Döntöttek a bírók: február 22-én az utcára vonulnak – talár nélkül
Megszületett a döntés, utcára vonulnak a bírók február 22-én – tájékoztatta az InfoRádiót a Magyar Bírói Egyesület elnöke. Boros Katalin hangsúlyozta: a tavaly őszi négyoldalú megállapodás nagy felzúdulást keltett a bírói karon belül, úgy érzik, fel kell hívni a nyilvánosság figyelmét a bírói függetlenségre.
Ahogy arról az Infostart is beszámolt, a Magyar Bírói Egyesület január eleji országos választmányi ülésén demonstrációs bizottságot hozott létre, amelynek az volt a feladata, hogy készítse elő a bírói függetlenség melletti kiállásnak ezt az eddig nem alkalmazott módját.
"Az a döntés született, hogy a Magyar Bírói Egyesület (Mabie) országos választmánya február 22-re demonstrációt hirdetett az igazságszolgáltatás függetlenségéért, a jogállami igazságügyi jogalkotásért, a bírói véleménynyilvánítás szabadságáért, a hivatáshoz való bérért demonstrálunk, erre szeretnénk felhívni a társadalom szélesebb rétegeinek a figyelmét" – tudta meg az InfoRádió Boros Katalintól, a szervezet elnökétől.
A hazai bíróságokon összesen 2700 bíró és 800 titkár dolgozik, ebből több mint ezren a Mabie tagjai, de az elnök
nemcsak az igazságszolgáltatásban dolgozókat várja február 22-én a Kossuth téri gyülekezőre,
hanem "mindenkit, aki úgy gondolja, hogy fontos a társadalom számára, hogy a bírói függetlenség működjön".
Azt is elmondta, hogy noha Lengyelországban elhíresült az ezer talár menete, de itthon nem talárban demonstrálnak, mert a hazai jogszabályok szerint a talárt csak a bíróságokon viselhetik. A tervek szerint a résztvevők az Igazságügyi Minisztérium épülete elé vonulnak, ahol csak felszólalók lesznek – kilétüket később hozzák nyilvánosságra –, petíció átadására nem készülnek.
Boros Katalin elmondta, azért tartották fontosnak, hogy az utcára vonuljanak, mert a tavaly őszi négyoldalú megállapodás után – amelyben a minisztérium, az Országos Bírósági Hivatal, az Országos Bírói Tanács és a Kúria a bérrendezés mellett az igazságügyi reform elveiről is megállapodott – erőteljes felháborodás volt a bírói karon belül, ráadásul utána a megállapodásban is szereplő alaptörvény-, illetve jogszabály-módosításokat úgy fogadták el, hogy nem volt lehetőségük a bírósági érdekképviseleteknek, hogy érdemben megnyilvánuljanak.
"Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy ez
nem felel meg a jogállami elveknek.
Be kell vonni az érintetteket a jogalkotási folyamatba, és azt szeretnénk, hogy vegyék figyelembe a mi véleményünket. Most több olyan jelenség van, amelyről úgy érezzük, hogy veszélyt jelenthet a bírói függetlenségre. Úgy érezzük, hogy ki kell fejtenünk a szélesebb nyilvánosság számára is a véleményünket, hogy tartsák tiszteletben a függetlenségünket" – érvelt a Mabie elnöke.
A követelések között szerepel a bírói véleménynyilvánítás szabadsága, valamint az is, hogy teremtsék meg a bírói függetlenség anyagi garanciáit, a kúriai és az alsóbb fokú bíróságok közötti indokolatlan aránytalanságot pedig szüntessék meg.
Boros Katalin azt is elmondta: az új, határozott fellépés ellenére nem tartanak attól, hogy a szervezet tagjait retorzió érné, mert szerinte Magyarországon tiszteletben tartják a véleménynyilvánítás és a gyülekezési jog szabadságát, ez pedig a bírókat, illetve a bíróságon dolgozókat is megilleti. Ugyanakkor mivel a bírák nem végezhetnek pártpolitikai tevékenységet, ezért
tiltják a pártpolitikai jelvények, szimbólumok megjelenítését
a demonstráción. (Infostart)
