Már a Covid–19 időszaka előtt is meglehetősen népszerű volt Magyarországon az e-kereskedelem, a járvány miatt azonban duplájára nőtt a szektor forgalma.
Hosszú évek óta folyamatosan két számjegyű volt a magyar e-kereskedelem bővülési üteme, amelyhez a koronavírus-járvány is nagyban hozzájárult. A szektor folyamatosan meghaladta a hagyományos kiskereskedelem növekedési rátáját, azonban a 2022-es gazdasági nehézségek a korábbi években hatalmas sikereket és egyre jelentősebb rekordokat átlépő iparágat sem kerülhették el. Miközben összesített értékben a szektor továbbra is növekedést mutat, az infláció mértékével korrigálva már egyértelműen látszik a forgalom visszaesése.
A fogyasztók/vásárlók megfontoltabbá váltak a költéseikben, ami a piaci szereplők helyzetét és jövőbeli várakozásait is érdemben befolyásolja.
A hazai e-kereskedelem a nemzetközi trendekkel összhangban átalakulóban van
– állapítja meg elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. A kényelmes házhoz szállítás mellett egyre jelentősebb részesedést nyernek az alternatív csomagautomaták a rugalmas átvétel folytán. S mivel egyre kiterjedtebb az infrastruktúra, a vásárlók már egyre közelebb találnak automatát, ahová a vásárlásaik kiszállítását kérhetik.
Ma már inkább csak stagnál az iparág
„A teljes belföldi kereskedelemben 2019-ben már több mint 6 százalékos részesedést birtokolt. A pandémiát megelőző technológiai fejlődés, mind pedig a szükséges infrastruktúra kiépülése együtt teremtette meg a bővülés lehetőségét, amely 2007 és 2017 között a tízszeresére növelte a szektor forgalmát” – részlezetezte Flór Nándor László, az Oeconomus külső szenior elemzője, a tanulmány írója. A magyar emberek számára az internet-hozzáférés, az elektronikus eszközök mindennapi, szinte folytonossá váló használata az életük természetes és elválaszthatatlan részévé vált a hosszú évek alatt. A pandémia idején világszerte megfigyelhető jelenség volt, hogy a vásárlók elérésének folyamatában a digitalizáció megkerülhetetlenné vált, és sok helyen három-négy éves ugrást eredményezett.
Az online vásárlók listáját Hollandia vezeti
Az Eurostat adatai szerint az online vásárlók aránya az internetet használók között tavaly több mint 78 százalék volt Magyarországon, ezzel az Európai Unió ranglistájának 12. helyén szerepel. A listát Hollandia vezeti több mint 92 százalékos értékkel, a lista másik végén Bulgária áll kevesebb mint 49 százalékkal. A hosszú távú növekedést nézve azonban Észtország után hazánkban volt a legdinamikusabb a fejlődés a 2012 és 2022 közötti években. Magyarországon az elmúlt évtizedben az online vásárlók arányában 43,4 százalékpontos fejlődés következett be. Az EU-s átlaggal összhangban a magyarok is leggyakrabban a ruházati termékeket vásárolják a webshopokban, második helyen pedig az éttermi kiszállítás áll. Népszerűségét tekintve a harmadik helyen a magyar digitális kosarakban az elektronikai készülékek állnak, míg az EU-ban a kozmetikumok és a wellnesstermékek.
Az Oeconomus elemzéséből kiderül: a koronavírus-járvány ideje alatt az online kereskedelem a duplájára emelkedett. Miközben az új típusú koronavírus megjelenése előtt a hazai online kereskedelem már 625 milliárd forintos bruttó forgalmat ért el a GKI Digital adatai szerint, az elmúlt pár év leforgása alatt a szektor ugrásszerűen fejlődött.
A kimagasló teljesítményt a háttérben erősen támogatta a vásárlói szokások átalakulása, ennek következtében 2022-ben már több mint 1300 milliárd forintos bruttó forgalmat bonyolítottak le a webshopok.
Tavaly megközelítőleg 10 százalékos mértékű bővülés azonban az inflációs szinttől elmaradt, így a kiskereskedelem egészéhez hasonlóan reálértelemben nem következett be emelkedés. Az online rendelési gyakoriság számottevő emelkedésében is tetten érhető a robbanásszerű fejlődés. Miközben a koronavírus-járvány előtt az interneten vásárló magyarok éves szinten 12-13 alkalommal vásároltak, addig 2023 év elejére ez a szám majdnem a duplájára, 21 rendelésre emelkedett személyenként.
Ma már csaknem négymillió ember vásárol hazánkban a webshopokról. Összességében az elérhető aktív webáruházak száma 32 ezer körül alakul.
A Covid–19 időszaka alatt – a KSH felmérése szerint – a három hónapon belül online vásárlók aránya 2022-ben már majdnem 61 százalékra növekedett, amely lényeges ugrás a 2019-es 35 százalékos értékhez képest.
