Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőnek egy pedagógus hívta fel erre a figyelmét.
"Szó szerint közzéteszem ezt a levelet, mert bevallom, a sok botrány között én sem figyeltem fel erre az újabb mocskos húzásra. Ennek egyetlen célja, hogy pár éven belül bezárhassanak egy sor kisebb gimnáziumot, így »oldva meg« a tanárhiányt.
»Egy magyarországi gimnázium névtelenséget kérő igazgatóhelyetteseként szeretnék önhöz fordulni. A sajtóban már felreppent Hajnal Gabriellának, a Klebelsberg Központ vezetőjének az a terve, hogy négyévfolyamos gimnáziumoknál 50-55, nyelvi előkészítő gimnáziumoknál 60, 6 és 8 évfolyamos gimnáziumoknál pedig 70 pontos felvételi ponthatárt akarnak bevezetni. Ezt már idén beleíratták a felvételi tájékoztatókba, a tankerületeken keresztül közölt, ellentmondást nem tűrő, szóbeli utasítással. Azért szóbelivel, mert erre a fenntartó nem adhatna utasítást, ugyanis szakmai igazgatási feladata nincs, így egy ilyen utasítás sérti a megmaradt intézményi autonómiát.
Mivel a sajtóba ez kiment, annyit finomítottak a dolgon, hogy csak »ajánlott« ponthatárként szerepel a dolog. Azt viszont most már egészen friss, és egészen biztos információból tudom, hogy jövőre tervezik ennek a kötelező bevezetését. Gondolom, ha kell, akkor majd jogszabályt módosítanak.
Mi ezzel a baj?
1. Az elit iskolák szempontjából, ahová a NER szülei a gyermekeiket gyakran érdemtelenül betolják a póthelyekre, ott semmi. (Elgondolkodott már azon valaki, hogy lehet az, hogy eddig szinte minden botrányba került, állam által a tiltakozások miatt eltiport elit iskoláról kiderült, hogy oda jár egy miniszter, egy államtitkár, vagy egy helyi erős ember gyermeke?)
2. Ez a ponthatár ugyanakkor már a jobb iskoláknak is gondot okoz, mert ha nem tudják a törvényileg elvárt 34 fős létszám közelébe feltölteni az osztálylétszámokat, akkor nem reális, hogy osztályt tudnak majd indítani. Jelenleg kb. 800 iskola van az országban. Olyan iskolák kerülhetnek bajba, akik a HVG 100-as rangsorának végére már beférnek, de aki »csak« a legjobb 200-ba fér be, az már biztosan gondok elébe néz. Lehet, hogy 1-1 osztályt nem tudnak indítani, álláshelyek kerülhetnek veszélybe.
3. Lehet, hogy egy-egy iskolában 100 felvettből »csak 15-20« esne ki, de ez azt is jelentené, hogy nem indulhat el egy osztály, vagyis az sem kerülne be biztosan, aki egyébként a megemelt követelmények mellett is bejuthatna. Szerintem már a 15-20 is sok. Ne vitassuk már el, hogy egy gimnázium képes lehet a felzárkóztatásra, fejlesztésre.
4. Azok a gimnáziumok, akik a mezőny második felében vannak, jó eséllyel egyetlen osztályt se tudnak majd indítani.
5. A középiskolai felvételi nem egy objektív mérőszám. A pontszámok, eredmények a dolgozatok nehézsége függvényében évről évre fluktuálnak. Emlékezzünk arra, hogy minden évben hány felháborodott hangvételű cikk, nyilatkozat jelenik meg a vizsgák nehézségével kapcsolatban! Tényleg 2 x 45 perc alapján akarjuk eldönteni, hogy egy diák alkalmas-e arra, hogy gimnáziumba járjon? Eközben az általános iskolából hozott kitűnő bizonyítvány, vagy a gimnáziumok saját szóbeli vizsgája nem ér semmit?
6. Az egyházi iskolák felett a Klebelsberg Központ nem gyakorol ellenőrzést. Netalántán az a cél, hogy nekik kedvezzenek?
