Új menekültpolitikára van szüksége Németországnak
Németország a 2015-ös menekültválság során tömegesen fogadta be a határához érkezőket. Azóta számos kritika érte ezt a politikát mondván, hogy a kontroll nélküli beáramlás komoly veszélyekkel jár. Az akkori alkancellár most, amikor újabb migrációs hullám sújtja Európát, a bevándorlás korlátozását javasolja.
Németországnak fordulatot kell végrehajtania a migrációs politikában, „a demokratikus pártoknak” együttesen kell fellépniük ennek érdekében, mondta Sigmar Gabriel egykori német alkancellár, a Német Szociáldemokrata Párt korábbi elnöke egy interjúban a héten.
Új menekültpolitika kell
„A segítőkészséget és az emberséget össze kell kapcsolnunk egyértelmű és megvalósítható szabályokkal a bevándorlás korlátozása érdekében” – jelentette ki a baloldali politikus a Redaktionsnetzwerk Deutschlandnak (RND). Szerinte „pártokon átívelően” kell új utakat keresniük anélkül, hogy ezzel az Alternatíva Németországért (AfD) pártot segítenék.
Indoklásként hozzátette: nem lehet korlátok nélkül befogadni embereket, és sehol a világon nincs jog a korlátlan bevándorlásra. Utalt arra is, hogy a menedékjog és a Genfi Menekültügyi Egyezmény már nem képes megfelelő választ adni „a tömeges menekülés modern jelenségére”.
Sigmar Gabriel számol azzal, hogy véleménye miatt hangosan tiltakozik majd a menedékkérőket támogatók tábora.
Hosszabb távon azonban egy okos, új menekültpolitika még morálisan is jobb lehet a réginél, ha helyben nyújt nagyobb segítséget a valóban rászorulóknak.
Arra a kérdésre, hogy konkrétan mit kellene tenni, ha felbukkan egy afrikai menekültek százait szállító csónak az olaszországi Lampedusánál vagy a görög szigeteknél, azt válaszolta: „Akkor ezeket az embereket egytől egyig vissza kell vinni abba az országba, ahonnan elindult a hajójuk.”
Egyúttal hangsúlyozta azt is, hogy „teljesen új fejezetet” kell nyitni az Afrikával való együttműködésben.„ Jövőbe mutató projektekre” van szükség például a napenergia és a vízgazdálkodás területén.
Sigmar Gabriel felhívása a migrációs politika megváltoztatására azért is figyelemre méltó, mert a politikus a 2015-ös menekültválság idején Németország alkancellárja volt.
Országa ekkor szinte korlátlanul fogadott be szíriai, afgán és egyéb származású menedékkérőket – Angela Merkel akkori kancellár ezt a humanitárius segítségnyújtás szükségességével indokolta.
Ezt a politikát azóta sokan kritizálták azt hangoztatva, hogy a tömeges és nagyrészt kontroll nélküli bevándorlás komoly anyagi terhet jelent a német társadalomnak, valamint növeli a bűnözést és a terrorveszélyt.
Újabb migrációs hullám
Idén mindenesetre ismét jelentősen erősödik az Európába irányuló bevándorlás.
Az év első hét hónapjában 175 ezren nyújtottak be menedékkérelmet Németországban, ami 78 százalékos növekedés a múlt év azonos időszakához képest. A menedékkérők között a legnagyobb csoportot a szírek (52 ezer), az afgánok (31 ezer) és a törökök (23 ezer) alkotják.
Ezzel párhuzamosan Olaszországba több mint 100 ezer bevándorló érkezett illegális úton augusztus közepéig, ami több mint duplája a tavalyi és csaknem triplája a tavalyelőtti értékeknek. (Úgy tűnik tehát, hogy a beáramlást a jobboldali-populista Meloni-kormány sem tudta megállítani.)
A bajt Brüsszel is érzi, ezért júliusban megállapodást kötött Tunéziával az illegális migráció korlátozása céljából. Az EU mintegy 900 millió euróval támogatja az észak-afrikai országot, ha az segít megfékezni a bevándorlók áradatát. (Az egyezményt ugyanakkor rögtön kritizálták emberi jogi csoportok arra is hivatkozva, hogy a tunéziai hatóságok embertelenül bánnak a migránsokkal.)
A krízis a bevándorlásellenes pártok malmára hajtja a vizet: Németországban például a már említett AfD népszerűsége soha nem látott csúcsokat döntöget – augusztusra már átlépte a 20 százalékot –, és szakértők szerint uniós szinten is előretörhet majd a keményvonalas jobboldal. (Privátbankár)
