Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

A zöld energia mítosza

Gazdaság
2024.04.14.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
18

Annak ellenére, hogy folyamatosan azt mondják nekünk, hogy a nap- és a szélenergia a villamos energia legolcsóbb formája, a kormányoknak világszerte 1,8 ezer milliárd dollárt kellett költeniük tavaly a zöld átmenetre.

„A szél és a napenergia már most is jelentősen olcsóbb, mint a szén és az olaj” – egyszerűen így igazolja Joe Biden amerikai elnök a zöld támogatásokra fordított több száz milliárd dollárt. Valójában az az érvelés, hogy a szél- és napenergia a legolcsóbb, a zöld lobbisták, aktivisták és politikusok által világszerte használt kifejezés. Sajnos, ahogy az 1,8 ezer milliárd dolláros árcédula is mutatja, ez az állítás erősen megtévesztő.

A szél- és naperőművek csak akkor termelnek áramot, ha süt a nap vagy fúj a szél. Az összes többi időszakban az áram nagyon drága, és egy tartalék rendszerre van szükség. Ez az oka annak, hogy a világ villamosenergia-felhasználásának majdnem kétharmada továbbra is a fosszilis energiaforrásoktól függ, és hogy

A JELENLEGI TENDENCIÁK SZERINT SZÁZ ÉVRE VAGYUNK ATTÓL, HOGY A FOSSZILIS ENERGIAFORRÁSOKAT KIIKTASSUK A VILLAMOSENERGIA-TERMELÉSBŐL.

A zöld energia időszakossága az első oka annak, hogy téves az az állítás, miszerint a nap- és szélenergiából állítható elő legolcsóbban villamos energia. Képzeljük el, hogy holnap piacra kerül egy napelemmel hajtott autó, amely olcsóbban működik, mint egy benzinüzemű. Ez csábítónak tűnik mindaddig, amíg rá nem jövünk, hogy az autó éjszaka vagy borult időben nem fog működni. Ha megvennénk ezt az autót, akkor is szükségünk lenne egy másik, benzinüzemű autóra tartalékként. Két autóért kellene így fizetnünk.

Ez történik a megújuló energiával is. A modern társadalmaknak 0-24 órában rendelkezésre álló energiára van szükségük, ezért a megbízhatatlan és időszakos nap- és szélenergia jelentős, gyakran rejtett költségekkel jár együtt. Ez kisebb probléma a gazdag országok számára, amelyek már felépítettek fosszilis erőműveket, és egyszerűen többet használhatják azokat tartalék rendszerként. Ez azonban növelni fogja a villamos energia költségét, mivel az időszakos megújuló energiaforrások minden mást is időszakossá tesznek.

A legszegényebb, villamos energiával szerény mértékben rendelkező országokban azonban nem nagy a fosszilis energiaforrásokon alapuló energetikai infrastruktúra. A képmutató gazdag országok pedig nem hajlandóak finanszírozni fosszilis energiaforrásokon alapuló beruházásokat a fejlődő államokban, miközben utóbbi országoknak nagy szükségük lenne erre. Ehelyett ragaszkodnak ahhoz, hogy az emberek olyan megbízhatatlan zöld energiaforrásokkal boldoguljanak, amelyek nem tudják működtetni a szivattyúkat vagy a mezőgazdasági gépeket, amivel ki lehetne emelni az embereket a szegénységből.

Gyakran számolnak be arról, hogy az olyan nagy, feltörekvő ipari hatalmak, mint Kína, India, Indonézia és Banglades egyre több villamos energiát termel nap- és szélenergiából. Ezek az országok azonban sokkal több villamos energiát állítanak elő szénből. Tavaly Kína több villamos energiát termelt szénből, mint nap- és szélenergiából. India pedig háromszor, míg Banglades 13-szor több villamos energiát állított elő szénből, mint zöld energiaforrásokból. Indonézia esetében pedig elképesztő mértékű, 90-szeres a különbség. Ha a nap- és szélenergia valóban olcsóbb lenne, akkor ezek az országok miért nem használják nagyobb mértékben ezeket az energiaforrásokat? Mert a megbízhatóság fontos szempont.

