Hivatalosan 2024. július 1. napján hatályba lépett és elindult a jelentős érdeklődés által övezett és a kihirdetés óta már több alkalommal módosított, sokak által csak „Golden Visa” vagy „Aranyvízum” néven ismertté vált vendégbefektetői program.
Ezáltal a harmadik országbeli befektetők előtt jogszabályi szinten megnyílt a lehetőség, hogy a 10+10 éves tartózkodást lehetővé tévő vendégbefektetői vízum, majd az alapján vendégbefektetői tartózkodási engedély iránti kérelmet terjesszenek az illetékes szervek elé.
A jogszabályi rendelkezések ellenére a befektetők további várakozásra kényszerülnek a program effektív megindításáig, illetve a befektetések megvalósítását megelőzően, melynek okait és az azokat kísérő körülményeket jelen cikk bekezdésein keresztül próbáljuk feltárni és ismertetni.
A vendégbefektetői program
A helyzet elemzésének első lépéseként röviden szükséges áttekintenünk a már több alkalommal módosított program jelentősebb szabályait. A tartózkodási engedély megszerzésének legfőbb feltétele, más egyéb, főként technikai és (nemzet)biztonsági előírásoknak történő megfelelés mellett, hogy a vendégbefektető az alábbi, jogszabályban meghatározott befektetések valamelyikét megvalósítsa:
- a Magyar Nemzeti Bank által nyilvántartásba vett, és speciális követelményeknek megfelelő alapkezelő által kezelt ingatlanalap által kibocsátott, legalább 250 000 euró összegű befektetési jegy megszerzése,
- legalább 500 000 euró összegnek megfelelő értékű, magyarországi, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, saját helyrajzi számmal rendelkező lakóingatlan megvásárlása;
- legalább 1 000 000 euró értékben, oktatási, tudományos kutatási, művészeti alkotótevékenység támogatása céljából pénzbeli adomány nyújtása valamely közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény részére.
A vendégbefektetői tartózkodási engedélyt megszerezni kívánó harmadik országbeli állampolgár első lépésként egy 6 hónapos érvényességi idővel bíró vendégbefektetői vízumot köteles igényelni, melynek előfeltétele valamely, fentiekben rögzített befektetés megvalósítása, vagy ennek alternatívájaként írásbeli kötelezettségvállalás benyújtása arra vonatkozóan, hogy a befektető vállalja legalább az egyik befektetés megvalósítását a vendégbefektetői vízum kiadását követő három hónapon belül.
A fentiek alapján úgy tűnhet, hogy minden adott ahhoz, hogy a vendégbefektetői tartózkodási engedélyt megszerezni kívánó, befektetési előfeltételeket teljesítő harmadik országbeli befektetők éljenek a program adta lehetőségekkel, azonban a gyakorlatban a befektetni kívánó magánszemélyek az első két kategória kapcsán azzal szembesülnek, hogy a program tényleges indulása még várat magára, melynek körülményeit és okait megkíséreljük közelebbről feltárni.
Az ingatlanalapokba történő befektetésekkel kapcsolatos körülmények
A vonatkozó jogszabályok és végrehajtási rendeletek speciális előírásokat és követelményeket írnak elő mind a programban részt venni kívánó alapkezelők, mind az általuk kezelt ingatlanalapok részére, mely részletszabályok a jogszabálytervezet első alkalommal történő kihirdetését és elfogadását követően is több alkalommal módosításra kerültek. Az egyik ilyen, jelentős feltétel szerint kizárólag olyan ingatlanalap által forgalmazott befektetési jegyek megszerzése felel meg a program követelményeinek, melynek alapkezelője az Alkotmányvédelmi Hivatal által vezetett, úgynevezett „minősített piaci szereplők jegyzékén” szerepel. A minősített piaci szereplők jegyzékére történő regisztráció előfeltétele az Alkotmányvédelmi Hivatal által lefolytatott, speciális, cégellenőrzést, személyellenőrzést, valamint a gazdasági szereplő tevékenységi területének vizsgálatát is magában foglaló, előzetes minősítési eljárás lefolytatása, és annak pozitív eredménnyel való lezárása. Az eljárás önmagában is rendkívül időigényes, azonban a speciális, minősített piaci szereplők jegyzékére vonatkozó részletszabályok és követelmények, illetve az alapkezelőkkel szembeni, a jegyzékre kerüléssel kapcsolatban támasztott elvárások kizárólag a program hivatalos indulását megelőző hetekben, 2024. májusában kerültek kihirdetésre. Mindezen körülmények együttes fennállása azt eredményezte, hogy a programban részt venni kívánó alapkezelők által az Alkotmányvédelmi Hivatal előtt kezdeményezett előzetes minősítési eljárások a program hivatalos, 2024. július 1. napi megindításakor még nem kerültek lezárásra, sőt, azok jelentős része még a mai napig folyamatban van, melyre tekintettel jelenleg nincs a piacon olyan szereplő, amely megfelel a jogszabály által támasztott feltételeknek, és rendelkezik az előírt speciális minősítéssel. Ebből adódóan a jogszabályi követelményeknek megfelelő befektetési jegy, „termék” sincs még a piacon, melyet a befektetők megvásárolhatnak.
