Jakab Zsófia kapott hideget-meleget a kinevezést követően.
Ráhellel barátok vagyunk, de szerintem ez már senki számára nem újdonság – így összegezte az Indexnek Jakab Zsófia, a kreatívipar fejlesztéséért és ágazati koordinációjáért felelős miniszteri biztos azt, hogy a kinevezését követően azonnal politikai támadások célkeresztjébe került, mert jó kapcsolatot ápol a miniszterelnök lányával. A vele történt beszélgetés során a magyar divatipar legnagyobb kihívásait is érintette az Index.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a napokban a kreatívipar fejlesztéséért és ágazati koordinációjáért felelős miniszteri biztossá nevezte ki Jakab Zsófiát. A tárca azt várja tőle, hogy „feltárja az iparág fejlesztésének lehetőségeit, tegyen javaslatokat a növekedési potenciál kiaknázására, az ellátási láncok hatékony fejlesztésére, továbbá a jó nemzetközi gyakorlatok alkalmazására”.
Jakab Zsófia kapott hideget-meleget a kinevezést követően. A vele szemben felmerülő vádak jellemzően arról szólnak, hogy a Magyar Divat és Design Ügynökség (MDDÜ) vezérigazgatója, ami a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) alatt működő, „Orbán Ráhel-közeli” divatcég. Az MDDÜ tulajdonosi joggyakorlója a mostani bejelentés értelmében a Nemzetgazdasági Minisztérium lett.
JAKAB ZSÓFIA A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEMEN VOLT ÉVFOLYAMTÁRSA A MINISZTERELNÖK LÁNYÁNAK, ORBÁN RÁHELNEK.
Ez már senki számára nem újdonság
Az Indexnek lehetősége volt – más sajtótermékek mellett – részt venni egy háttérbeszélgetésen, amit Jakab Zsófia tartott, és a divatipart érintette. Ám előbb szerettük volna tisztázni az új miniszteri biztos és Orbán Ráhel közötti kapcsolatot.
Barátok vagyunk, de szerintem ez már senki számára nem újdonság. Barátságunk közel 20 évre nyúlik vissza, még gimnazistaként ismerkedtünk meg, majd egy egyetemre jártunk. A Budapesti Corvinus Egyetem értékálló diplomát biztosít a végzett diákok számára, egyfajta garanciát nyújtva a munkáltatóknak is. Ezért nem véletlen, hogy számos volt csoporttársam vagy iskolatársam vezető pozíciót tölt be piaci, vagy az állami szférában egyaránt
– összegezte az Indexnek. Jakab Zsófia egyben emlékeztetett arra, hogy nagyon hamar, még egyetemistaként a divatszakmában helyezkedett el. Dolgozott a Katti Zoóbnál, de projektvezetőként a Kézmű gyárnál is. „Majd középvezetői pozícióba kerültem egy nemzetközi fast fashion márkánál. A divatipar területén eltöltött szakmai évek alatt volt lehetőségem széleskörűen rálátni az iparág működésére, annak szereplőire, üzleti hátterére, gyártási folyamataira.
Közel 10 év vezetői tapasztalat után az MDDÜ vezetése új kihívást jelentett a szakmai utamban, ahol az addig méltatlanul elhanyagolt divat- és dizájnipar fejlődéséhez járulhatunk hozzá a csapatommal. Fontosnak tartom a folyamatos fejlődést, szakmai ismeretem, tudásom tágítását, így most is egy magyar–amerikai egyetemi együttműködésnek köszönhetően a Rhode Islandi Egyetem MBA képzését végzem.
Jakab Zsófia azt is leszögezte, eddigi felettesei mindig elégedettek voltak a munkájával. Így nem tud másként gondolni új pozíciója és Orbán Ráhellel való barátságuk kapcsán tett megjegyzésekre, mint politikai támadásra.
Strukturált szakmai támogatás a divat- és dizájnágazatban
Jakab Zsófia ismertette, hogy az MDDÜ megalakulása előtt felmérték, milyen helyzetben van a piac. „Megkérdeztünk 40 iparági szereplőt arról, mik az erősségek, lehetőségek és a legnagyobb kihívások.” Az MDDÜ 2018-ban alakult meg, azzal a céllal, hogy hatékony és strukturált, koordinált szakmai támogatást nyújtson a divat- és a dizájnágazat minden szereplője számára. Az említett vizsgálat alapján készült el a kormány által elfogadott, 2030-ig szóló stratégia.
