Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Csalóka az áramszámlánk, mert a rezsicsökkentett árba passzíroznak bele minden költséget

Gazdaság
2024.05.14.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Az áram rezsicsökkentett ára 36 forint körül mozog 2014 ősze óta, azaz lassan tíz éve. 

Ezen az áron belül azonban 2022-ben kilőtt a rendszerhasználati díj, miközben kevesebb mint felére csökkentették magának az áramnak az árát. Baj-e, hogy az áramdíjon belül ötszörösére nőtt a rendszerhasználati díj, vagy mindegy, ha összességében nem változik a rezsicsökkentett ár? Az is előfordulhat, hogy idővel nulla lesz az áramár?

A 24.hu több olvasói levelet kapott azzal kapcsolatban, hogy torz áramszámlák érkeznek – nehezményezték, hogy az áram díjához képest többszörös a rendszerhasználati díj. Mi ennek az oka, és hogyan jutottunk idáig? A 2013–2014-ben végrehajtott rezsicsökkentéskor a kormány csak a kilowattórára számított végárat betonozta be: az áramnál 2014 szeptemberétől (szolgáltatótól függően) bruttó 36 forint körül mozog a rezsicsökkentett ár – egy meghatározott mennyiségig. A lakosság addig nemigen foglalkozott azzal, milyen a rezsicsökkentett ár összetétele, amíg nagyjából egálban volt az áramdíjon belül az áram ára és az úgynevezett rendszerhasználati díj (vagyis az elosztói forgalmi díj és az átviteli díj).

2022. június 30-áig az áram díja jellemzően nettó 12–14 forint között mozgott, a rendszerhasználati díjé pedig 14–16 forint között, így jött ki a bruttó 36 forint körüli rezsicsökkentett ár. A rendszerhasználati díj országosan egységes, az áramdíjnál viszont szolgáltatónként van egy kis különbség, így összességében a szolgáltatóknál van némi áreltérés, de a 36 forint körüli ár stimmel.

2022 júliusától viszont az áramdíj 7 forinttal csökkent, kevesebb mint felére (nettó 5 forint körülire), a rendszerhasználati díj pedig 7 forinttal nőtt, majdnem másfélszeresére hízva (nettó 23,4 forintra). Így aki azóta rápillantott az áramszámlája összetételére, rendre azt láthatja, hogy a rendszerhasználati díj mintegy ötszöröse az áramdíjnak.

  • 305 kilowattórás fogyasztásnál az áramdíj 1914 forint (nettó 4,94 forint/kilowattóra), a rendszerhasználati díj 9877 forint,
  • míg 399 kilowattórás fogyasztásnál 2590 forint az áramdíj (nettó 5,11 forint/kilowattóra), és 13 694 forint a rendszerhasználati díj.

Mint az ábrán is látható, az arány a magasabb – piaci áras – áramfogyasztást is tartalmazó számlánál is hasonló.

  • 2714 kilowattórás fogyasztásnál 18 324 forint az áramdíj (2544 kilowattóráig nettó 5,11, felette nettó 31,8 forint/kilowattóra), és 82 493 forint a rendszerhasználati díj.

Mi mozgathatja az áramdíjat és a rendszerhasználati díjat?

Holoda Attila energetikai szakértő szerint részben az, hogy Mészáros Lőrinc éppen mit vásárolt. Amikor a felcsúti üzletember 2018-ban megvette a Mátrai Erőművet, és az áramtermelésben volt érdekelt, utána kicsivel emelkedett az áram árán belül az áramdíj, és ugyanannyival csökkent a rendszerhasználati díj. Ám amikor Mészáros cégének nem sikerült uniós pénzt szerezni a korszerűsítésre és széndioxid-mentesítésre, 2020-ban eladta – a beszerzéshez képest jóval magasabb áron – az MVM-nek az erőművet, és ezek után csökkenni kezdett az áramáron belül az áramdíj összege.

Később – a szakértő szerint már a lakossági piaci árak augusztusi bevezetésére készülve – 2022 júliusától 7 forintot levettek az áram árából, és áttettek a rendszerhasználati díjba. Érdekes egybeesés, hogy ekkoriban Mészáros már éppen a rendszerhasználati díjaknál volt érdekelt, miután 2021-ben megvásárolta az E.On Tiszántúli Áramhálózati Zrt. szolgáltató céget, amit átnevezett Opus Titász Áramhálózati Zrt.-re.

