Még egy nagyobb béremelés után is olcsó maradna a magyar munkaerő, a kormány így a fogyasztás és a beruházások felpörgetésével próbálhatja előre vinni a gazdaságot – véli a Raiffeisen Bank vezető elemzője.
Elindul a magas nyomású gazdaság 2.0, a kormány mindent alárendel annak, hogy a beruházásokat és a fogyasztást növelje – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a HVG-nek. Ennek persze ára is van, a hiánycélt nem lehet tartani, és az államadósság is csak nagyon lassan tud csökkenni.
Az előző olyan időszak, amikor erőltetetten próbálta a kormány pörgetni a gazdaságot – ezt fogalmazták meg úgy a politikusok, hogy a kanyarban előzünk –, 2016 és 2019 között volt. Az akkorival ellentétben nagyon olcsó hitel már nincsen, most a kamatstop, a támogatott hitel és a béremelések lehetnek a középpontban.
Az elemző szerint a bérek tovább nőhetnek a következő években, már csak azért is, mert a szűkös munkaerő-kínálat miatt a versenyszféra is egyre magasabb béreket ad majd. Logikus következménye volna ennek az, hogy az infláció magas marad, de Török Zoltán ebben nem teljesen biztos: az árak úgy nőttek az elmúlt években, hogy most még lehet tér a bérfelzárkózásra. A munkaerőköltség most óránként 11 euró nálunk átlagosan, a többi visegrádi országban 15, vagyis ha őket megközelítenénk, még mindig nem lehetne azt mondani, hogy túl drága a magyar munkaerő – számolt. (hvg.hu)
