Kiiratkozik az ellenzéki együttműködésből az LMP, ha nem állnak be Karácsony Gergely mögé. A Momentum nem szeretne közös fővárosi listán szerepelni a DK-val és az MSZP-vel.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) lényegében leseperte az asztalról a Momentum, az LMP és a Párbeszéd észrevételeit, amelyeket a 2022-es országgyűlési választások külföldi támogatásainak ügyében tettek az állami hatóság decemberben kiküldött részjelentésére.
A Momentumnál arra számítanak az ÁSZ múlt heti levele után, hogy a Márki-Zay Péter vezetésével közös listát állító pártok bármelyik pillanatban megkaphatják a büntetést. Ez azt jelentené, hogy a választási kampány előtt egyenként közel közel 90 millió forintot kellene befizetniük. Erről beszélt egy szerda délelőtti háttérbeszélgetésen a párt vasárnap megválasztott elnökségének három tagja, Bedő Dávid, Hajnal Miklós és Tompos Márton.
Az ÁSZ bírsága súlyosan érintené a pártok kampányra szánt költségvetését, de ennél egy sokkal nagyobb büntetés is pallosként lebeg az ellenzék feje felett: az ÁSZ 260 milliós bírsága (ennek dupláját kell befizetnie a hat pártnak) mellett a NAV 1,4 milliárd forint felhasználásának jogszerűségét vizsgálja. Összesen akár 3 milliárd forintnál is nagyobb bírságot kapna a hat ellenzéki párt.
Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja arról beszélt: elengedhetetlen lesz az adománygyűjtés a választási a kampányra, de a Momentumnál nagyban támaszkodnak a tagdíjakra és tagi adományokra is. 2022-ben az ellenzéki pártok között messze a Momentumnak volt a legnagyobb bevétele tagdíjakból.
A Momentum képviselője szerint a június 9-i európai parlamenti és önkormányzati választás fő tétje, hogy az ellenzék vissza tudja-e adni a reményt a választóknak a 2022-es súlyos vereség után.
A 2024-es választást nem lehet 26-os országgyűlési választás nélkül értelmezni
– fogalmazott Hajnal, aki szerint az idei választásokon perspektívát kell adni a választóknak, hogy az ellenzéknek legyen esélye a következő országgyűlési választáson.
A Momentum célja az EP-választáson minimum az, hogy megtartsák a 2019-ben megszerzett két mandátumukat (Cseh Katalin és Donáth Anna), míg az önkormányzati választáson növelni szeretnék polgármestereik számát.
A Momentum nem nyitott a közös fővárosi listára
Az ellenzék időarányosan kicsit rosszabbul áll a felkészülésben Bedő Dávid szerint, mint a 2019-es választás előtt, de a Momentum frakcióvezető-helyettese nem tartja katasztrofálisnak a helyzetet. Karácsony Gergely szervezésében pénteken ül tárgyalóasztalhoz a DK, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd. Itt a kerületi polgármesterjelöltekről és a fővárosi listaállításról lesz elsősorban szó. A decemberi törvénymódosítás után a Fővárosi Közgyűlésben már nem a kerületi polgármesternek ülnek majd, tagjairól pártlistákról döntenek a budapestiek a júniusi választáson.
„Fel kell pörgetni a tárgyalásokat, és megállapodásokat kötni” – mondta Bedő, aki szerint a kerületek és nagyobb városok nagyjából nyolcvan százalékában már kezd körvonalazódni, hogy ki lesz a közös ellenzéki polgármesterjelölt. Arra számít, hogy legkésőbb március végére mindenhol sikerül megegyezni, hiszen mindegyik párt érzi a nyomást, hogy el kellene kezdeni a kampányt.
Bedő úgy számol, hogy maximum öt helyen lesz ellenzéki előválasztás az országban. A Momentum azt szeretné, hogy előválasztáson döntsenek a közös polgármesterjelöltről Győrben, Zuglóban, Budafokon, Hegyvidéken és a Belvárosban.
Ahol a választási törvény miatt nincs közös indulásra kényszerítve az ellenzék, a Momentum szeretné önállóan megmérettetni magát. Így önálló listát állítanának az EP-választásra, saját listával indulnának az önkormányzati választáson a vármegyékben, és a Budapesten sem szeretnének közös listát.
Arról Bedő Dávid pár napja már beszélt, hogy a Momentum azt támogatná, hogy legyen egy liberális-zöld és egy szociáldemokrata-baloldali lista Budapesten, azaz a Momentum közösen indulna Karácsony Gergely pártjával, a Párbeszéddel, míg a DK és az MSZP egy másik listán. „Ez egy olyan konstrukció, amivel be tudjuk vonzani azokat a bizonytalan választókat is, akik nem szavaznának közös listára” – érveltek a Momentum politikusai. Arra számítanak, hogy a kétlistás indulással a Karácsony Gergelyt támogató pártok több közgyűlési mandátumot tudnának szerezni, mintha egy listát állítanának.
Hajnal Miklós szerint azért lenne jó, ha a Momentum közös fővárosi listát állítana a Párbeszéddel, mert nagyon hasonlóan gondolkodnak a várospolitikáról, és például zöld kérdésekben eltér szerinte a Momentum-Párbeszéd páros és a DK-MSZP páros álláspontja. Ha a Párbeszéd nem nyitott erre a konstrukcióra, a Momentum kész önálló listán elindulni.
„Nagyon sok sikert kívánunk nekik az aláírásgyűjtéshez” – reagált Tompos Márton, a Momentum alelnöke, amikor arról kérdezték, hogy mit szólnak az MSZP aláírásgyűjtéséhez. A szocialisták múlt héten jelentették be, minimum 100 ezer aláírás összegyűjtésével próbálnák rávenni a többi pártot, hogy közös ellenzéki listát állítsanak az EP- és önkormányzati választásra. Ha összejön a 100 ezer aláírás az MSZP-nek, gratulálunk nekik, tette hozzá Hajnal Miklós, aki szerint a Momentum politikai döntéseit nem teszik függővé az MSZP akciójától.
Arról is beszéltek, hogy a Momentum tárgyal az LMP-vel is az önkormányzati választásról, de szerintük jelenleg minden jel arra mutat, hogy Ungár Péterék önálló listát állítanak Budapesten, és nem állnak be Karácsony Gergely mögé, hanem Vitézy Dávid főpolgármester-jelölti indulását támogatják.
Politikai értelemben Vitézy Dávid Orbán Viktor és Ungár Péter közös jelöltje
– jelentette ki Bedő Dávid. A Momentum képviselője szerint Karácsony Gergely támogatása jelenti a határt. Ha az LMP nem áll be az ellenzéki főpolgármester mögé, és más utat választ, akkor szerinte Ungár Péter pártja valójában nem része az ellenzéki együttműködésnek, és a Fideszt segíti. (Telex)