A csendesülő piac, a csordultig telt tárolók, az enyhe idő és persze a Vlagyimir Putyin vezette Kremllel ápolt szívélyes viszony tükrében az egyre nagyobb szállítmányok még inkább lehetővé teszik ezt.
Októberben, forintalapon, 6,2 százalékra mérséklődött a Magyarországra szállított orosz gáznak az irányadó tőzsdei szinthez viszonyított felára – számítottuk ki a KSH most frissített külkereskedelmi adatbázisa alapján. Ez szeptemberhez képest mintegy három százalékpontos javulás, illetve tízhavi mélypont.
A TTF nevű holland gáztőzsdének a magyar-orosz szerződés szerinti árakat is meghatározó, két hónappal korábbi, vagyis augusztusi szintje, 19 százalékos növekedéssel, megawattóránként (MWh) 35 eurós átlagot mutatott. Ez, átszámítva, 21 százalékos bővüléssel, köbméterenként 127 forintra jön ki. Októberi, orosz árunk ehhez képest, 18 százalékos emelkedés után, MWh-nként 37 eurót, köbméterenként pedig, 17 százalékos ugrással, 135 forintot tett ki. Bár százalékban az eltérés soknak tűnhet, pénzben kifejezve a különbség köbméterenként körülbelül húsz forint. Ez pedig messze elmarad a tavalyi káosz során egy hónap alatt tapasztalt, akár köbméterenként 2-300 forintra is rúgó változásoktól. Magyarán a gázpiac, az akár több tíz százalékos hullámzások ellenére, a folytatódó megnyugvás jeleit mutatta.
Októberben, a tárolótöltés utolsó havában, 738 millió köbméter gázt kaptunk az oroszoktól. A KSH-adatbázis tanúsága szerint az év tizedik havában 14 éve, vagyis a – mostaninál jóval gázigényesebb időszakot lezáró – 2009-es esztendő óta nem érkezett ekkora adag. 2023. első tíz havában összesen 5,2 milliárd köbméter orosz gáz került Magyarországra. Mindkét érték 48 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakában mért szintet. Mindez visszaigazolja azokat a kétoldalú ígéreteket, miszerint Magyarország – az ideérkező orosz gázra, némiképp kurtán-furán, először kivetett, majd visszavont bolgár adó ellenére - a 2021 vége óta érvényes, 15 éves hatályú magyar-orosz gázszerződésben rögzített, évi 4,5 milliárd köbméternél jóval több gázt kap. Ez az egyre inkább megnyugvó európai gázpiacok, az enyhe időjárás és a csordultig telt hazai gáztárolók tükrében, egyre furább. Bár erre a két fél mindeddig nem utalt, a helyzet egyre inkább felveti annak lehetőségét, hogy Magyarország továbbértékesítse a keleti fűtőanyagot, akár az Ukrajna ellen tavaly február végén indított orosz katonai támadás óta – többnyire kényszerűen - nyugati beszerzési forrásokra váltó uniós tagországoknak.
Mindebből az is kiszámolható, hogy ha az októberben leszállított adagot Magyarország nem az oroszioktól, hanem augusztusban a tőzsdén vásárolja meg, úgy hatmilliárd forintot megtakaríthattunk volna. (A tavalyi piaci vágta idején csak novemberben ugyanez a mérleg 52 milliárdos hiányt mutatott.) Mindazonáltal azt is tény, hogy a tőzsdei hullámzások nyomán, ha az adagot szintén októberben vásároljuk meg a tőzsdén, úgy 27 milliárddal rosszabbul jártunk volna. A Kreml szempontjából ennél több mint egy éve nem volt kedvezőbb szint. (A számítás csökkenő gázárak esetén kedvez az oroszoknak.) Mindezek alapján ugyanakkor egyelőre korai lenne elfogadni a kormánypropaganda évek óta (bizonyítékok nélkül) sulykolt alaptételét, miszerint a több mint két éve általuk megkötött orosz gázszerződés a magyar érdek szempontjából bármiben is kedvező, vagy kedvezőbb lenne az előző megállapodásnál. A magyar nemzetgazdaságot ugyanis Orbán és Putyin 2021 végi gázpaktuma miatt, az egyazon időszak tőzsdei áraihoz képest, csak a tavalyi év első tíz havában, számításunk szerint még így is közel háromszázmilliárdos kár érhette.
Tekintettel a két hónapos árelcsúsztatásra, illetve a KSH további két hónapos feldolgozási idejére, a TTF-kurzus ismeretében orosz gázárunk változása 2024. februárig viszonylag pontosan becsülhető. Eszerint, míg a december jelentős, közel egyharmados drágulást hozhatott, addig az év második havában, az árak mintegy ötödükkel eshetnek.
Kormányzati rezsihablaty
Orbán Viktor december végi sajtótájékoztatóján látszólag a kancelláriaminiszter által két hónappal korábban mondottak szöges ellentétét állította a gázárak kiszámításáról. Egy október végi kormányinfón ugyanis Gulyás Gergely, arra a visszatérő felvetésre, hogy ha a tőzsdei árak immár közel egy éve köbméterenként száz-kétszáz forint körül mozognak, akkor miért áll a két éve augusztusban bevezetett "lakossági piaci ár" még mindig 767 forinton, részint az erre rendszeresített, bár egyre kevéssé hihető, ám nehezen ellenőrizhető panellel válaszolt, miszerint a most eladott fűtőanyagot még drágábban szerezhették be. Másrészt viszont azt is hozzáfűzte, hogy december 31-ig bizonyosan áttekintik az árakat, amiket "eddig is félévente határoztak meg". Ehhez képest a kormányfő, évi egyszeri, karácsony előtti, hagyományos sajtótájékoztatóján kapcsolódó kérdésre már azt mondta, hogy "nekünk nincs időponthoz kötött árfelülvizsgálatunk". Kitérő válaszában arra hivatkozott, hogy a piacot a két éve többek között e célra létrehozott energiaügyi tárca figyeli. Az árakat ráadásul a kormányfüggetlen közműhatósággal együtt dolgozzák ki. Bár Gulyás Gergely mellette állt és közbe is szólt, de ezt az ellentmondást nem látta szükségesnek feloldani. Ugyanakkor mindketten hangsúlyozták, hogy ha egy háztartásnak nem tetszik a hatósági rezsirendszer, kiléphet a szabad piacra. Épp október elején állapította meg ugyanis egy vizsgálat sorrán a Gazdasági Versenyhivatal, hogy a piacon háztartási gázárajánlatok gyakorlatilag nincsenek. Az ellentmondásos közlések közepette ugyanakkor megállapítható, hogy a kormány, két évvel ezelőtti ígéretei dacára, most év elejétől sem csökkentette a "lakossági piaci árat" a valós piaci árak szintjére.
(Népszava)
