Ára van a pénznek.
Hadházy Ákos zuglói országgyűlési képviselő a Transparency International segítségével kiperelte azt a szerződést, amit a Magyar Állam kötött a Bosnyák téri kormányközeli óriásberuházás kivitelezőjével, a Tiborcz István üzlettársa által irányított Bayer Construct Zrt. projektcégével. A szerződés (itt olvasható) lényege, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 244 milliárd forintért megveszi a Zugló központjában jelenleg is épülő irodakomplexumot.
Az állam ezzel nagy terhet vesz le a beruházó válláról, így nem Balázs Attila által vezetett Bayer-cégcsoportnak kell majd bérlőket keresnie a hatalmas irodákba, tehát sokkal kevesebbet kell dolgozniuk azért, hogy megtérüljön számukra ez a beruházás.
Hadházy a Telexnek azt mondta, megérte kiperelni a szerződést, „hiszen nem véletlenül titkolták olyan nagyon”. A képviselő szerint „elképesztő bepillantást ad a rendszerbe például az, hogy úgy írták alá a 244 milliárdos szerződést, hogy előtte nem volt semmilyen értékbecslés, és az az aláíráskor még kész tervek sem voltak, a szerződés szerint a végleges terveket majd még egyeztetni kell”. (A beruházás koncepciója menet közben változott meg lakások és irodákról főleg irodákra, ezeket vette meg az állam.)
Az értékbecslés és a végleges tervek hiánya azonban nem akadályozta meg az államot, hogy az aláírás után 5 nappal már utalják a 10 százalék+áfa foglalót. „Valószínűleg nagyon kellett a cégnek a készpénz. Mivel ez foglaló, ha véletlenül mégsem tetszenének az államnak a tervek, akkor is marad a pénz a Bayernél” – mondta Hadházy.
Eddig nem volt ismert az sem, hogy szerződés szerint az állam a foglalón túl csak akkor fizet további vételárrészleteket a 244 milliárdból a Bayer-csoportnak, ha ők megkötik az úgynevezett településrendezési szerződést, azaz trsz-t a XIV. kerületi önkormányzattal.
Részlet a szerződésből
Ez a pont nagyban befolyásolja a zuglói önkormányzatban évek óta dúló vitát a trsz-ről. A beruházó jogelődje ugyanis pályázat útján jutott a Zugló központi részén lévő telekhez, és a területért, valamint az engedélyekért cserébe különböző közcélú vállalásokat tett.
Ez még a 2000-es években történt, azóta többször változott a beruházás tartalma és a beruházó kiléte is, az önkormányzat pedig több szerződést is kötött az aktuális beruházóval ezekről a kötelezettségekről. A kötelezettségek nagyobb része továbbra is érvényes, elvileg tehát a Bayer projektcégének teljesítenie kellene ezeket a vállalásokat, vagy meg kellene állapodnia az önkormányzattal ezek elhagyásáról. A trsz lenne az a szerződés, ami ezt a megállapodást szabályozza. Az lenne benne, hogy milyen vállalásokat teljesít a beruházó, és milyeneket nem, valamint hogy az elmaradt vállalások helyett mivel kárpótolja az önkormányzatot.
Várhatóan pénzzel fogja kárpótolni, de hogy mennyivel, arról egyelőre nem sikerült megegyezni. 2021 óta több trsz-tervezet is készült, eleinte ezek nem is tartalmaztak semmilyen fizetési vállalást a beruházó részéről. Aztán 2023 tavaszán már fizettek volna 250 milliót, aztán 350 milliót, nyáron pedig már 2,5 milliárdot is, de egyik tervezetet sem fogadta el a zuglói önkormányzat. Dienes János korábbi kerületi főépítész a trsz-tervezetekhez fűzött szakvéleményeiben rendre megállapította, hogy a Horváth Csaba, a kerület MSZP-s polgármestere által behozott tervezetek egyoldalúan a beruházónak kedveznek, és hogy a fizetési vállalás nem arányos az elengedni kívánt vállalásokkal.
Dienes szerint a trsz megkötését akadályozó, Horváth Csabának nem tetsző szakvéleményei miatt szüntették meg főépítészi megbízatását tavaly ősszel, ezért be is perelte az önkormányzatot. Az önkormányzat ezt vitatja, szerintük Dienest nem rúgták ki, csak a kinevezését módosították főépítészről hatósági ügyintézőre, de ő ezt nem fogadta el. Az önkormányzat szerint ráadásul ez a kinevezésmódosítás sem a Bayer-beruházás trsz-e miatt történt, hanem Dienes más ügyei miatt.
Dienes szerint a Hadházyék által kiperelt szerződésből látszik, hogy „a polgármester az önkormányzat tárgyalási pozícióját teljesen másképp tüntette fel, mint amilyen az valójában volt”. Horváth Csaba valóban több képviselő-testületi ülésen úgy beszélt, mint aki úgy hiszi, hogy az önkormányzatnak nem túl jó a tárgyalási pozíciója a Bayerrel szemben, ezért érdemes lenne mihamarabb elfogadni a trsz-t. 2023 júniusában a 350 milliós trsz tervezet szóba kerülésekor ezt mondta:
„…a vagyongazdálkodásunk ilyen döcögősen megy, mert hogy mindig sokkal többet gondolunk a magunk lehetőségeiről, mint ami. Jelen pillanatban nekem nagyon leegyszerűsödött a megköthető trsz-nek a tartalma, elfogadjuk-e, tudomásul vesszük-e ennek az erőszakos együttműködésnek a lehetséges pozitívumait (…) A 350 millió forint, az is egy alku során jött létre, de most nem akarok tényleg ennyire részletesen belemenni a trsz-be.