A napenergia költségének mérésére szolgáló tipikus módszer egyszerűen figyelmen kívül hagyja a napenergia megbízhatatlanságát, és azon árát mutatja meg, amikor süt a nap. Ugyanez igaz a szélenergiára is. Ez valóban valamivel alacsonyabbá teszi esetükben a költségeket, mint bármely más villamosenergia-forrás esetében. Az Amerikai Energiainformációs Hivatal szerint a napenergia ára 3,6 cent/kWh, ami éppen alacsonyabb a földgázéhoz (3,8 cent) képest. Ha azonban a megbízhatóság költségeit is beleszámítjuk, a valós költségek robbanásszerűen – egy szakértői tanulmány szerint 11-42-szeresére – nőnek, ami alapján a napenergia messze a legdrágább villamosenergia-forrás, majd a szélenergia következik a sorban.

A HATALMAS TÖBBLETKÖLTSÉGET AZ ENERGIATÁROLÁS SZÜKSÉGESSÉGE OKOZZA.

Akkor is szükség van ugyanis villamos energiára, amikor nem süt a nap és nem fúj a szél, az akkumulátorok kapacitása azonban nem elégséges. A kutatások azt mutatják, hogy minden télen, amikor a naperőművek nagyon kevés energiát termelnek, Németországban 5 napig tartó szélcsend van, amikor a szélturbinák szintén szinte semmit sem termelnek. Ez azt mutatja, hogy akkumulátorokra legalább 120 órán át szükség lesz – bár a tényleges szükséglet sokkal hosszabb lesz, mivel a szélcsendes időszak néha sokkal tovább tart, és újra bekövetkezik, mielőtt az energiatárolók feltöltődnének.

Egy új, az amerikai helyzetet vizsgáló tanulmány szerint ahhoz, hogy a villamos energiát 100%-ban nap- vagy szélenergiával, illetve az elégséges tartalék rendszerrel lehessen biztosítani, az USA-ban az éves villamosenergia-felhasználás közel három havi mennyiségét kellene tárolni. Jelenleg azonban az USA-ban az akkumulátoros tárolás csak 7 percnyi időszakot fed le.

CSAK AZ AKKUMULÁTOROK AZ USA JELENLEGI GDP-JÉNEK ÖTSZÖRÖSÉBE KERÜLNÉNEK.

Aztán újra kellene vásárolni az akkumulátorokat, ugyanis azok csak 15 évig szolgálnak. Globális szinten az elegendő akkumulátorok beszerzése a globális GDP 10-szeresébe kerülne, és 15 évente ki kellene fizetni ezt a költséget.

A második ok, miszerint hamis az az állítás, hogy a nap- és szélenergiából állítható elő legolcsóbban villamos energia, hogy az nem veszi figyelembe az elhasznált szélturbinalapátok és a kimerült napelemek újrahasznosításának költségeit. Egy texasi kisváros már most is tele van hatalmas, újrahasznosíthatatlan szélturbinalapátok ezreivel. Afrika szegény országaiban az elhasznált napelemeket és akkumulátoraikat már most is egyszerűen kidobják, mérgező vegyi anyagokat juttatva a talajba és a vízkészletekbe. A napelemek mindössze néhány évtizedes élettartama és a klímalobbi nyomása miatt, amely a felhasználás óriási mértékű felfutását követeli, ez csak sokkal rosszabb lesz. Egy tanulmány szerint ezeknek a hulladékoknak a költsége önmagában kétszeresére emeli a napenergia valódi költségeit.

HA A NAP- ÉS SZÉLERŐMŰVEK VALÓBAN OLCSÓBBAK LENNÉNEK, AKKOR A POLITIKUSOK ÉS A ZÖLD IPAR NAGYMÉRTÉKŰ NYOMÁSA NÉLKÜL IS KIVÁLTANÁK A FOSSZILIS ENERGIAFORRÁSOKAT.

Az olcsóságra vonatkozó állítást szüntelenül ismételgetik, mert ez így kényelmes. Ha valóban kezelni akarjuk a klímaváltozást, akkor sokkal többet kell befektetnünk az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó energiaforrások kutatásába és fejlesztésébe. Csak a kutatás-fejlesztés jelentős fellendítése hozhatja meg azokat a technológiai áttöréseket, amelyekre szükség van – a megújulóenergia-ipar által termelt hulladékok csökkentésében, az akkumulátorok és a hatékonyság javításában, de más technológiák terén is, mint például a moduláris atomerőműveknél –, amelyek révén az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások valóban olcsóbbak lesznek a fosszilis energiaforrásokhoz képest. Addig is, az az állítás, hogy a fosszilis energiaforrások már meghaladottak, csak vágyálom marad.