Muszáj volt emelni a rendszerhasználati díjakat

A szakértő szerint a rendszerhasználati díjak emelése 2022-re már bőven indokolt volt, mivel ez fedezi az energia eljuttatásának teljes költségét a termelőtől a fogyasztóig, ráadásul egy jogszabályi előírás 4,5 százalékos befektetésarányos nyereséget garantál a szolgáltatóknak. Márpedig a költségek (karbantartás, bérek, eszközök, energia, közlekedés, jármű, üzemanyag, iroda és a többi) nagyon megemelkedtek 2014-hez képest. A rendszer fenntartásának költségét fedezni hivatott rendszerhasználati díj országosan egységes, abból kap az átvitelirendszer-irányító (az MVM tulajdonában lévő Mavir) és az áramot a fogyasztókhoz eljuttató szolgáltatók (MVM Émász, Démász Áramhálózati Kft.-k, Elmű Hálózati Kft., E.On Dél-dunántúli, Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt, Opus Titász Zrt.) is. Utóbbiak végzik a bekötéseket, és üzemzavar esetén az elhárítást is. A szolgáltatóknak igazolniuk kell az energiahivatal felé a költségnövekedést – csak ez alapján lehet indokolt a rendszerhasználati díj emelése.

A rezsicsökkentett árat azonban nem lehet emelni, így, amikor a lakossági rendszerhasználati díjat megemelték, azt csak az áramdíj rovására lehetett megtenni.

Ennek az lett a végeredménye, hogy az áramszámla alapján egyre kisebb lett az áramár, miközben ötszörösére emelkedett a rendszerhasználati díj. De a kilowattóránkénti nettó 23 forintba sem fér bele minden költség, ami a szolgáltatóknál jelentkezik – hívta fel a figyelmet Holoda. A többi között azért is kényszerült a kormány leállítani a háztartási naperőművek rendszercsatlakozását, mert a Mavir nem volt képes finanszírozni a rendszerhasználati díjakból a szükséges fejlesztéseket.

Amikor az áram ára kilőtt a világpiacon, nálunk akkor csökkentették

Az áram árát egyébként éppen akkor (2022 nyarán) vitték le 5 forintra, amikor az ötszörösére emelkedett világpiaci ár az egekben volt – vagyis a piaci mozgásokkal ellentéteset lépett a kormány. A változatlanul hagyott rezsicsökkentett árban pedig el tudták dugni, hogy többet adtak a szolgáltatóknak a rendszerhasználati díjban – köztük Mészáros cégének és az MVM-nek is. Utóbbi nyilván sokat vesztett az áramár leszállításán, hiszen jóval többért vásárolta az áramot, mint amennyiért a lakosságnak eladhatta.

Kérdés, ha a rezsicsökkentés marad, és a megemelt lakossági rendszerhasználati díjak sem fedezik a rendszer fenntartását, előfordulhat-e, hogy nulla lesz az áram ára.

Bár Holoda Attila ezt nem tartja reálisnak, azért teljesen nem zárja ki. Akkor aztán még jobban mérgelődhetnek azok a háztartási napelemesek, akik több áramot termelnek, mint amennyit felhasználnak, hiszen ők a nettó árat (jelenleg 5 forint) igényelhetik vissza a túltermelésük után. Az igazsághoz tartozik, hogy a napelemesek tulajdonképpen tárolónak használják a rendszert, mert nem tudják akkor felhasználni az összes termelésüket, amikor keletkezik. De ezért a „tárolásért” és a rendszer fizikai használatáért nem fizetnek, ami egyfajta igazságtalanság. Ugyanakkor az is igaz, hogy amikor beruháztak, azt ígérték nekik, hogy ez mindig így lesz. Ezzel ösztönözték, hogy minél többen tegyenek napelemet a házuk tetejére.

