőolaj Szlovákiába és Magyarországra irányuló exportjának korlátozásával, akkor a pozsonyi Slovnaft olajfinomító nem folytatja az Ukrajnába irányuló gázolajexportot, amely az ottani szükségletek 10 százalékát teszi ki.
Robert Fico hangsúlyozta, hogy Kijev az orosz kőolajexport tranzitjának korlátozásáról hozott lépésével Szlovákiának, Magyarországnak és Ukrajnának is árt, miközben az intézkedés hatását Oroszország meg sem érzi.
Kijev akcióját Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is kommentálta, aki szerint Ukrajna célja, hogy több mint két évvel az ország teljes körű lerohanása után megfojtsa a Kreml háborús kasszájának egyik legfontosabb bevételi forrását. A lépés azonban ellátási hiánytól való félelmet kelthet Budapesten, amely olajimportjának 70 százalékát Oroszországtól – és ennek felét a Lukoiltól – kapja.
A témáról a Kormányinfón is szó volt, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig zsarolásnak minősítette az ügyet, mivel szerinte a békepárti álláspontja miatt került ebbe a helyzetbe Magyarország és Szlovákia.
Hasonló nyilatkozatot tett Robert Fico is Szlovákiában. A szlovák miniszterelnök elmondta, hogy a szlovák közvélemény nagyon rosszul értékeli Kijev exportkorlátozó döntését, és ez a döntés sem változtathatja meg Pozsony békepárti álláspontját az ukrajnai konfliktussal összefüggésben.
Magyarország újabb üggyel borzolta a kedélyeket az EU-ban, erre is válasz érkezett
Az Európai Unió belügyi vezetője csütörtökön figyelmeztette Magyarországot, hogy az oroszok és a fehéroroszok vízumkorlátozásának enyhítésére vonatkozó döntése potenciális biztonsági fenyegetést jelent, és közölte, hogy lépéseket tesz, ha Budapesten nem foglalkoznak az aggályokkal – írja a Reuters.
Magyarország a múlt hónapban kiterjesztette a „nemzeti kártya” bevándorlási programját az oroszokra és a fehéroroszokra is. Az ilyen kártya birtokosai biztonsági ellenőrzés nélkül dolgozhatnak Magyarországon, és családjukat is behozhatják az országba.
A lépés riadalmat keltett az uniós tisztviselők körében, akik szerint Oroszország és szövetségese, Fehéroroszország kihasználhatja a rendszert arra, hogy szabotőröket és kémeket küldjön az EU határok nélküli schengeni övezetébe, miközben a blokk megpróbálja elszigetelni Moszkvát az ukrajnai háború miatt.
„Oroszország biztonsági fenyegetést jelent. Több, nem pedig kevesebb éberségre van szükségünk” – mondta Ylva Johansson, az EU belügyi biztosa csütörtök este az X-en írt bejegyzésben, amelyben azt is hozzátette:
Ma levélben kérem a magyar kormányt, hogy adjon magyarázatot. Ha a könnyű hozzáférésű rendszerük kockázatot jelent, akkor lépni fogunk.
Johansson levelében arra kérte Magyarországot, hogy augusztus 19-ig válaszoljon a vízumrendszerrel kapcsolatos kérdésekre, „tekintettel arra, hogy ezek az egyoldalú intézkedések potenciálisan veszélyeztethetik a schengeni övezetet”. Azt ígérte, hogy levonja a „megfelelő konzekvenciákat”, ha a lépés sérti az uniós jogot vagy veszélyezteti a schengeni övezet működését.
Johansson nem részletezte, hogy milyen intézkedéseket hozhatnak ebben a kérdésben. Az Európai Bizottság, az EU végrehajtó szerve azonban jogi lépéseket tehet egy tagállam ellen, ha úgy ítéli meg, hogy megsértették az uniós jogot – emlékeztetett a Reuters. (Index)
