A legjobb gimnáziumokba felvett diákoknak a kiemelkedő tanulmányi teljesítményen kívül van még egy közös tulajdonságuk: eredményeik összefüggésben vannak a szüleik vagyoni és iskolázottsági helyzetével, írja a Qubit.
Nagy jelentősége van a gimnáziumok életében a HVG 100 legjobb gimnáziumáról szóló rangsornak. A lista, amit a HVG 2001 óta tesz közzé külön kiadványában, élén legtöbbször három budapesti gimnázium áll egymást váltva a Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium és az Eötvös József Gimnázium. A ma Magyarországon működő 891 gimnázium 50 legjobbikába, de a top 10-be biztosan öt-tízszeres túljelentkezéssel lehet bejutni, ami azt jelenti, hogy ezek az iskolák olyan szinten válogatják ki a gyerekeket, hogy Balla István, a HVG újságírója, a 2023-as toplista szerkesztője szerint „ott arra kell egy pedagógusnak felkészülnie, hogy olyan kérdéseket tesznek fel a diákok, amiket egyetemen szoktak kérdezni”.
A gimnáziumok HVG-s rangsora a matematika-, magyar- és történelemérettségi átlagaiból, a kompetenciamérési eredményekből, a nyelvi érettségiből és az egyetemi felvételi arányokból áll össze. „Ez egy lista. Ezeknek a paramétereknek az alapján ezt a rangsort lehet felállítani. Egyébként ezek azok az adatok, amik rendelkezésre állnak, mert arról sajnos nincs adat, hogy hogy érzik magukat a gyerekek egy adott iskolában” – mondja Balla. De a legjobb gimnáziumokba felvett diákoknak a kiemelkedő tanulmányi teljesítményen kívül van még egy közös tulajdonságuk: eredményeik erősen korrelálnak a szüleik vagyoni és iskolázottsági helyzetével, így valójában ezek az eredmények nemcsak a gyerekek szuperképességeiről, hanem szüleik társadalmi-gazdasági státuszáról is sokat elárulnak.
„Ha ide bekerülsz, akkor te már valaki leszel a társadalomban” – mondja Galambos Attila pedagógus, a módszertani képzéseket nyújtó Újpedagógia szervezet alapítója, aki számtalan olyan szülővel találkozott vagy konzultált, akiknek a központi felvételi élet-halál kérdés volt, és „ha a gyerek mégsem teljesített jól a felvételin, az óriási kudarcélmény volt az egész családnak”.
Épp ezért a HVG top 100-as rangsorát számos kritika érte az elmúlt évtizedben: a legfőbb kifogás vele szemben, hogy akaratlanul is belekergeti az iskolákat a rangsoreredmények hajszolásába, ami épp az ellenkezője annak, ami az oktatás társadalmi célja és a diákok érdeke lenne, nevezetesen, hogy minden gyerek hozzáférhessen a jó minőségi iskolákhoz. Emellett az ilyen rangsorok éppen azokat a társadalmi egyenlőtlenségeket és előítéleteket állandósítják, amelyek felszámolására az oktatási rendszernek törekednie kellene. Nem véletlen, hogy vannak helyek, ahol egyenesen tiltják a hasonló listák közzétételét: ide tartozik Svájc, Katalónia és Kenya, ahol attól félnek, hogy a listázás felerősítené az intézmények közötti versengést, a rangsorban elöl lévő iskolák pedig emiatt lefölöznék a legjobb képességekkel rendelkező, magas státuszú gyerekeket, ezzel elválasztva őket a többi diáktól.
Ez az indulat vezette Berényi Eszter oktatáskutatót, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatóját, hogy alternatív listát készítsen a gimnáziumokról. Szemben a HVG szempontjaival, ő a diákok társadalmi státusza alapján állította sorba az iskolákat: az első helyen az az iskola szerepel, ahová a legmagasabb státuszú gyerekek járnak, a lista további helyezettjeinél pedig a státuszindex folyamatosan csökken. Hogy honnan lehet tudni a gyerekek társadalmi helyzetéről? A kompetenciamérés idején a szülők is kapnak egy úgynevezett családi háttérkérdőívet, aminek kitöltése önkéntes alapon zajlik ugyan, de ha elég sokan adják le őket, az iskolák rendelkezésére állnak ezek a mutatók. Berényi arra volt kíváncsi, hogy mekkora az átfedés a HVG listája és az ő listája között.
A HVG legjobb 10 gimnáziumában 7 szerepel a oktatáskutató, a szülők társadalmi státusza szempontjából felállított toplista első 21 helyezettje közül. A HVG 1. helyezettje a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium a 17. a társadalmi státusz listán, a HVG 3. helyezettje az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola az első, a HVG 4. helyezettje a békásmegyeri Veres Péter Gimnázium a 21., a HVG 5. helyezettje az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium a 10., a HVG 6. helyezettje a Deák téri Evangélikus Gimnázium a 2., a HVG 7. helyezettje az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium a 20., a HVG 8. helyezettje a Budapest I. kerületi Toldy Ferenc Gimnázium a 16. a szülők társadalmi státusza szempontjából felállított toplistán.
A HVG top 50 iskolája között a vidéki gimnáziumokban a szülők társadalmi státusza alacsonyabb, mint a hasonló helyezéseket elérő budapesti gimnáziumok esetében.
A szülők társadalmi státusza szempontjából felállított toplista első 10 helyén négy egyházi fenntartású iskola szerepel (Deák Téri Evangélikus Gimnázium, Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium, Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Piarista Gimnázium) és három állami fenntartású gimnázium osztozik (ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium, Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium, ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium). Ugyanakkor a HVG listájának első 10 helyére összesen egy egyházi iskola fért be (a Deák Téri Evangélikus Gimnázium), a többi, társadalmi státusz szerinti első 10-ben lévő vallásos iskola a top 50-ben szerzett magának helyet. Ma Magyarországon a legmagasabb státuszú szülők főleg Budapesten élnek, és ezek a szülők szívesen küldik egyházi gimnáziumokba a gyerekeiket. (Klubrádió)
