Ha az Egyesült Államok aggódik Kína miatt, először Oroszország miatt kellene aggódnia - hangsúlyozta az Európai Bizottság külügyekért felelős biztosjelöltje.
A keddi brüsszeli meghallgatáson három órán át kérdezték EP-képviselők az észt politikust, aki decembertől lehet az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, vagyis az EU kvázi-külügyminisztere.
Kaja Kallas, aki júliusig Észtország miniszterelnöke volt, Ukrajna egyik legelkötelezettebb támogatójaként vált ismerté. Most is számos kérdés irányult arra, hogyan tervezi Ukrajnát támogatni a jövőben. Mint kifejtette, szerinte Európa a győzelemig kész támogatni Kijevet, és Amerikának továbbra is érdeke Ukrajnát segíteni. Ha Oroszország megnyeri ezt a háborút, az lökést adhat másoknak is, hiszen azt látnák, megéri az agresszió.
A biztosjelölt, aki az Európai Bizottság alelnöke is lesz megválasztása esetén, óva intett a jóslásoktól, hogy pontosan mi is lesz Donald Trump terve Ukrajnával. A múlt héten megválasztott Trump a kampányában többször elismételte, hogy „egy nap alatt” békét teremtene, csak asztalhoz kellene ültetnie Vlagyimir Putyin orosz, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. Kallas hangsúlyozta, az USA az EU legfontosabb partnere, mindenképpen együtt fognak dolgozni. A békét firtató EP-képviselők megjegyzéseire azzal válaszolt, hogy ő maga is békepárti, de ehhez hosszútávú és fenntartható békére van szükség. A korábbi tűzszünetek csak újabb háborút szültek. Szerinte akkor lesz vége ennek a háborúnak, ha Oroszország rájön, hogy hibát követett el az elindításával.
Kínáról nyilatkozva a kereskedelmi egyensúlytalanság kérdése mellett emlékeztetett arra is, hogy Peking eszközként használja az erőforrásait. Kínának szerinte magas árat kell fizetnie azért, hogy támogatja Oroszország háborúját Ukrajna ellen. Egy olyan világban, ahol Irán, Oroszország, és Észak-Korea több lőszert tud gyártani, mint az EU és az USA együttesen, különösen fontosnak tartja a befektetéseket a védelmi iparba. Igaz, elvette azokat a terveket, amelyek egy esetleges önálló EU-s hadsereg létrehozását célozzák.
Szerinte nem érdemes a NATO-val párhuzamos struktúrákat létrehozni - a huszonhét tagállamból huszonhárom a védelmi szövetség tagja is -, inkább a védelmi infrastruktúra finanszírozásában látná az EU szerepét.
A Közel-Keleten dúló háborúval kapcsolatban minden felet visszafogottságra és az emberi jogok betartására szólított föl, ez több baloldali és zöld politikus számára nem tűnt elégségesnek, akik a civilek elleni támadások hevesebb elítélését várták a jelölttől. Kallas felhívta a figyelmet, hogy az EU adja a legtöbb segélyt Palesztinába, a szélsőséges izraeli telepesek közül pedig többeket szankcionált. Ugyanakkor számos konkrét kérdésre kikerülte a választ Izrael, Palesztina és Irán kapcsán is.
Bár korábban az EP-képviselőknek írásban küldött válaszaiban Kallas több lehetőséget is fölvetett, hogyan lehetne egy egységesebb EU-s külpolitikát folytatni - mivel sokszor egyes tagállamok vétója megakaszthatja a közös döntéseket -, szóban visszafogottabb volt: fölidézte, hogy amikor ő észt miniszterelnökként részt vett EU-s csúcsokon, mindenki a kompromisszumokra és a közös munkára törekedett. Szerinte csak akkor lehet az EU-nak a külvilágban is valódi szerepe, ha a huszonhetek közös álláspontot találnak, és ugyanazt az üzenetet mondják el kifelé.
A jelölt sorsáról valószínűleg szerdán döntenek az EP frakcióinak illetékesei (koordinátorok), hasonlóan a többi öt alelnök-jelölthöz, akiket kedden hallgattak meg az EP bizottságai. (Népszava)
