A katonai beruházáoknál maximum konzultációs szerepe lesz az építési minisztériumnak. Plusz pénzt kap a csengeri börtön.
A kormány erre az évre 4 milliárd, a jövő évtől évi 8 milliárd forintot allokált a csengeri börtönre egy, a húsvéti hosszú hétvége előtt közzétett rendeletben. Arról már decemberben döntöttek, hogy a kiemelt beruházásoknál szokásos módon sem a helyi településrendezési tervet, sem az országos jogszabályokat nem lehet alkalmazni. Ezek helyett „sajátos beépítési szabályok” érvényesek, például a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 10 százalék, az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 30 méter. A most csütörtökön késő este közzétett kormányhatározat ehhez az építkezéshez rendel hozzá plusz pénzt: az 1500 fogvatartott befogadására alkalmas új büntetés-végrehajtási intézet „személyi és tárgyi feltételeihez, valamint működéséhez” idén egyszeri jelleggel 4 milliárd forint „többletforrást” kell előteremtenie a pénzügyminiszternek (ebből 3,3 milliárd a bérkeret emelése), a jövő évtől pedig „beépülő jelleggel” azaz évente 8,2 milliárdot.
Több új, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyről is döntött a kormány. Ezek nagy része a szegedi ipari területen készülő beruházásokra vonatkozik, például a toronyépítmények és egyéb műtárgyak esetén 55 méter magasságot engedélyez, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 60%, a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 20% lehet, az építmények között – a tűzvédelmi előírások betartása mellett – nem kell telepítési távolságot tartani.
Ehhez képest kisebb ügyeket is kiemeltként kezel a kormány: egy új, négy csoportszobás gödi bölcsődénél például 12 méter lehet a magasság, és nem kell előkertet létesíteni.
Egy szintén csütörtöki kormányrendelet
a Honvédelmi Minisztérium katonai célú beruházásait kiveszi az építési és közlekedési miniszter hatásköréből.
De megbízottja a titkosszolgálati építkezések kivételével részt vehet a tervező és kivitelező kiválasztásában, a honvédelmi miniszternek pedig fél évente tájékoztatnia kell őt.
A beruházási törvénynek azt a pontját, amely szerint „az állami építési beruházással közvetlenül és közvetetten érintettek részére a társadalmi konszenzus érdekében lehetővé kell tenni, hogy véleményt mondjanak és javaslatot tegyenek”, a katonai beruházásoknál úgy kell érteni, hogy ez csak „a katonai és a védelmi ipari beruházással közvetlenül érintettek számára” érvényes, és az is úgy, hogy „ne veszélyeztesse Magyarország szuverenitását és területi épségét” (hvg.hu)