7. Miközben a NER atyái, illetve létszámukban elmaradó anyái a saját gyerekkorukban élvezhették az oktatási rendszer általi társadalmi előrejutás előnyeit, vidékről, faluról kerülhettek jó gimnáziumokba, aközben ugyanettől a lehetőségtől elvágnák a mai tanuló ifjúságot. Bízom abban, hogy annyira még nem butult el a magyar társadalom, hogy a saját gyermekeik (NER-es szóhasználattal »közjószágaik«) államosítása ne verné ki a biztosítékot.
Köszönöm, ha sok más ügy mellett ezt is szóvá teszi!
Üdvözlettel:
egy névtelenséget kérő pedagógus«
A levélíró természetesen nekem megadta a nevét, köszönöm a bizalmát!
Az ügyről a Népszava számolt be egy hónapja, de bevallom, fel sem tűnt ez már 🙁" - írja a Hadházy Ákos a Facebook-oldalán
Terelés a szakképzésbe: Ajánlást küldtek a tankerületi központok a gimnáziumoknak, hogy szelektáljanak jobban a jelentkezők között
A különböző képzéstípusok esetében a fenntartó megfogalmazott egy, az írásbeli felvételi vizsgarészben elvárható pontszámot.
„Ajánlást” kaptak az idei tanévben a tankerületi fenntartású gimnáziumok arról, hogy a központi írásbeli felvételi vizsgán milyen eredményeket elért tanulókat érdemes felvenniük – értesült a Népszava.
Több gimnázium felvételi tájékoztatójában is megjelent, hogy a különböző képzéstípusok esetében a fenntartó megfogalmazott egy, az írásbeli felvételi vizsgarészben elvárható pontszámot, melyek a következők:
- négy évfolyamos képzés esetében minimum 50 pontot,
- a nyelvi előkészítő esetében 60 pontot,
- a hat évfolyamos képzéseknél 70 pontot
„ajánlott” elérni a 100-ból azoknak a felvételizőknek, akik gimnáziumokba szeretnének bekerülni.
Ha az intézmények a központi elvárásnak megfelelően bonyolítják le a felvételit, az sok általános iskolást foszthat meg a gimnáziumi továbbtanulástól. Az Oktatási Hivatal adatai szerint tavaly
- a nyolcadikos általános iskolások 47,8 százaléka (21,4 ezer tanuló) 50-nél kevesebb pontot ért el a központi írásbelin.
- A hatodikos általános iskolásoknak, akik tavaly hatosztályos gimnáziumba felvételiztek, csupán 23,15 százalékuk (a 9344-ből 2163 fő) szerzett 70 vagy ennél magasabb pontszámot.
Kivételt jelentek ugyanakkor azok a gimnáziumok, amelyek részt vesznek az Arany János Programban vagy a Honvéd Kadét Programban – ezeknél nincs központi elvárás az írásbelin elért eredményekről.
A tankerületi központokért felelős Klebelsberg Központ (KK) lapunk megkeresésére elismerte, az intézmények valóban megkapták az ajánlást, de – mint fogalmaztak – minden esetben az iskola dönt arról, hogy ezt mennyiben veszi figyelembe.
Az ajánlás fő célja a gimnáziumi képzés „presztízsének” növelése, hogy a diákok a megfelelő helyen tanuljanak, úgy a gimnáziumokban, mint a szakképzésben. Továbbá, hogy azok a tanulók, akik felvételt nyertek, el is tudják végezni az adott intézményt, hiszen jelenleg is vannak olyan gimnáziumok, ahol nagy a fluktuáció, amelyekben az osztályok kisebb létszámmal működnek, mint amit a jogszabály meghatároz
– írták. Hozzátették: a Honvéd Kadét Program, Arany János Program esetében, a programok specialitása miatt nem történt ajánlás.
A KK válaszából az olvasható ki, hogy szerintük sok olyan diák kerül be a gimnáziumokba, aki nem képes elvégezni a gimnáziumi képzést, ezért máshol „megfelelőbb helyen” lenne, például szakképző intézményekben. Ám a statisztikai adatok azt mutatják, hogy épp a szakképzésben jelent nagyobb kihívást a lemorzsolódás. Az Oktatási Hivatal adatai szerint
a 2023/2024-es tanév első félévében a gimnáziumokban mindössze 1,05 százalék volt a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya. Ezzel szemben a szakképzésben 7,67 százalék volt a lemorzsolódás mértéke tavaly
– erről Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár számolt be nemrég.