Összesen 12 saját projektet valósítottak meg a tavalyi évben, amelyből a hazai rendezvények több mint 14 ezer érdeklődőt vonzottak. (34 hazai divatmárka jelent meg a BCEFW és MFW divatheteken, és több mint 100 alkotó a hazai és nemzetközi kiállításokon, 14 gyártó vett részt mentorprogramban, több mint 20 iparági szakértő mentor kapcsolódott be az MDDÜ programjaiba.)
Az ügynökség tevékenysége négy stratégiára épül:
- márkák hazai stabilizációjának növelése,
- nemzetközi piacra lépés,
- oktatásfejlesztés támogatása,
- gyártásfejlesztés.
„Nem vehetjük fel a versenyt a méltán híres divatfővárosokkal. Az MDDÜ célja, hogy Budapest legyen a régió divat- és dizájnipari központja, amely célkitűzést többek között két kiemelt, saját rendezésű, régiós szintű, országimázs-formáló erővel bíró esemény is támogat” – mondta Jakab Zsófia, aki kiemelte: az évente kétszer, mostanáig összesen 13 alkalommal megrendezett Budapest Central European Fashion Weeken (BCEFW) 67 magyar és 44 régiós divatmárka mutatkozott be.
A divathét a nagyközönség, a buyerek (nagykereskedelmi értékesítési szakemberek), a tervezők, a több százezres követőszámmal rendelkező véleményvezérek, valamint a hazai és nemzetközi média találkozásának első számú platformja a térségben.
TAVALY 75 NEMZETKÖZI ÉS TÖBB MINT 220 HAZAI SAJTÓMEGJELENÉS SZÁMOLT BE A RENDEZVÉNYRŐL ÉS BUDAPESTRŐL.
Jakab Zsófia kitért a 360 Design Budapestre. Az évente megrendezett rendezvénysorozat célja a magyar formatervezők, ipar- és képzőművészek széles körű ismertségének növelése, az értékesítés ösztönzése, edukáció, valamint a hazai alkotók nemzetközi piacra lépésének támogatása.
2023-ban közel 4 ezer látogató tekintette meg a regionális dizájnkiállítást, amelyen több mint 60 alkotó, köztük 14 régiós márka jelent meg. Az ügynökség kiemelt nemzetközi projektjei közé tartozik a Milano Fashion Week is. Az MDDÜ továbbá mentor- és fejlesztéscélú programokkal is foglalkozik, ilyen a Gyártói és a Talents Mentorprogram, valamint szakképzésfejlesztést támogató programok.
„Nagy Márton határozott elvárásokat fogalmazott meg”
A háttérbeszélgetésen Jakab Zsófia számos célt megjelölt. Az irányítása alá tartozik a divat és a dizájnipar, a kreatívipar két legnagyobb területe. „Az egyik elsődleges feladatom a szorosan a kreatíviparhoz tartozó szereplők körének meghatározása Magyarországon. A nemzetközi iskolák eltérő definíciókat alkalmaznak, így a világ számos pontján többféle megközelítésben gondolkodnak erről. Azt, hogy ebben a divat- és dizájniparnak milyen súlya lesz, az Iparstratégia alapján lehet majd megmondani, erről azonban még nincs döntés.”
A SZEGMENSBEN REJLŐ KITÖRÉSI PONTOK KIAKNÁZÁSA ÉRDEKÉBEN MAGYARORSZÁGON IS JAVASLATOKAT KELL KÉSZÍTENI A KREATÍVIPARRA VONATKOZÓAN.
Ennek célja, hogy a területen azonosítható jelentős hagyományokat, több esetben sikeres, de nem szisztematikus kezdeményezéseket a gazdasági növekedéshez igazítva fejlesszék tovább, és a növekedés útján támogassák.
„A következő időszak a kutatásról és tervezésről fog szólni, hogy meghatározzuk, pontosan milyen lépések szükségesek a kinevezésben foglaltak teljesítésére. A kreatívipar területén is erősítenünk kell a szakmai kapcsolatokat itthon és nemzetközi szinten egyaránt. Fel kell térképeznünk azokat a nehézségeket, amelyek szakmai koordinációt, fejlesztést igényelnek, és meghatározzuk a beavatkozási pontokat, programokat. Ehhez a nemzetközi gyakorlatok jó alapot fognak biztosítani” – húzta alá a miniszteri biztos.