Időközben új szabályt írtak, így tavaly szeptember 8-ától már csak az ennél korábbi telepítéstől számított 10 évig lehetséges az éves szaldó elszámolás, utána havi bruttó elszámolás lép életbe. Ez azzal jár, hogy télen a napelemesek bruttó 36 vagy 70 forintért – rendszerhasználati díjjal növelt áron – vásárolhatják az áramot, nyáron viszont nyomott áron – jelenleg nettó 5 forintért – vehetik át tőlük.

Lakossági és vállalkozói rendszerhasználati díj

A rendszerhasználati díj esetében egy másik szegmensben, a nem lakossági felhasználóknál jelentősen megemelték a fizetendőt. Vagyis az ipari felhasználókkal, a vállalkozásokkal fizettetik meg a rendszer fenntartásához hiányzó összeget. Az érintettek nehezményezték, hogy miért nekik kell fizetniük a napelemesek helyett is a rendszer használatáért. Így aztán némileg korrigáltak náluk: januárban a nem lakossági fogyasztóknál lenyestek a rendszerhasználati díjból. De a nem lakossági fogyasztóknál továbbra is magasabb a rendszerhasználati díj, mint a lakosságnál.

A szakértő szerint a rezsicsökkentés miatt átláthatatlan, hogy ténylegesen mennyi az áram ára, illetve a rendszerhasználati díj milyen valós költségeken alapul. Holoda Attila úgy véli, nem szabadna 36 forintért adni az áramot, ezzel azt sugallva, hogy „olcsó az energia, csak bízzuk a kormányra”. Ám ha kevesebbért adják az áramot, mint amennyiért veszik, és kevesebb a rendszerhasználati díj, mint amennyibe kerül a rendszer fenntartása, akkor valahonnan ki kell pótolni a hiányt. Az állami cégeknél ez megoldható a költségvetésből, csakhogy emiatt nő a hiány, amit a rezsivédelmi alapból – vagyis az extra adókból finanszíroznak. Nem véletlen, hogy amióta létezik a rezsivédelmi alap, az MVM már nem veszteséges – jegyezte meg Holoda. Azt nem tudni pontosan, hogy a hatósági ár miatti kompenzáció mennyibe is kerül – mintegy 1500 milliárd forintra becsülik piaci körökben.

Miért kapnak a napelemparkok jóval többet az áramért?

Ha már a napelemesek kerültek szóba, kíváncsiak voltunk arra is, hogy a napelemparkok miért kaphatnak 40–46 forintot is az általuk megtermelt áramért (holott ők sem tudják szabályozni a termelésüket), amíg a háztartásoknak be kell érniük 5 forinttal. Holoda kifejtette: az EU által is szorgalmazott állami szubvenció jól tervezhető megtérülést biztosít a napelemparkoknak, ami megalapozza a hosszú távú működésüket. Ezzel ösztönzi az unió a napelemparkok létesítését, ami egyébként kívánatos a zöld energiára való áttérés miatt. Az ártámogatás nélkül nem terjedtek volna el a napelemparkok sem nálunk, sem máshol, mert a beruházás költségei miatt nem tudtak volna versenyezni a nagy mennyiségben előállított fosszilis energiával, nem lett volna biztosított a megtérülés. Az új rendszerek felfuttatásánál bevett gyakorlat az állami támogatás, igaz, nem automatikusan: a napelemparkoknak pályázniuk kell. Az Energiaügyi Minisztérium friss közleménye szerint áprilisban is csúcsot döntött az ipari napelemparkok termelése.

Időközben ráadásul olcsóbbak lettek a napelem-beruházások, így a napelemparkok létesítése is. Arra lehet számítani, hogy fokozatosan kivezetik az állami támogatást (egyre kevesebben pályázhatnak), ahogy ez történt Nyugat-Európában is,

és idővel egy szintre kerül majd a lakossági és a napelemparkos energiatermelés díja.

