Az orosz és az amerikai elnök tegnapi telefonbeszélgetése nem tántorítja el Moszkvát stratégiai céljaitól. Putyin elnök további pufferzónákat hozna létre Ukrajnán belül, ami nem a gyors tűzszünet, pláne nem a béketárgyalások irányába mutat.
Senkit ne tévesszen meg a nagy orosz–amerikai összeborulás. A minapi Trump–Putyin-telefonbeszélgetésen az orosz vezető megerősítette „elvi alapú” (vagyis feltételekhez kötött) ragaszkodását az ukrán konfliktus békés megoldásához. Putyin pozitívan fogadta a kezdeményezést, hogy a szemben álló felek 30 napig ne támadják egymás energetikai létesítményeit, beleértve az atomerőműveket, de szó sincs tűzszünetről a beszámolókban.
Moszkva kőkeményen ragaszkodik kitűzött ukrajnai céljai eléréséhez – derül ki az üzenetekből amelyeket a Kreml küldözget a „Nyugatnak”. Legutóbb Dmitrij Lavrov külügyminiszter figyelmeztetett, mintegy felkészítve Amerikát, Nyugat-Európát:
„Csalódást fog okozni” Oroszország válasza az amerikai javaslatokra.
Moszkva sem a területi kérdésekben (értsd az orosz hadsereg által megszállt vagy megszállni szándékozott területekben), sem Ukrajna demilitarizálásában, fegyveres ereje radikális csökkentésében nem tesz engedményeket.
A kurszki „zsák” és a fékevesztett ukrán menekülés
Ezt alátámasztandó a Kreml-közeli médiumok, így a RIA Novosztyi, első ízben adtak helyszíni riportot közvetlenül a harcok befejezése után a kurszki zsákban levert ukrán csapatokról, az elfoglalt állásokból. Mint a médium riporterét – Marija Marikjant – kísérő katonák beszámolóiból, a helyszínből kitűnt, az orosz támadás olyan erős és nagy volumenű volt, hogy az ukránok még az amerikai mintára berendezett, viszonylag kényelmesen kiépített fedezékeikből is hirtelen menekülésre kényszerültek. Otthagyták a tábori asztalon a reggelit, a kenyereket, a megkezdett, félbeharapott kolbászokat. És
tragikus mementóként a fedezékek körül maradtak a „kétszázasok”, az ukrán és az orosz katonai nyelvben így nevezik a halott katonákat,
akiket a hadviselő felek – már csak a végtisztesség megadása céljából is – visszavonuláskor általában magukkal visznek.
A fotós kollégával dolgozó riporter – akárcsak a katonák – gyalog járta be a több mint hat kilométeres frontszakaszt, amit a Csendes-óceáni Flotta (TOF) tengerészgyalogosai foglaltak el. A szélsőséges időjárás, a kora tavaszi sártenger, a raszputyica miatt a járművek ellen használt nagyobb, a személyi állományt ritkító, megnyomorító kisebb aknák szinte észrevehetetlenné váltak.
Akkora a sár, hogy szinte lehetetlen megállapítani, hogy orosz PFM-1-es vagy az ukránok által is használt, vietnámi háborús amerikai (BLU-43 Sárkányfog típusú) aknák lapulnak a sárban.
Ezek még a női tenyérnél is kisebbek, csak 37 gramm robbanóanyag van bennük. Nem is ölni akarnak, hanem, ami még rosszabb, és az ellenfél gazdaságát jobban megterheli: megnyomorítani. Hogy az illető ne legyen „kétszázas” halott, hanem egész életében a társadalom ellátására szoruló mozgássérült maradjon. Lengyelország és a három balti állam tervezi, hogy kilép az ottawai egyezményből, amely tiltja a taposóaknákat. A négy állam szerint a 160 országot (de Oroszországot és Ukrajnát nem) összefogó egyezmény akadályozza őket, hogy szembeszegüljenek az orosz részéről megnyilvánuló katonai nyomással.
Az amerikai hírszerzés valószínűleg tudta, mekkora erőkkel támadtak az oroszországiak a kurszki „zsákban” lévő, a polgári lakossággal szembeni kegyetlenkedéssel is vádolt, többezres ukrán expedíciós katonai egységekre. Nem véletlenül kérte Donald Trump amerikai elnök Vlagyimir Putyint, hogy legyenek belátók a kurszki térségben elfogott ukrán (és vélhetően külföldi) katonákkal szemben.
Orosz források szerint legalább harminc magas rangú NATO-tiszt található a bekerített, mintegy 2500 fős ukrán erőben, akiknek a sorsa bizonytalan.
Putyin új ütközőzónákat szeretne kialakítani északon és délen is
Hogy fontos és egy feltehetően nagyobb volumenű katonai akció egy részéről van szó, azt jelzik a hírek, hogy az orosz csapatok behatoltak Ukrajna északi, a délnyugat-északkelet irányú Szumi-Szudzsa országúttal szomszédos részeibe, és vélhetően délről is lezárják a visszavonuló ukrán erők útját. Ezzel két céljuk lehet.
- Egyfelől csapdába ejtik a még a kurszki zsákban tartózkodó csapatokat,
- másfelől előkészítik az északkeleti ütközőzóna kialakítását a régióban, amiről Putyin elnök beszélt a minap. Ennek részeként a hét elején Szumit éjjel rakéta- és dróntámadások érték.
Donald Trump amerikai elnök túláradó optimizmusa kiáltó ellentétben áll az orosz fél mértéktartó, némelykor a gyanakvással határos álláspontjával – jelzi a Ria Novosztyi. A Kreml véleményét általában tükröző portál szemleírója szerint az amerikai elnök tisztában van vele, hogy
Európa lapjai gyengék. Nem képes rá, hogy önálló Ukrajna-játszmába kezdjen. Trumpnak, hogy megállapodhasson, egyetlen problémával kell szembenéznie. És ezt úgy hívják, hogy Vlagyimir Putyin
– összegzi a portál szemleírója. (vg.hu)
