Felfalja a kisebb univerzumokat a világegyetem?
Új megvilágításba helyezi az ősrobbanást és az utána következő eseményeket a Dániából érkező új elmélet.
A világegyetem a keletkezése óta tágul, és legfrissebb tudásunk alapján a tágulás folyamatosan gyorsul. A kozmológiának jelenleg nincs összefüggő magyarázata arra, hogy ez miért történik így. A kurrens elméletek szerint a tágulást a sötét energia okozza. Ez az energia azért sötét, mert szinte semmit sem tudunk róla, így az ajtó továbbra is nyitva áll az alternatív elméletek előtt.
Ilyen teóriával álltak elő a Koppenhágai Egyetem Niels Bohr Intézetének és a Tokiói Műszaki Egyetemnek a munkatársai a Journal of Cosmology and Astroparticle Physics által közölt dolgozatukban: eszerint a világegyetem folytonos puffadásának oka, hogy folyamatosan újszülött párhuzamos világegyetemeket olvaszt magába.
A megállapításunk, hogy a világegyetem gyorsuló tágulását okozó sötét energiára létezhet egy egyszerű intuitív magyarázat, az úgynevezett bébiuniverzumokkal való összeolvadás, és ez a modell jobban illeszkedik az adatokhoz, mint a standard modell
– magyarázza a cikk szerzője, Jan Ambjørn fizikus.
A tanulmány főleg matematikai okfejtésekből áll, amelyekben most nem fogunk elmerülni. Elég róluk annyi, hogy a belőlük kibontakozó történet rendelkezik az elvárható intellektuális eleganciával. Jobban mutat benne például a felfúvódás.
Így jártunk
A kozmosz történetének egyik különös fejezete volt az úgynevezett felfúvódás, ami rögtön az ősrobbanást követte. Mindez a másodperc ezermilliomod részének milliomodrészéig tartott, de ez az irgalmatlanul rövid idő elég volt hozzá, hogy a világegyetem egy végtelenül kicsi pontból futball-labda méretűvé növekedjen. Ezzel az elmélettel van pár gond, a felfúvódást okozó hajtóerőt és annak elvágólagos végét egy hipotetikus mezővel magyarázták, miközben az egész esemény után maradt, kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásból levezetett igazolás is komoly vitákat váltott ki.
Az új tanulmány szerint a felfúvódás során lényegében annyi történt, hogy a világegyetemünk egy öregebb és nagyobb univerzummal ütközött, majd beleolvadt.
Mivel jelenleg nem rendelkezünk részletes leírással a beolvadás folyamatáról, így nehéz megítélni, hogy ez a forgatókönyv megoldja-e azokat a problémákat, amelyeket a felfúvódás volt hivatott megoldani, viszont ennek a forgatókönyvnek érdekes aspektusa, hogy a megvalósulásához nem szükséges felfúvódást okozó mező
– írják.
Jusijuki Watabiki, a Tokiói Műszaki Egyetem fizikusa elmondta, hogy a James Webb űrteleszkóp és az európai Euclid űrteleszkóp adatai alapján hamarosan eldőlhet, melyik modell írja le a legjobban a világegyetem tágulását. (Futurism, LiveScience)/Index