A fenti minősítési eljárások lefolytatása mellett további jelentős akadályokat gördítenek a program elé a szabályozást érintő bizonytalanságok és nyitott, főként tőkepiaci és ingatlanjogi területeket érintő kérdések, melyek a vendégbefektetői programot megelőzően is már rendkívüli komplexitással bírtak. A jogalkotó a program kapcsán több szintű, technikai és megfelelőségi előírást is megfogalmaz az alapokkal és alapkezelőkkel szemben, melyek értelmezése, teljesíthetősége azonban a hatályos rendelkezések alapján jelentős bizonytalanságokat szül és további kérdéseket eredményez a szakmai szereplők előtt. Ezen körülmények tisztázása és pontosítása még a jogalkotó előtt álló feladat és egyben fontos előfeltétele a tartózkodási engedély megszerzéséhez szükséges, a program szabályainak megfelelő „termék” létrehozásának és ezáltal program effektív megindíthatóságának. Mindezekre tekintettel megalapozott feltételezéssel várható a programmal kapcsolatos további részletszabályok bevezetése.
Vitathatatlan, hogy ugyan az elvi lehetőség már nyitva áll a harmadik országbeli állampolgárok előtt, hogy vendégbefektetői vízum igénylése iránti kérelmet nyújtsanak be az illetékes hatóság részére, azonban fontosnak tartjuk újfent kiemelni, hogy az irányadó szabályozás hatályos szövegezése szerint ugyan a vendégbefektetői vízum maximális érvényességi ideje hat hónap, azonban a kérelmezőnek nyilatkoznia szükséges arról, hogy mely befektetési kategória szerinti befektetés megvalósítását vállalja a vendégbefektetői vízum kiadását követő három hónapon belül. A megfelelő „termék” jelenlegi hiánya azonban magában hordozza annak a veszélyét, hogy a befektető a vállalt határidőn belül objektíve nem lesz képes teljesíteni a befektetését és vízuma lejár, mielőtt a megfelelő körülmények előállnának.
Befektetés lakóingatlanba
A bevándorlási törvény első tervezete és kihirdetett változata szerint a legalább 500.000,- Euro értékű lakóingatlanba történő befektetésen keresztüli vendégbefektetői tartózkodási engedély megszerzésének lehetősége a befektetési jegyekre vonatkozó opcióhoz hasonlóan 2024. július 1. napjától nyitva állt a potenciális befektetők előtt, azonban a jogszabályt érintő módosítások egyike ezen alternatíva alkalmazhatóságát 2025. január 1. napjára változtatta meg azzal, hogy kizárólag ezen napot követően szerzett ingatlanok ismerhetőek el és felelnek meg a program előírásainak.
A vízum időbeli érvényességére vonatkozó, korábban már ismertetetett szabályok mellett az ingatlanpiacon terjedő, számos esetben egymásnak ellentmondó és megalapozatlan információk, melyek további várakozásra kényszerítik a befektetni kívánó harmadik országbeli állampolgárokat.
Az említett, piacon terjedő, ellentétes információk közül a legfontosabb és legnagyobb vitát kiváltó jogértelmezési kérdés az mely szerint az előírt ingatlanbefektetés akár több, kisebb értékű ingatlanból felépített portfólió összeállításával és értékének egybeszámításával is teljesíthető, mely értelmezést azonban sem a vonatkozó jogszabály hatályos szövege, sem a vendégbefektetői vízum és tartózkodási engedély igénylésére vonatkozó eljárás megindítására rendszeresített, hivatalos formanyomtatványok sem támasztanak alá.
Kulcsfontosságú kiemelni továbbá, hogy kizárólag már felépült, kész, az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként bejegyzett, önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlan megszerzése felelhet meg a program előírásainak, tervezőasztalról vásárolt, kivitelezés alatt álló projektingatlanok nem, mely feltétel jelentősen szűkíti az elérhető és alkalmas ingatlanok körét, mely további nehézséget okozhat a befektetést ezen kategóriában megvalósítani tervező személyek részére.
Összefoglalva tehát, tekintettel arra, hogy a 250.000 Euro összegű befektetést feltételező, tőkepiaci opció kapcsán a jogalkotó és a minősítési eljárást végző szervek előtt még jelentős mennyiségű elvégzendő feladat áll, melyek előfeltételeit képezik a megfelelő „termék” piaci szereplők általi létrehozásának, tovább arra a tényre, hogy a lakóingatlanba történő befektetési alternatíva csupán 2025. január 1. napjától áll rendelkezésre, a befektetni vágyók további várakozásra kényszerülnek, kivéve, ha a talán legkevésbé vonzó lehetőség kihasználásával, azaz az 1.000.000 Euro összegű adomány teljesítése útján kívánnak részt venni a programban, mely előtt szabad az út. (dr. Gortva Martin, Nemzetközi mobilitási csoport vezetője)