Az írásbeli felvételi pontszámaival kapcsolatos központi ajánlás megjelent a győri Révai Miklós Gimnázium felvételi tájékoztatójában is. Az iskola igazgatója, Horváth Péter – aki a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is – lapunknak azt mondta: a gimnáziumok eddig is meghatározhatták a felvételi ponthatárokat, a pontszámok azonban nemcsak az írásbelin szerzett, hanem a 7. év végi és 8. félévi osztályzatok alapján számított hozott pontokból, illetve esetenként a szóbeli felvételi eredményeiből állnak össze. Véleménye szerint
a központi ajánlás nem jelentheti azt, hogy egyes diákokat kizárnak a felvételiből, a gimnáziumi továbbtanulásból.
Arról, hogy tavaly a nyolcadikosok közel fele nem érte el az 50 pontot a központi írásbelin, Horváth Péter azt mondta, a gimnáziumokba egyébként is a nyolcadikosok 35-40 százalékát szokták felvenni. Ezt alátámasztják az előző tanév felvételi adatai is: idén tavasszal a sikeresen felvételiző nyolcadikosok 35,01 százalékát vették fel négyosztályos gimnáziumba, a többiek technikumokba, szakgimnáziumokba, szakképző iskolába, szakiskolába vagy készségfejlesztő iskolába mentek.
– Az igazgatóknak nem is áll érdekükben, hogy az eddigiektől eltérően rangsorolják a diákokat vagy kevesebb tanulót vegyenek fel. Vannak olyan diákok is, akik az általános iskolában kevésbé tudták megmutatni, mire képesek, a gimnáziumban viszont ez megváltozott.
Nem biztos, hogy érdemes elengedni ezeket a gyerekeket, nekik is meg kell adni az esélyt
– fogalmazott Horváth Péter.
„Ez egy gusztustalan, elitista szemlélet”
A mostani rendszerben nem ritka, hogy egyes igazgatók konkrét előírásként értékelik az elvárásokat, ajánlásokat, főleg, ha azok föntről jönnek – mondta Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője. Úgy véli, azokban az iskolákban, ahol szigorúan a központi elvárásoknak próbálnak megfelelni, egy ilyen ajánlásnak káros hatásai lehetnek: ha az osztálylétszámok nem is, az indítható osztályok száma csökkenhet, például úgy dönthetnek, hogy három gimnáziumi osztály helyett elég kettő is egy évfolyamon.
– A központi „ajánlás” és a Klebelsberg Központ magyarázata mindenesetre abba az irányba mutat, hogy a gimnáziumok véletlenül se legyenek az esélyteremtés helyszínei. A lemorzsolódást úgy csökkentenék, hogy akinél fennáll ennek a veszélye, az be se tegye a lábát a gimnáziumba. Mindenki menjen a helyére és ott húzza meg magát.
Az, hogy a gimnáziumok csak a legjobbaknak, a kiváltságosoknak valók, egy gusztustalan elitista szemlélet, semmilyen pedagógiai elgondolás nincs mögötte
– fogalmazott Nagy Erzsébet.
A Szülői Hang Közösség képviselője, Miklós György is attól tart, hogy az iskolák – miután ki vannak szolgáltatva a tankerületeknek – be fogják tartani a hivatalos ajánlást, ami szerinte egy újabb durva beavatkozás az intézmények önállóságába, és a tanulók érdekeivel is ellentétes.
– A kormányzat ezzel is a szakképzés felé tereli a gyerekeket, holott a tanulók és az ország hosszú távú érdeke a gimnázium és a felsőfokú végzettség támogatása lenne. A presztízst nem ezzel, hanem az oktatás minőségének javításával lehet emelni
– mondta.
Miklós György továbbá úgy véli, az intézkedés miatt tovább mélyülhet a főváros és a vidék közötti szakadék, a kisebb településeken élő tanulóknak csökken az esélye a versenyképes diploma megszerzésére. J. D. (Népszava)