Miniszteri biztosként az is a feladatom – ebben Nagy Márton is határozott elvárásokat fogalmazott meg –, hogy a kreatívipar a hazai gazdaság egyik motorja legyen, érdemben járuljon hozzá a versenyképesség további megerősödéséhez, a gazdasági teljesítmény és a hozzáadott érték növekedéshez, a fejlettségbeli felzárkózáshoz. Ezért is tartom fontosnak, hogy mielőtt elkezdenénk az operatív munkát úgy, ahogy az MDDÜ indulásakor, itt is mélyrehatóan megismerjük a jelenlegi helyzetet, legfontosabb szereplőket.
Jakab Zsófia arra is kitért, hogy gazdasági fókusszal közelíti meg a szektor kérdéseit: „fel kell készülnünk, javaslatokat kell készíteni, hogyan lehet ezt a gyakorlatban segíteni. Másrészt a gyakorlati munkához elengedhetetlen a hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatok építése. A jó nemzetközi gyakorlatok, tapasztalatok, tudás és irányvonalak fontos bázisai és motorjai a fejlesztéseknek. Ezt az MDDÜ-s tapasztalatok is megerősítik”. Szerinte szükséges A SZAKMAI PÁRBESZÉD A STRUKTURÁLT FEJLESZTÉSEKHEZ, A KOORDINÁCIÓ EGYIK KULCSA PEDIG A KÖLCSÖNÖSEN ELŐNYÖS EGYÜTTMŰKÖDÉS.
Ahogy Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár korábban beszámolt, készül a kormány iparstratégiája, erről konkrétumok szintjén akkor lehet beszélni, ha a stratégia elfogadásra került. Az Európai Unió gazdaságait áttekintve a legtöbb ország esetében kiemelt fókusszal kezelik, több esetben támogatják a kreatívipart. Az értékláncok kezdeti és végső szakaszainak nagyobb jelentőségű válása a következő évtizedek egyik legfontosabb kihívása lesz, amely a kreatívipar területén fontos feladatokat hív életre.
„A hazai kreatívipari szereplők nagyon tehetségesek, azonban a divat, dizájn területén is az a tapasztalatunk, hogy az ügyviteli, cégvezetési folyamatokkal vannak nehézségeik. A divat-dizájn területén már segítséget, lehetőséget tudtunk adni például mentorációval, informatív videósorozattal, vállalkozásfejlesztést célzó programokkal. A kreatívipar területén is cél, hogy a vállalkozások kihívásaira hatékony lehetőségek legyenek elérhetőek, amelyek segítik őket sikereik elérésben” – mondta az Indexnek Jakab Zsófia.
Gazdasági növekedés és a divatipar
A divat- és dizájniparban egyre növekvő gazdasági és turisztikai potenciál rejlik világszerte: a State of Fashion jelentése szerint a divat a turizmus egyik fő mozgatórugója, a McKinsey és a Business of Fashion a luxusszegmensen kívül is 2-4 százalékos növekedést jósol 2024-re; a dizájn területén 2021–2031 között 5,1 százalékos összetett éves növekedési rátát prognosztizálnak (Business Research Insights).
Magyarországon a textilipari ágazat több mint 100 ezer embernek ad munkát, és sok gyártó működik. A területek közül Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas vármegyében kiemelkedően magas a gyártás. A KSH 2021-es adatai szerint 7557 vállalkozás (az összes önálló vállalkozás 1,5 százaléka), 44 100 foglalkoztatott (min. 5 főt alkalmazó vállalkozás) tevékenykedik a textil-, textilruházati-, bőr-, szőrme-, cipőipari, a textiltisztító és egyéb kapcsolódó könnyűipari szakmákban. 2021-ben az összes önálló vállalkozás száma: 523 ezer. Nettó árbevételük 402 milliárd forint.
„A legfrissebb elemzések alapján elmondható, hogy a magyar divat-és ruhaipar gyártási és értékesítési forgalma a középmezőnyben helyezkedik el a közép-európai régióban. A megítélésünk is jó a külföldi megrendelők körében, elismerik a magyar ruhaipari hagyományokat, úgy gondolják, hogy a hazai gyárakban szeretnek varrni, és szépen is dolgoznak” – összegezte Jakab Zsófia.
(Index)