Egy sor fontos kérdést szorított háttérbe az amerikai elnök agresszív politikája északi szomszédjával és tradicionális szövetségesével szemben. A hagyományos ügyek helyett a nemzeti egység és függetlenség került előtérbe.
Pierre Poilievre, a konzervatív ellenzék vezetője elismerte vereségét, mondván, Carney elegendő helyet szerzett ahhoz, hogy egy „borotvavékony kisebbségi kormányt” alakítson. Mark Carney Liberális Pártja várhatóan elegendő helyet fog szerezni a kanadai alsóházban ahhoz, hogy kormányt alakítson. Az egyelőre nem világos, hogy sikerül-e többséget is szerezniük.
A 60 éves korábbi jegybankár Carney Trump-ellenes hangulatot árasztott, mióta Justin Trudeau volt miniszterelnök múlt hónapban lemondott. Felszólította a közvéleményt, hogy álljanak ellen az amerikai elnök azon fenyegetésének, hogy az országot „51. államként” próbálja megszerezni, és Kanada védelmét programját napirendjének központi elemévé tette.
„Elutasítok minden olyan kísérletet, amely Kanada meggyengítésére, kifárasztására, megtörésére irányul, hogy Amerika [az USA] birtokolhasson minket” – mondta Carney újságíróknak, válaszul a Kanadával szemben meghirdetett Trump-vámokra. „Mi urak vagyunk a saját otthonunkban” - mondta.
Az előzmények
Az egy hónapja tartó kampány utolsó napjaiban az Egyesült Államok elnöke ismét úgy érezte, hogy helyes beavatkoznia egy másik nemzet vitájába, és újabb fenyegetéseket fogalmazott meg az ország bekebelezéséről. "Nincs szükségünk semmire Kanadából. És azt mondom, hogy ez a dolog csak úgy működik igazán, ha Kanada [USA] állammá válik" - mondta a Time magazinnak pénteken.
President Trump in a Time magazine interview published Friday was adamant he was serious about his talk of adding Canada as the 51st state, something Canadian leaders have outright rejected.https://t.co/xDZ5VpZ6Dd
— WDHN (@WDHN) April 25, 2025
Trump váratlan agressziója sok kanadait feldühített, aminek következtében lemondtak amerikai vakációkat, elfordultak az amerikai áruk vásárlásától, és sokan korai szavazatot adtak le, hogy biztosra menjenek - ez rekordszámú, 7,3 millió voksot eredményezett.
A választási elemzések és felmérések szerint a kanadaiak alapvéleményét az Egyesült Államokkal és annak elnökével kapcsolatos politika szabja meg. Januárban a közvélemény-kutatók és a politikai szakértők még 27 pontos liberális hátrányt jeleztek, és a konzervatívok vezető, Pierre Poilievre az elmúlt több mint fél évszázad legnagyobb választási győzelmére készült.
Visszafordult a kocka, és Trudeau mégsem sodorta szakadékba a liberálisokat?
Trump politikája a konzervatív pártot hátráltatta leginkább. Azzal, hogy időközben felrobbantotta az Egyesült Államok legszorosabb diplomáciai és gazdasági kapcsolatrendszerét, nagyban növelheti a liberális Carney esélyeit, sőt mi több, meg is fordíthatja. Olyan helyzet állt elő, ami lassan három hónapja kifürkészhetetlen.
A konzervatívok esélyei a választási győzelemre most csekélyebbek. "A kampányban - szinte minden előzmény nélküli - Kanada történetében először a legközelebbi földrajzi, gazdasági és biztonsági partnerünk a célkeresztbe helyezett minket, megzavarva gazdasági és fizikai biztonságérzetünket" - mondta Scott Reid liberális kommunikációs igazgató.
Mindezek mellett a választási kampány utolsó napját beárnyékolta egy halálos támadás a nyüzsgő vancouveri utcai fesztiválon, ami miatt az ország felbolydult, és Mark Carney miniszterelnököt is arra kényszerítette, hogy rövid időre felfüggessze kampányát, és komor megjegyzéseket intézzen a nemzethez.
„Azok a családok minden család rémálmát élik meg” – mondta Carney vasárnap reggel, miután egy sofőr legalább 11 embert megölt, és többeket megsebesített a filippínó közösség Lapu Lapu fesztiválján. "Csatlakozom az összes kanadaihoz, aki velük gyászol, és tudom, hogy a kanadaiak egyesülnek a nehéz pillanatokban".
Carney gyertyát gyújt a vancouveri áldozatok emlékére - Forrás: Sean Kilpatrick/AP
Csapások a klímapolitikára
Mivel a Donald Trump amerikai elnök által jelentett fenyegetés a kanadai szövetségi választások napirendjének élén áll, az ország globális klímapolitikája nagymértékben háttérbe szorult. A két fő versenyző, a címlapképünkön látható konzervatív és liberális vezető új energiainfrastruktúra terveit szorgalmazza, miközben az ország el akar szakadni az Egyesült Államoktól való többféle függésétől.
Carney liberálisai azt ígérik, hogy Kanadát globális nagyhatalommá teszik mind a hagyományos, mind a zöld energia terén. Ezzel szemben a Poilievre vezette konzervatívok élénkíteni akarják az olaj- és gázszektort, és felszámolnák az ipari szén-dioxid-adórendszert. Mindez nagy elmozdulás a 2021-es választásokhoz képest, amikor a környezet ügye a szavazók aggodalmak listájának élén állt.
Carney, aki március elején lett miniszterelnök, hosszú múltra tekint vissza a klímaváltozás nemzetközi bajnokaként. Első lépése azonban miniszterelnökként a fogyasztói szén-dioxid-adó visszavonása volt. Poilievre viszont inkább a megélhetési költségekkel foglalkozik, és keményebb politikát szorgalmaz a közrenddel és a szerinte „felébredt” kulturális kérdésekkel kapcsolatban. (Euronews)