A napelemeseknek azért fizethet 5 forintot az MVM, mert ő is 5 forintért adja a lakosságnak az áramot. Ha ugyanannyit ígértek volna a háztartási napelemeseknek, mint a napelemparkoknak, azzal nyilván mindenki megbékélt volna – tette hozzá Holoda Attila. De ha azt nézzük, hogy a napenergia előállításának olcsóbbnak kell lennie, mint például a nukleáris energiának (ez 10 forint/kilowattóra), akkor irreális lenne, ha a háztartásoknak 40–50 forintot fizetnének. (24.hu)

áram
áramdíj
áramár
rendszerhasználati díj
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.05.14. - 15:58
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Újabb frontot nyit a kormány? Most Horvátországnak szóltak be kőkeményen

    Újabb frontot nyit a kormány? Most Horvátországnak szóltak be kőkeményen

  • Itt egy ábra, amiből sokat megérthetsz abból, mi folyik a magyar gazdaságban

    Itt egy ábra, amiből sokat megérthetsz abból, mi folyik a magyar gazdaságban

  • Orbán Ráhel: Sokat beszélünk arról, hogy kié a reptér, de itt is csak van egy befektető, mint minden üzletben

    Orbán Ráhel: Sokat beszélünk arról, hogy kié a reptér, de itt is csak van egy befektető, mint minden üzletben

  • Megrázó és segélykiáltó levelet tett közzé Hadházy Ákos

    Megrázó és segélykiáltó levelet tett közzé Hadházy Ákos

  • Hetek óta nem működik a gyógyszertárak közgyógyjogosultság-lekérdezési rendszere

    Hetek óta nem működik a gyógyszertárak közgyógyjogosultság-lekérdezési rendszere

  • Szülők a katonák iskolába vezénylése ellen: kiáltvány, 40 kérdés

    Szülők a katonák iskolába vezénylése ellen: kiáltvány, 40 kérdés

  • Pintér Sándortól levélben kért magyarázatot az oroszok vízumszerzését könnyítő magyar szabályozásra az uniós belügyi biztos

    Pintér Sándortól levélben kért magyarázatot az oroszok vízumszerzését könnyítő magyar szabályozásra az uniós belügyi biztos

  • Simonka mindenkit le akar győzni

    Simonka mindenkit le akar győzni

  • Zárt ajtók mögött találkozott Karácsony Gergely és Magyar Péter, legalább abban sikerült megegyezniük, hogy egyelőre senki nem mond semmit

    Zárt ajtók mögött találkozott Karácsony Gergely és Magyar Péter, legalább abban sikerült megegyezniük, hogy egyelőre senki nem mond semmit

  • Díszpolgári címet kap Kós Hubert

    Díszpolgári címet kap Kós Hubert

  • Kiegészítő jegy helyett helyjegy: augusztus 1-től már a MÁV appban is megvásárolható a Volánbusz egyes járataira

    Kiegészítő jegy helyett helyjegy: augusztus 1-től már a MÁV appban is megvásárolható a Volánbusz egyes járataira

  • Előkerült Szentkirályi Alexandra, a Magyar–Karácsony találkozóval poénkodott

    Előkerült Szentkirályi Alexandra, a Magyar–Karácsony találkozóval poénkodott

  • 40 milliót kapott Bayer Zsolt a Szerencsejáték Zrt.-től egy Mongóliáról szóló sorozatra

    40 milliót kapott Bayer Zsolt a Szerencsejáték Zrt.-től egy Mongóliáról szóló sorozatra

  • Hüledeznek a magyarok több alapélelmiszer hirtelen drágulásán, mi történhetett?

    Hüledeznek a magyarok több alapélelmiszer hirtelen drágulásán, mi történhetett?

  • Puzsér Róbert: Nem térek ki az ütés elől

    Puzsér Róbert: Nem térek ki az ütés elől

  • Három "érdekes" történet Párizsból

    Három "érdekes" történet Párizsból

  • Klíma helyett zongora

    Klíma helyett zongora

  • Törvénytelen blokkolás

    Törvénytelen blokkolás

  • Megvan az első magyar arany: Kós Hubert olimpiai bajnok!

    Megvan az első magyar arany: Kós Hubert olimpiai bajnok!

  • Változékonyabb idővel indul a nyár utolsó hónapja

    Változékonyabb idővel indul a nyár utolsó hónapja

  • Megérkezett a Paks II. Atomerőmű 5. blokk zónaolvadék-csapdája

    Megérkezett a Paks II. Atomerőmű 5. blokk zónaolvadék-csapdája

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element