Miután nemrég megindultak az első olyan mRNS vakcina emberkísérletei, amelyek megelőzhetik a tüdődaganat kialakulását vagy kiújulását, minden korábbinál nagyobb esély van rá, hogy meglesz a rák gyógyszere.
Mint kiderült, Magyarország is részt vesz a tüdőrák elleni védőoltás klinikai tesztelésében. Az kísérletsorozat Nagy-Britanniában indult el a héten, amikor a 67 éves Janusz Racz megkapta az első oltást.
A BNT116 névre keresztelt oltóanyagot a COVID elleni vakcinázás idején világhírnevet szerző német BioNTech fejlesztette, ugyanazt az mRNS-technológiát használva, aminek kidolgozásával Karikó Katalin és kutatótársa, Drew Weissman 2023-ban fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat nyert. Az évtizedek munkájával kialakult módszerükről jó ideje suttogják, hogy rettegett daganatos megbetegedések ellen is hatásos lehet. Elsőként a tüdőrák elleni küzdelemben kaphat főszerepet.
Az mRNS-vakcina az orvostudomány egyik legnagyobb áttörését jelenti az elmúlt évtizedekben, mert nem csak a koronavírus-járvány leküzdésében lehet hatékony eszköz, hanem új utakat nyithat más betegségek elleni védekezésben is. Az új, szintetikus oltástechnológia egyelőre intenzív kutatások tárgya, és bár számos kérdés merül fel vele kapcsolatban, az eddigi eredmények alapján kijelenthető: paradigmaváltó orvosi gyakorlatokat indíthat el, és alapjaiban változtathatja meg a vakcinázásról alkotott képünket.
Mi az mRNS?
Az mRNS, vagyis messenger RNS (hírvivő ribonukleinsav) molekula a DNS-ben kódolt genetikai információt továbbítja a fehérjeszintézis helyére, a riboszómákhoz. Az mRNS-vakcina, mint amilyen a Pfizer-BioNTech és a Moderna oltása, olyan szintetikus mRNS-t tartalmaz, ami a szervezetünk saját fehérje-előállító rendszerét használja a védelem kialakítására. A hatóanyag a vírus egyik jellegzetes fehérjéjéről hordoz genetikai információt, amit a sejtjeink átvesznek. Az immunrendszer felismeri az idegen fehérjét (a COVID elleni oltóanyag esetében ez a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéjét) és ellenanyagokat termel vele szemben, így készülve a valódi vírussal való találkozásra.
Hogy miért forradalmi? Először is: ezek a vakcinák rendkívül gyorsan előállíthatók, mivel az mRNS szintetizálása a hagyományos vakcinafejlesztési módszerekhez képest viszonylag egyszerű. Másodszor: az mRNS-vakcinák rugalmasságot biztosítanak, hiszen a szekvenciájuk viszonylag könnyen módosítható, így, ha újabb vírusvariánsok jelennek meg, az oltást gyorsan hozzájuk lehet igazítani. Éppen az az utóbbi tulajdonság az, ami a nemcsak a COVID-dal szemben teszi hatékonnyá, hanem potenciálisan más fertőző, sőt, daganatos megbetegedések ellen is.
Hogyan segíthet az mRNS technológia a tüdőrák, vagy más daganat kiújulásának megelőzésében?
Az mRNS-alapú vakcina az immunrendszert aktiválja, lehetővé téve, hogy felismerje és megtámadja a rákos sejteket. A kísérleti kezelést elsősorban a nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) kezelésére fejlesztették ki, mivel ez a betegség leggyakoribb típusa. A vakcina olyan egyedi RNS-szekvenciákat tartalmaz, amelyek az immunrendszert a tumormarkerek felismerésére és a rákos sejtek célzott elpusztítására ösztönzik.
A klinikai vizsgálatok célja, hogy meghatározzák a BNT116 biztonságosságát és tolerálhatóságát különböző stádiumú NSCLC-betegeknél. A kutatók azt remélik, hogy az új módszer hatékonyabb lehet a hagyományos kemoterápiánál, mivel kifejezetten a rákos sejtekre irányul, és minimalizálja az egészséges sejtek károsodásának kockázatát.
A magyarországi tesztelés része egy szélesebb körű nemzetközi kutatásnak, ami hét államban indul el: hazánkon kívül Nagy-Britanniában, Németországban, Lengyelországban, az Egyesült Államokban, Spanyolországban és Törökországban – sorolja a The Independent. A vizsgálat körülbelül 130 résztvevőt von be, köztük olyan betegekkel, akiknél a rák előrehaladott stádiumban van, vagy akiknél a daganat kiújult.
A kezelés során a betegek több héten keresztül kapnak injekciókat, majd a kb. egyéves program előrehaladtával már ritkábban, de mindenképpen rendszeresen kell visszatérniük ismétlő oltásokra.
A fent írt Janusz Racz, aki Londonban kapta meg a vakcinát, kemoterápiás és sugárkezelések mellett vállalta a kísérletet. A beteg maga is tudós ember (AI-kutatással foglalkozik), ezért hangsúlyozta, hogy a tudomány fejlődéséhez elengedhetetlen az emberi részvétel. A kísérletet vezető orvosok szerint az új vakcina áttörést hozhat a tüdőrák elleni küzdelemben, és hosszú távon jelentős előrelépést jelenthet a betegség kezelésében. De nem csak a tüdőrák esetében.
