Szerinte a felpörgetett ukránellenesség a 2026-os parlamenti választás elhalasztására is ürügyet adhat, és bár ez a legkevésbé valószínű forgatókönyv, a magyar-ukrán viszony jelenleg is rendkívül feszült, nem kizárt, hogy egy de facto háborús szintű ellentétté fajul a helyzet.
Akár a parlamenti választás elhalasztásának egyik ürügye is lehet az ukránellenes hangulatkeltés – vélekedett Szent-Iványi István a Népszava Törésvonal című műsorában.
A külügyi szakértő ezt az eshetőséget nem tartja valószínűnek – mivel Európában is nehezen lenne megmagyarázható, és a közhangulat sem támogatná –, szerinte a lehetőségek között ez is szerepelhet, még ha nem is a legvalószínűbb forgatókönyvek között.
A magyar–ukrán viszonyról azt mondta a kétoldalú kapcsolatok már jelenleg is rendkívül feszült állapotban vannak, és nem kizárt, hogy egy de facto háborús szintű ellentétté fajulhat a helyzet. Véleménye szerint a magyar kormány szándékosan keresi a konfliktus mélyítésének lehetőségeit. Példaként említette Sebestyén József halálát és a palágykomoróci templom felgyújtását.
Úgy vélte, a kormányzati kommunikáció célja, hogy Ukrajnát is olyan ellenségként mutassa be, akivel szemben Orbán Viktor védelmet nyújt – hasonlóan korábbi kampánytémákhoz, mint Gyurcsány Ferenc, Soros György vagy Belgium fővárosa, az EU és a NATO központja, Brüsszel.
Szent-Iványi István fantomveszélynek nevezte azt a kormányzati retorikát is, amely szerint fennáll a veszélye, hogy Magyarország belesodródik a háborúba, mivel szerinte más európai ország sem vesz részt katonai értelemben a konfliktusban. Hozzátette: az ukrán uniós csatlakozás kapcsán is torzított kép jelenik meg, mivel
a jelenlegi uniós költségvetési tervezet nem tartalmaz Ukrajna számára elkülönített forrásokat tagállami státusz esetére.
Úgy fogalmazott, az orosz sajtóban sem tapasztalható olyan szintű ukránellenes kampány, mint Magyarországon, és példátlannak nevezte, hogy egy uniós tagállam egy szomszédos ország ellen hosszú időn át közpénzből folytat gyűlöletkampányt.
Kitért arra is, hogy korábban úgy vélte, a magyar külpolitika egyik vezérelve a határon túli magyarok iránti felelősségvállalás, ám a George Simion melletti kiállás meggyőzte arról, hogy erről nincs szó. Szent-Iványi István szerint az Ukrajnával ápolt viszony hátterében az Orbán-kormány Oroszországhoz fűződő, nem kereskedelmi, hanem politikailag szívélyes viszonya is szerepet játszik. (Népszava)