Én föltettem ezt a kérdést a zuglóiaknak most egy friss kutatásban, a zuglóiak elég markánsan inkább az igen mellett vannak. Sokan nem tudják, hogy mit gondoljanak erről a dologról, de markáns többség van amellett, hogy ha már nem változtathatunk rajta, ha már nem dönthetünk úgy, ahogy mi akarunk, ha már az van, hogy egyébként azt építenek oda, amit akarnak, és ennek ellenére van valamilyen felajánlás, az a mi testületi döntésünk lesz majd, hogy elfogadjuk vagy nem fogadjuk. Megtehetjük, hogy elutasítjuk, és majd azt gondoljuk, hogy a magyar állammal szemben nagyobb erőt fogunk tudni képviselni, és majd nagyobb értéket fogunk tudni kikényszeríteni a magyar államtól. Őszintén szólva, ebben vannak fenntartások.” (A polgármester hozzászólása itt megtekinthető 1:29:55-től)
Megkérdeztük Horváth Csabát, tudta-e, hogy a Bayer projektcége és az állam között megkötött szerződés kötelezi a Bayert a trsz megkötésére, ezáltal pedig sokkal jobb tárgyalási pozícióba helyezi az önkormányzatot. Ezt válaszolta az önkormányzat:
„Önkormányzatunk írásban kérte az értékesítési szerződés átadását akkor, amikor kiderült, hogy az MNV és a Zugló Városközpont Kft. között megköttetett. Ezt a Bayer akkor megtagadta. Tehát nem rendelkezünk a szerződéssel, így nem tudtunk erről a kitételről, de ha azt Hadházy Ákos megkapta vagy meg fogja kapni, akkor mint Zugló országgyűlési képviselőjétől elvárjuk, hogy az önkormányzat számára is eljuttassa.”
Azt írták, ez a szerződéses kitétel valóban nagyban javítaná az önkormányzat tárgyalási pozícióit, ezért számukra jó hír, ha tényleg szerepel a szerződésben.
Horváthék szerint ráadásul félrevezetően fogalmaz a sajtó, amikor csak annyit írnak, hogy a különböző trsz-tervezetekben eltérő fizetési vállalások szerepelnek. „…már többször elmondtuk, hogy a korábbi hozzájárulás nagyságrendje, amelyet az önkormányzatunk elfogadhatónak tart, nem változott. Tehát jelen napig ugyanaz a hozzájárulásnak a nagyságrendje, amelyet a beruházótól követelünk, ugyanennyi volt 2023-ban és legutóbb is.
Nagyságrendileg 12 milliárd forint értékű követelése van az önkormányzatnak évek óta. Ami változott, hogy a korábban teljes összegben beruházásként felajánlott érték egy részét nem beruházásként, hanem pénzbeli megváltásként szeretnénk megkapni. Ez a pénzbeli összeg változott, és ehhez
mérten változott a beruházásként kért teljesítés mértéke. Az önkormányzatnak közel 2,5 milliárd forintot ajánlott meg (a beruházó) a környező utcák összesen 8,5 milliárd forint értékű megújítása, felújítása mellett. Az önkormányzat viszont nagyságrendileg 1 milliárd Ft-tal nagyobb összeget követel a beruházótól az egyébként még érvényben lévő közlekedési fejlesztéseken túl. Ha a fenti kitételt valóban tartalmazza az értékesítési szerződésük, az számunkra jó hír, mert könnyebben kikényszeríthető az általunk követelt összeg.”
A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy a Horváth Csaba által említett közlekedési fejlesztések jelentős részét akkor is szívesen megcsinálná a beruházó, ha az önkormányzat ehhez nem ragaszkodna, hiszen nekik is érdekük, hogy az irodáikat és lakásaikat minél könnyebb legyen megközelíteni.
Horváth Csaba tehát a Bayer által legutóbb ajánlott 2,5 milliárd helyett minimum 3,5 milliárdot kérne. Azonban több zuglói ellenzéki képviselő is úgy gondolja, hogy ez még mindig kevés, nem is csak ahhoz képest, hogy a Bayer 244 milliárdot kapna az államtól az irodákért, de ahhoz képest is, hogy az önkormányzat elengedné például azt a vállalást, hogy a beruházó megépít egy 400 férőhelyes P+R parkolót. Egy ekkora parkolót megépíteni a korábbi főépítész szerint is kb. 5 milliárd forint, a korábbi képviselőtestületi ülésen a képviselők példát is hoztak. Az MKKP-s Victora Zsolt például a tavaly november 30-i ülésen ismertette, hogy Veszprémben 2023-ban összesen kb. 2,5 milliárdért készült el egy 174 férőhelyes parkoló, ez 400 férőhelyre arányosítva már 5 milliárd lenne. Ennyit tehát szerinte minimum kapnia kellene az önkormányzatnak. De szerinte a telekérték-növekedéssel, és a többi elmaradt vállalás értékével együtt talán a 15 milliárd sem lenne irreális összeg. (Telex)