Az agytumor lehet a következő
Az immunterápia mára a rákkezelés alapvető eszközévé vált, de az agydaganatok, különösen a leggyakoribb (és a leghalálosabbnak tartott) típus, a glioblastoma egyelőre minden próbálkozásnak ellenáll. Néhány friss klinikai kísérlet viszont reményt adhat arra, hogy ez megváltozik – jelentette be az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet.
A Floridai Egyetem kutatói által kifejlesztett rákellenes vakcina ígéretes eredményeket mutatott egy kis létszámú klinikai vizsgálatban. Az ő oltóanyaguk is az mRNS technológián alapul, de egyedi kialakítással bír: a benne található zsírrétegekkel bevont nanorészecskék több szinten tartalmaznak mRNS-t, lehetővé téve, hogy minden egyes nanorészecske nagy mennyiségű genetikai anyagot hordozzon.
A Science-ben is megjelent tanulmány szerint a vakcina hatékony volt a természetesen kialakuló agydaganatokkal küzdő kutyáknál, emellett több glioblastomás ember részvételével is végeztek vizsgálatot, azzal az elsődleges céllal, hogy ellenőrizzék a kezelés megvalósíthatóságát és biztonságosságát. A kísérlet pozitív eredményeket hozott: a vakcina mind a négy résztvevőnél erőteljes immunválaszt váltott ki. Bár nem várt mellékhatások is jelentkeztek, ezek mindegyike kezelhető volt.
Az immunterápia területén dolgozó szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a gyors és pozitív eredmények ellenére még hosszú út áll előttünk, mire kiderül, hogy az oltás valóban biztonságosan alkalmazható-e és meg tudja-e hosszabbítani a betegek életét.
„Bár ezek az első eredmények biztatóak, mindössze négy pácienst kezeltünk, néhány adag vakcinával. Még rengeteg kérdést kell megválaszolnunk” – ismerte el óvatos optimizmussal Dr. Elias Sayour vezető kutató.
Az immunrendszer felébresztése az agydaganat ellen
A glioblastoma az egyik legagresszívebb és legnehezebben kezelhető rákos megbetegedés – éppen ezért Sayour és csapata joggal érezte úgy, hogy új megközelítésekre van szükség. A vakcinájuk egyedi nanorészecskéi (amelyek, még egyszer: jelentős mennyiségű mRNS-t tartalmaznak) több olyan abnormális fehérje előállítását eredményezik, amelyekre az immunrendszer felfigyelhet. A kutatók ráadásul úgy alakították ki a nanorészecskéket, hogy összetapadjanak, további jeleket küldve az immunrendszernek arról, hogy valami nincs rendben.
A vakcina kifejlesztése során használt mRNS-hez betegek daganataiból nyertek ki információt, így biztosítva, hogy a vakcina a tumorok által termelt abnormális fehérjék széles spektrumát legyen képes megcélozni.
Az új oltás különböző rákmodellekben, köztük agydaganatos egerekben is erős és gyors immunválaszt váltott ki, ami a daganatok zsugorodását és az egerek élettartamának meghosszabbodását eredményezte. A kutyák esetében, amelyek természetesen kialakuló agydaganatokkal küzdöttek, a vakcina beadása után a daganatok immunológiai „újraprogramozódáson” mentek keresztül, azzal a már-már csodaszámba menő eredménnyel, hogy a kísérleti állatok várható élettartama majdnem megnégyszereződött.
Az emberkísérletekben részt vevő glioblastomás betegek a daganat eltávolítása, illetve a szokásos kemoterápia és sugárkezelés után kapták meg a vakcinát. A vérmintáikban is erős immunválaszra utaló jeleket találtak, ami szintén a vakcina hatékonyságát igazolja.
Bár az eredmények ígéretesek, Dr. James Gulley, az NCI Immuno-Onkológiai Központjának társigazgatója szerint további vizsgálatokra lesz szükség a vakcina biztonságosságának és hatékonyságának igazolásához. Sayour és csapata azonban gyorsan, de megfontoltan halad előre. A következő vizsgálatokba felnőtteket és gyermekeket is bevonnak.
Összességében, az mRNS-technológia, ami a COVID elleni oltások révén vált világszerte ismertté – és hozott hazánknak újabb tudományos Nobel-díjat – kísérleti szinten máris ígéretes eredményeket mutat a tüdőrák és az agydaganat elleni védőoltások fejlesztésében. Ezek a vakcinák az immunrendszer aktiválásával segítik a szervezetet abban, hogy célzottan felismerje és megtámadja a rákos sejteket – a kemoterápiás és sugárkezelésekkel ellentétben jelentősen csökkentve az egészséges sejtek károsodásának kockázatát.
Az mRNS-alapú vakcinák azonban nemcsak a rák kezelésében lehetnek hatékonyak. A technológia folyamatos fejlesztése lehetőséget kínál arra, hogy olyan súlyos betegségek ellen is hatékony védelmet nyújtson, mint például az influenza, a HIV, a malária vagy a különböző autoimmun betegségek. Az mRNS-vakcinák tényleg új távlatokat nyithatnak az orvostudományban, lehetővé téve a különböző, eddig nehezen kezelhető betegségek elleni küzdelmet. (szmo.hu)