 


Bjorn Lomborg
A Copenhagen Consensus Center think tank elnöke, amely több száz közgazdásszal (köztük hét Nobel-díjassal) együttműködve a világ fő kihívásaira (kezdve a betegségek, az éhezés felszámolásától az oktatásig, a klímaváltozásig), lényegében az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítására megoldási javaslatokat dolgozott ki. A Stanford Egyetem Hoover Intézetének vendégkutatója. Elemzései, publicisztikái jellemzően a klímaváltozás elleni küzdelem, valamint a globális fenntartható fejlődési célok elérésének kérdését járják körül.

(Portfolio)

Címlapkép forrása:
energia
BERUHÁZÁS
szélerőmű
naperőmű
NAPELEM
ENERGIATÁROLÁS
NAPENERGIA
megújuló energia
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.04.14. - 09:30
18
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Egy új román javaslat nyomán nem maradna magyar többségű megye Erdélyben

    Egy új román javaslat nyomán nem maradna magyar többségű megye Erdélyben

  • Egyre kevesebben szállítanak Magyarországra, óriási a baj

    Egyre kevesebben szállítanak Magyarországra, óriási a baj

  • A kifutópályára fagyott a repülőgép - VIDEÓ

    A kifutópályára fagyott a repülőgép - VIDEÓ

  • Videókon az indonéziai Marapi vulkán hatalmas kitörése

    Videókon az indonéziai Marapi vulkán hatalmas kitörése

  • Erős fagyokkal indul a hét

    Erős fagyokkal indul a hét

  • Medve-barlang, amely egy barlangi medve csontvázról kapta a nevét

    Medve-barlang, amely egy barlangi medve csontvázról kapta a nevét

  • Közel négy órát késett egy Sopronba tartó vonat

    Közel négy órát késett egy Sopronba tartó vonat

  • Hatalmas mennyiségben áll a raktárakban a kávé és a kakaó, mégis durva drágulás várható

    Hatalmas mennyiségben áll a raktárakban a kávé és a kakaó, mégis durva drágulás várható

  • Bogdán László ösztöndíj átadása Cserdiben

    Bogdán László ösztöndíj átadása Cserdiben

  • Kós Hubert megnyerte a 200 hátat is a US Openen

    Kós Hubert megnyerte a 200 hátat is a US Openen

  • Tüttő Katát küldi az "uniós pénzekért" az MSZP

    Tüttő Katát küldi az "uniós pénzekért" az MSZP

  • Az egész kormánypárt nevében bocsánatot kért Karsai Dánieltől egy eutanázia-párti Fidesz-tag

    Az egész kormánypárt nevében bocsánatot kért Karsai Dánieltől egy eutanázia-párti Fidesz-tag

  • Csúszik a betétdíjas rendszer januári indulása

    Csúszik a betétdíjas rendszer januári indulása

  • Ma este karácsonyfává változik a Megyeri híd

    Ma este karácsonyfává változik a Megyeri híd

  • Felmérés: A magyarok többsége nem bízik a kormány veszélykezelésében

    Felmérés: A magyarok többsége nem bízik a kormány veszélykezelésében

  • Minden élőlényben ott ketyeg egy belső óra, de mi a sajátunkat egy évszázada elállítottuk

    Minden élőlényben ott ketyeg egy belső óra, de mi a sajátunkat egy évszázada elállítottuk

  • Mostanra lett meg a gazdasági kétharmad

    Mostanra lett meg a gazdasági kétharmad

  • Egy friss kutatás szerint rengeteg brit csökkent kognitív képességekkel rendelkezik

    Egy friss kutatás szerint rengeteg brit csökkent kognitív képességekkel rendelkezik

  • Egyre távolabb egymástól

    Egyre távolabb egymástól

  • Totális közlekedési káosz fenyegeti a Dunakanyart, lépett a minisztérium

    Totális közlekedési káosz fenyegeti a Dunakanyart, lépett a minisztérium

  • Százezer magyar nem dolgozik, csak a befektetéseivel keres pénzt

    Százezer magyar nem dolgozik, csak a befektetéseivel keres pénzt

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element