Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az Európai Parlament egyik vitáján fejtette ki, hogy Európának szerinte növelnie kell a védelmi ipari kapacitásait, az általa vezetett intézmény pedig felturbózná ezt az elkövetkezendő öt évben.
Nagyívű terveket jelentett be az Európai Bizottság elnöke, a német Ursula von der Leyen az Európai Parlament védelempolitikáról rendezett vitáján. Az EB-elnök ugyanis arról beszélt, hogy az elmúlt évek eseményei alkalmával több olyan illúzió is szertefoszlott, mint például, hogy Európa képes lenne megvédeni önmagát – legyen szó gazdasági, katonai, hagyományos vagy hibrid támadásról.
Ugyan szerinte az elmúlt időben jó irányba indultak el a haderőfejlesztések az Európai Unió tagállamaiban, de szerinte van még hova fejlődni.
Az Európai Bizottság elnöke mindemellett azt szeretné, ha öt éven belül az európai védelmi ipar kapacitását megtöbbszöröznék, hogy az képes legyen nagy volumenben az új generációs hadieszközök gyártására is.
Ursula von der Leyen röviden úgy foglalta össze felvázolt ötletét:
Európának többet kell költenie, jobban kell költenie, európaira kell költenie.
Az Európai Bizottság vezetője olyan szabályok kidolgozását szorgalmazta, amelyek megengednék a tagállamoknak a védelmi iparuk állami támogatását, illetve még könnyebbé tennék, hogy egy közös uniós alapból történjen meg ennek a finanszírozása.
Bejelentette, hogy a bizottság a jövő héten fogja bemutatni az Európai Védelmi Beruházási Tervet (EDIP), amit elkészítője, a belső piacért felelős Thierry Breton biztos fog majd prezentálni. E kapcsán von der Leyen elmondta, a bizottság elősegítené a közös uniós lőszer- és eszközbeszerzést, mint ahogy korábban a koronavírus elleni vakcinák vagy a gázbeszerzés során történt.
Mint arról a brüsszeli ügyekben mindig naprakész Politico hírlevele beszámol, Breton már korábban is azt szerette volna elérni, hogy az európai védelmi iparnak létrehozzanak egy 100 milliárd eurós alapot, és e kezdeményezése mögé most beállt az Európai Bizottság élén a júniusi EP-választások után újrázni készülő Von der Leyen is.
UGYANAKKOR A NAGY KÉRDÉS, HOGY A TAGÁLLAMOK KI AKARJÁK-E FIZETNI, HOGY A VÉDELMI IPARI KAPACITÁSOKAT NÖVELJÉK.
A lap szerint az országok eddig mindössze 1,5 milliárd eurót különítettek el az EDIP számára, ugyanakkor ez változhat, amennyiben például novemberben Donald Trumpot választják meg az Egyesült Államok elnökének, aki elnöki ciklusa alatt sem állt ki teljes mellszélességgel az európai szövetségesei és a NATO mellett – erre egyébként nem kizárólag uniós, hanem tagállami szinten is készülnek.
Az Európai Beruházási Bank (EBB) elnöke, a spanyol Nadia Calvino azt ígérte, az EBB két hónapon belül több ötletet is be fog mutatni a tagállamok pénzügyminisztereinek, miként lehetne az ilyen projekteket finanszírozni – mint arra az EBB-elnök emlékeztett, bankja már 8 milliárd eurót félretett védelmi projektekre, aminek negyedét már el is költötték. (Index)