A KSH adatai azt mutatják, hogy 2021-ben már mintegy 5200 cég vett részt csomagküldő, internetes kiskereskedelemben, és együttesen 1330 milliárdos forgalmat értek el. A piac koncentráltságát jól tükrözi, hogy a legnagyobb, a nemzetközi szinten is jelen levő cégek dominálják a magyar lista elejét. A GKI Digital összeállításából kiderül, hogy 2022-ben a top 15 e-kereskedelmi cég együttesen 565 milliárd forintnyi bruttó forgalmat generált. Éves szinten ezeknek a szereplőknek a forgalma 9 százalékkal emelkedett, a teljes iparági növekedésnél közel 1 százalékkal alacsonyabb ütemben.
Az utánvét lehetőségéhez a magyarok továbbra is ragaszkodnak
Az élelmiszer-házhozszállítás a lezárások egyik legnagyobb nyertese lett: lényegében berobbant, már 2020-ban megközelítette a 77 milliárd forintos összesített forgalmat. Ha az e-kereskedelmen belül kizárólag csak a napi fogyasztási cikkek területét vizsgáljuk, akkor a sorrendben a Tesco, a Kifli.hu és az Auchan állhattak akkoriban a dobogó legfelső fokaira. A Covid miatt az elektronikus fizetési forgalom térnyerése felerősödött, ugyanakkor az utánvét lehetőségéhez a magyarok továbbra is szorosan ragaszkodnak.
Az e-kereskedelemmel mindig is együtt járt a házhoz rendelés, illetve a csomagátvételi pontok használata, de az utóbbi években egyre népszerűbbé válnak hazánkban is a csomagautomaták. Miközben 2021-ben 800 új csomagautomatát helyeztek üzembe Magyarországon, addig 2022-ben ennek több mint négyszeresét, összesen 2640 darabot. Ennek a bővülésnek az eredményeként 2023 februárjában már több mint 3800 darab ilyen berendezés üzemelt az országban.
Tarolnak a csomagautomaták
Az újonnan megjelenő csomagátvételi mód 2022-ben a GKI Digital felmérésében már a második legnépszerűbb volt a magyar vásárlók körében, 16 százalékkal az első helyen álló házhoz szállítás mögött, amely 72 százalékkal részesedett. A Packeta célkitűzése szerint például idén Magyarország legnagyobb csomagautomata-hálózatát kívánja létrehozni. A vállalat már 2022-ben is robbanásszerűen növekedett, hiszen az év eleji 29-ről 800-ra bővítette az automatáinak a számát, miközben 1,6 millió csomagot kezelt.
Mindez jól mutatja, hogy a vásárlói igények, illetve szokások a csomagok átvételének módját tekintve is átalakulóban vannak. A csomagautomaták bár fix ponthoz kötöttek, mégis a rugalmas átvételi lehetőség miatt kedvező értékajánlatot tudnak nyújtani. Ráadásul ennek az átvételi lehetőségnek a környezetre gyakorolt hatása kedvezőbb, mint a házhoz rendelés. Mind a csomagfeladás, mind pedig átvétel esetében az automaták országos átlagban a második legnépszerűbb lehetőségnek számítanak. A Foxpost Box Index felmérése szerint 2022-ben a megyei jogú városokban a vásárlók már az automatákat részesítették előnyben a futárcégekkel szemben, Budapesten pedig lényegében fej fej mellett áll a két lehetőség. Az eddig telepített berendezések elsősorban az ötezer főnél nagyobb településeken érhetők el. Minél nagyobb lefedettséggel rendelkeznek majd a csomagautomaták, várhatóan annál inkább népszerűvé válik a csomagátvétel ezen módja.
A jövő kilátásai
Növekvő kihívások elé néznek a magyar online kereskedők, a telítődő magyar piac mellett a külföldi terjeszkedés nyújthat kiaknázatlan lehetőségeket. A GKI Digital (GKID) 2023-as évi első Digitális Kereskedelmi Körképe szerint a magyarországi webáruházak növekedése előtt elsősorban belső korlátok állnak. Az egyik legjelentősebb oknak, a vásárlások gyakoriságának növekedésének ütemét találták, azaz egyre nehezebb rávenni a magyarokat, hogy rendszeresebben vásároljanak. A dobogó másik két fokán rendre az új vásárlók szerzése, valamint a marketingnehézségek állnak. Ezzel összhangban az elsődleges céljuk a vállalatoknak az idei évben, hogy a vásárlói ügyfélélményt tovább növeljék. A szektorban a növekedés egyik forrása a külföldi értékesítés megkezdése, illetve a már terjeszkedésben lévő cégek esetében a további fokozása lehet. A magyarországi piaci szereplők közül már minden hetedik vállalat külföldi értékesítéssel is foglalkozik. A jövőbeli terveikben a nemzetközi terjeszkedés látszik, hiszen a GKID felmérése szerint 2023-ban a cégek 12, a következő években pedig további 32 százalékuk tervez külföldi piacra is lépni.
(vg.hu)