2022-ben iszonyúan megdrágultak az élelmiszerek Magyarországon, idén év eleje óta azonban mintha megállt volna a drágulás.
Sőt, van, aki szerint egyenesen csökkentek az árak. Hogy megtudjuk, tényleg csökkentek-e az árak, vagy csak hozzászoktunk a drágasághoz, elmentünk a Lidlbe, és megvettük pontosan ugyanazokat a termékeket, mint egy éve.
Tigrisről álmodott Orbán Viktor idén februárban. A miniszterelnök az akkor éppen 25 százalékos pénzromlásról azt mondta: „az infláció olyan, mint a tigris, és csak egy töltényed van. Ha nem találod el, felfal téged.” Akkor arra kérte a magyarokat, bízzanak abban, hogy eltalálja a tigrist, és év végéig „egy számjegyűre gyalulja az inflációt”.
Ezt még az év vége előtt sikerült elérni, az éves alapon számított infláció ugyanis már októberben 9,9 százalékra csökkent. (Más kérdés ezzel együtt nagyjából 35 százalékkal drágább az élet ma Magyarországon, mint két éve.)
A statisztikán túl viszont mindenkit az érdekel, hogy amikor elmegy bevásárolni, a számla nagyobb vagy kisebb lesz, mint az előző alkalommal. Erről pedig egymásnak ellentmondó információink vannak: egyrészt az áruházláncok év eleje óta egymást túllicitálva jelentik be az árcsökkentéseiket, másrészt viszont még az októberi inflációs adat szerint is 10,4 százalékkal drágultak az élelmiszerek egy év alatt.
Az, hogy most drágább vagy olcsóbb a bevásárlás, mint fél, vagy akár egy éve, egyáltalán nem egyértelmű. A kérdés a kollégáinkat is megosztotta a szerkesztőségben: van, aki szerint mintha megint olcsóbb lenne bevásárolni, mások viszont úgy gondolják, hogy csak megszoktuk az árakat.
Az igazságot egyféleképpen tudtuk kideríteni: elmentünk a Lidlbe és megnéztük ugyanazoknak a termékeknek az árát, mint amelyeket egyszer már csekkoltunk tavalyelőtt decemberben és tavaly decemberben is. Akkor valóságos sokkot kaptunk: egy év alatt kereken 50 százalékkal drágult a hétvégi nagybevásárlást modellező vásárlói kosarunk. Most viszont egészen más eredményre jutottunk.
Miért pont a Lidl árait nézzük?
A Lidl Magyarország piacvezető kiskereskedelmi lánca, amiben tavaly már majdnem 1200 milliárd forintot költöttek el a magyarok. Piacvezető cégként az áraik irányadók lehetnek a többi kiskereskedőnek és a vásárlóknak is. Korábban hasonló összehasonlítást végeztünk a Tesco áraival is.
Mivel a Lidlnek nincsen házhozszállítása, az áraikat nem lehet online leolvasni, ahhoz el kell menni az egyik boltjukba egy jegyzetfüzettel, és szépen összeírni a polcokról. Előny viszont, hogy az egész országban ugyanúgy áraznak, így az egyik helyen leolvasott ár elvileg mindenhol máshol is stimmel. Az egyik budapesti üzletükben ezt tapasztaltuk:
Az ábrán látszik, hogy bizonyos termékek ára nőtt, másoké csökkent, de a legtöbb terméknél nagyon nagy eltérés nem látszik. Első blikkre talán az feltűnő, hogy a szőlő jóval drágább lett (amit részben az is okozhat, hogy most másfélét árultak, mint tavaly), illetve, hogy a tejtermékek olcsóbbak lettek.
40 százalékos árcsökkenés?
Kicsit több értelme van az árak változását nem összegszerűen, hanem százalékosan bemutatni. A korábbi, hasonló cikkeinknél az ilyen grafikonokon hatalmas, akár száz százalékosnál is nagyobb drágulásokat láttunk, most sokkal vegyesebb a kép:
Az ábrán látszik, hogy van néhány termék, aminek jelentősen nőtt az ára, de ezek egyike sem alapvető élelmiszer. A szőlő mellett az extra szűz olívaolaj, a narancs és a fehér bab konzerv drágult húsz százalék felett.
Sokkal érdekesebb viszont a grafikon másik vége: 20 százaléknál nagyobb mértékben csökkent az olyan tejtermékek ára, mint a vaj, az edámi sajt, a kockasajt és a teljes tej. De szintén elég komoly a vécépapír 32 százalékos, az almalé 36 százalékos és a tojás 37,5 százalékos árcsökkenése.
Az derült tehát ki, hogy nem kamuztak a kiskereskedők, amikor idén év elején a tejtermékek tömeges olcsósításával reklámozták magukat. Ezen kívül pedig rendesen csökkentették az olyan termékek árát is, mint a korábban cellulózhiány miatt nagyon megdráguló vécépapír.
Azoknak van igaza, akik szerint olcsóbb lett a bevásárlás
Egyes termékek árának változásából még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, ezért használunk egy családi hétvégi nagybevásárlásra valamennyire hasonlító vásárlói kosarat 22 fontos termékkel. Ebben olyan tételek vannak, mint két kiló félbarna kenyér, négy liter tej, tíz tekercs vécépapír, tíz tojás stb. A vásárlói kosarunkban lévő termékek ára tavaly decemberben és idén novemberben így alakult:
Az ábrán látszik, hogy néhány élelmiszer valamennyire drágult, de több kulcsfontosságú tétel sokkal olcsóbb lett. Így csak a 10 tojás 300 forinttal, az egy vaj 440 forinttal és a tíz tekercs vécépapír 700 forinttal kerül kevesebbe. A vásárlói kosarunk így tavaly decemberben még 23263 forintba került, most novemberben viszont már csak 21515 forintba. Ez azt jelenti, hogy:
közel egy év alatt 8 százalékkal lett olcsóbb ugyanaz a hétvégi nagybevásárlás.
Nem minden drágul ugyanúgy
Az ábrákat látva felmerül a kérdés, hogy hogyan csökkenhet 8 százalékkal ennek a vásárlói kosárnak az ára, ha a hivatalos infláció 9,9 százalék, az élelmiszer-infláció pedig 10,4 százalék. A válasz az, hogy a különböző termékek ára nem párhuzamosan változott az elmúlt években.
Ennek részeként az élelmiszerek egy csoportja, főleg a tejtermékek 2022 végére iszonyatosan megdrágultak. Később azonban kiderült, hogy ezeket a termékeket akkor már jelentősen túlárazták, így ezek azóta olcsóbbak lettek. Más termékek ára viszont éppen azóta emelkedett, ezek viszont jellemzően nem az itt felsorolt alapvető élelmiszerek.
A vásárlói kosarunk persze nem adja vissza tökéletesen azt, ahogy a legtöbben vásárolnak, hiszen nincs benne például a legtöbb háztartásban elengedhetetlen alkohol, de még csokoládé sem. Ennek ellenére azt azért ki lehet mondani, hogy az alapvető élelmiszerek összességében olcsóbbak lettek ebben a periódusban.
Két év távlatában nem néz ki olyan jól
Pezsgőt bontanunk azért nem kell: a most 21515 forintba kerülő vásárlói kosarunk 2021 decemberében még csak 16136 forintba került. Közel két év alatt tehát 33,3 százalékkal lett drágább egy ilyen hétvégi nagybevásárlás.
Az infláció egyik szomorú következménye volt, hogy tavaly tömegesen szegényedtek el a többgyerekes háztartások, miközben a gyerektelenek helyzete kicsit javult. (Telex)