Bő egy hét múlva szavaz a parlament a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényről, amely a Btk. módosításával egy új bűncselekményi tényállást is tartalmaz.
A parlament december 11–12-én tartja a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényjavaslat zárószavazását, amelynek keretében módosítják a Büntető törvénykönyvet (Btk.) is. A kódex XXXIV. fejezete tartalmazza a közigazgatás rendje elleni bűncselekményeket, amelyek igen széles skálán mozognak, hiszen közéjük tartozik a választás rendje elleni bűncselekmény vagy az embercsempészés mellett a tiltott szerencsejáték szervezése elnevezésű bűntett is. Ez a fejezet egy új tényállással bővül, mégpedig a választói akarat tiltott befolyásolásával.
Tiltott külföldi támogatás
Az eddigi szabályozás szerint az követte el a választás rendje elleni bűncselekményt, aki
- a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást,
- népszavazás vagy európai polgári kezdeményezés indítványozása érdekében erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez aláírást,
- jogosultság nélkül szavaz,
- jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel,
- arra jogosultat a választásban, a népszavazásban, a népszavazási vagy az európai polgári kezdeményezésben akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással befolyásolni törekszik,
- megsérti a választás vagy a népszavazás titkosságát,
- meghamisítja a választás, a népszavazás, a népszavazási vagy az európai polgári kezdeményezés eredményét,
- a jelölési eljárás során az ajánlásáért, illetve a népszavazás kezdeményezése vagy európai polgári kezdeményezés indítványozása során az aláírásáért anyagi juttatást fogad el, vagy
- szavazatát anyagi juttatás nyújtásától teszi függővé, és erre tekintettel anyagi juttatást fogad el.
Ez a sor a jövőben tovább bővül. A választás rendje elleni bűncselekmény (350. §) mellett ugyanis megjelenik a választói akarat tiltott befolyásolása (350/A. §):
A választási eljárásról szóló törvény szerinti jelölő szervezet azon tagja, felelős személye vagy vezető tisztségviselője, valamint a választási eljárásról szóló törvény szerinti jelölt, aki tiltott külföldi támogatást vagy e tilalom kijátszása érdekében a tiltott külföldi támogatás eredetét leplező megállapodásból származó vagyoni előnyt használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A választói akarat tiltott befolyásolása elnevezésű bűntett elkövetőjével szemben kötelezően alkalmazni kell majd a foglalkozástól eltiltás mellékbüntetést is.
A Btk. két új értelmező rendelkezéssel is kiegészül:
37. tiltott külföldi támogatás: olyan külföldről származó támogatás, amelynek elfogadását vagy felhasználását a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény, illetve a választási eljárásról szóló törvény tiltja.
38. felelős személy: a civil szervezetekről szóló törvényben meghatározott felelős személy.
A külföldi támogatás meghatározása pedig a választási eljárási törvénybe kerül:
külföldi támogatás: más államtól, külföldi természetes vagy jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó vagyoni hozzájárulás.
A vagyon eredetét leplező megállapodás
A törvényjavaslat, amelyet Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője nyújtott be, akihez később több fideszes és kereszténydemokrata képviselő is csatlakozott, egyértelművé teszi, hogy a külföldi támogatás tilalmára vonatkozó szabályok szándékos kijátszása esetén a jogellenes vagyoni előny felhasználójaként a jelölt, a jelölő szervezet tagja, vezető tisztségviselője is büntetőjogilag felelősségre vonható.
Az indoklás szerint a vagyon eredetét leplező megállapodást kötő másik fél bűnrészesként a büntetőjog általános szabályai szerint az elkövetővel azonos módon büntethető. A párttörvény alapján a pártok eddig sem fogadhattak el más államtól, külföldi szervezettől, nem magyar állampolgártól, továbbá belföldi jogi személytől vagyoni hozzájárulást.
A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁVAL A JÖVŐBEN AZ ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSON INDULÓ JELÖLŐ SZERVEZETEK SEM HASZNÁLHATNAK FEL ILYEN TÁMOGATÁSOKAT AZ ADOTT VÁLASZTÁSON.
A rendelkezések megszegésére mindkét törvény hasonló szankciót helyez kilátásba: ilyen esetben a párt vagy az egyesület a tiltott támogatás kétszeresét köteles megfizetni. Ugyanakkor a jogalkotó kizárólag a külföldi támogatás felhasználását ítélte a nemzeti szuverenitás szempontjából olyan súlyúnak, hogy ahhoz büntetőjogi szankciót is társítson.
Az arányosság elve
A büntetőjog egyik legfontosabb alapelve az arányosság elve, azaz a büntetésnek arányosnak kell lennie az elkövetett bűncselekménnyel. Egy új bűncselekményi tényállás szankciójának is illeszkednie kell a hatályos Btk. szankciórendszerébe. Az arányosság követelménye komplex fogalom, amely elsősorban a tettarányosságot, de az elkövető személyiségéhez, a cselekmény társadalomra veszélyességéhez, több elkövető esetén az egymáshoz képest viszonyított belső arányosságot is magában foglalja.
A választói akarat tiltott befolyásolása bűntett elkövetőjére akár háromévi szabadságvesztés is kiszabható, ami komoly büntetésnek számít. Összehasonlításul kiválogattunk néhány, hasonló büntetéssel fenyegetett bűncselekményt:
- a testi sértés, ha nyolc napon túl gyógyuló sérülést okoz,
- a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, ha maradandó fogyatékosságot okoz,
- a gyógyszerhamisítás,
- a személyi szabadság megsértése,
- a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése,
- a hamis vád,
- a fogolyszökés,
- a vesztegetés és a vesztegetés elfogadásának alapesete,
- a közösség elleni uszítás,
- a rémhírterjesztés,
- a közveszéllyel fenyegetés,
- a közokirat-hamisítás,
- a tiltott szerencsejáték szervezése,
- a nagyobb kárt (ötszázezertől ötmillió forintig) okozó csalás,
- a bennfentes kereskedelem,
- a piramisjáték szervezése.
(Index)
