Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Tovább drágulhatnak az élelmiszerek a zöld termékdíj miatt

Gazdaság
2023.06.14.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Július elsejétől új termékdíjat vezetnek be, amellyel a gyártóknak a környezetszennyező csomagolóanyagok után meg kell fizetniük a hulladékkezelés költségét is.

Bár ez uniós követelmény, és nemes dolog „a szennyező fizet” elv alkalmazása, nagyon nem mindegy, mekkora összegről van szó. Az élelmiszeripari cégek szerint a bejelentett drágulás brutális, és nem átlátható, hogy mi alapján számolták ki azt. Az eddigi 25 milliárd forintos csomagolási termékdíj helyett a jövőben szektorszinten 125-150 milliárd forintot fizethetnek a cégek a csomagolóanyagaik feldolgozásáért. Ezt vagy az árakba építik be, vagy az új díj elviszi a nyereségük jelentős részét. - írja a Telex

Nagyon fontos változások jönnek a magyar hulladékkezelésben. Bár a legtöbb embert vélhetően az még nem nagyon mozgatja meg, hogy milyen szolgáltatók milyen struktúrában kezelik majd a jövőben a hulladékot, az már igen, ha ez mindenkinek a pénztárcáját érintheti. Most egy ilyen elemet szeretnénk kiemelni. A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről lesz szó, vagyis arról, hogy a gyártók a teljes életcikluson keresztül felelnek és fizetnek az általuk használt csomagolóanyagért. Július elsejétől ezért a „szennyező fizet” elve alapján a gyártóknak díjat kell fizetniük a termékeik hulladékkezelésével kapcsolatos költségek megtérítésére.

Uniós előírás, pozitív cél

Azt rögtön rögzítsük, hogy az új szisztémáról két erősen eltérő narratíva él az érintettekben, eltérő tartalmú közlemények futottak be hozzánk is. A hivatalos, kormányzati álláspont szerint „júliustól a szennyező fizeti a hulladékkezelési költségét” – így jelentette be az Energiaügyi Minisztérium a változást. A közleményben a tárca utalt arra, hogy az új szabály a körforgásos gazdaságot segíti, illetve az uniós előírásoknak felel meg.

A szabályok amúgy a Magyar Közlöny június 2-i számában jelentek meg, de vélhetően egy laikusnak sokat önmagában nem mond az anyagonként és súlyra megadott díjfizetési kötelezettség. Mindenesetre ez megmutatja, hogy a szennyező, vagyis aki élelmiszert csomagol vagy autót gyárt, mennyit fizet a jövőben a teljes termékciklus során a hulladéka elszállításáért, kezeléséért, megsemmisítéséért és újrahasznosításáért.

Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár szerint ez a rendszer a gyártókat arra ösztönzi, hogy kevesebb hulladékot képezzenek, több legyen az újrahasznosított termék és csomagolóanyag, illetve környezetbarát anyagokat használjanak.

Csak éppen nagyon drága

Ha az unió írta elő, és ha a környezetvédelmet segíti, nagy baj nem lehet – gondolhatnánk, hiszen az elvek tényleg jól hangzanak. A gyártók szerint viszont az elv mellett azért a konkrét számok is fontosak.

Nézzük csak azt, hogyan hat mindez például a hazai élelmiszergyártókra. A hangsúlyozottan előzetes számítások szerint ők úgy vélik, hogy az eddigi 25 milliárd forint csomagolási termékdíj helyett a jövőben szektorszinten 125-150 milliárd forintot fizethetnek a csomagolóanyagaik feldolgozásáért.

Tavaly összesen nagyjából 90 milliárd folyt be termékdíjból, de ebből eleve csak 42 milliárd volt a csomagoláshoz kapcsolható díj. Természetesen nem csak az élelmiszeripar fizet, hiszen egy becsomagolt mikrohullámú sütő után is kell fizetni, illetve egyebek is tartoztak a termékdíj szélesebb csoportjába, például egy része „szappanadó” (kozmetikai adó) volt.

Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) ügyvezetője segítségével tegyük ezt a fenti számszerű változást is kicsit könnyebben értelmezhető keretrendszerbe az új EPR (extended producer responsibility), vagyis a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer számaival:

  • Ha eddig (2021-es adat) 3500 milliárd forint volt a teljes hazai élelmiszergyártói forgalom, akkor a 100-125 milliárd forintos pluszteher 3 százalékos átlagos áremelést indokolna.
  • Ha pedig ezt a gyártók nem tudják átvinni a láncokon, hanem lenyelik, akkor a magyar élelmiszerszektor 2021-es mérleg szerinti nyereségének (206 milliárd forint) több mint a felét elvinné a teher növekedése.

Itt azért fontos hangsúlyozni, hogy a 2021-es, azaz a legfrissebb, már rendelkezésre álló adatok nem biztos, hogy jó mankót adnak nekünk. Hiszen azóta olyan nagy volt az élelmiszer-infláció, hogy akár jelentősen változhatott is a profit – bár a kiskereskedelmi adó, az árstopok vagy a kötelező készletezés, akciózás világában egyáltalán nem biztos, hogy a profitok olyan szépek lesznek.

Nem bízták a gyártókra

Arról a Telex már sokszor írt, hogy július 1-től hogyan változik meg a hazai hulladékgazdálkodási rendszer. A változás ezen elemével kapcsolatban már előzetesen is kialakult egy vita. Az élelmiszergyártók azért lobbiztak, hogy a változás a lehető legkevésbé fájjon nekik. Abban bíztak, hogy minta lehet a környező országok gyakorlata, ahol a gyártók szerveztek meg ilyen rendszereket. Vagyis ők eredetileg abban bíztak, hogy ezt saját érdekükben hatékonyan tudnák ők maguk csinálni.

A kormány azonban más utat választott. Az ő céljuk elsősorban az volt, hogy az uniós előírásoknak és célszámoknak megfelelően egyre kevesebb termék váljon hulladékká, és a képződő hulladék a lehető legnagyobb arányban nyersanyagként hasznosuljon újra. De itthon ebben nem a gyártók kaptak lapot, hanem egy nagy, a kiíró reményei szerint hatékony szereplő, így amikor július 1-jől átalakul a hulladékgazdálkodási rendszer, abban az állam helyett egy koncessziós társaság, a Mol-csoportba tartozó MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. fogja végezni ezt a feladatot.

Számokat szeretnének látni

Az állam tehát beépített a rendszerbe egy koncesszort, de az élelmiszeresek azt sérelmezik, hogy a koncessziót elnyerő társaság költségeit és így a díjaikat meghatározó matekot ők nem látják.

Pedig a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer az érintett vállalatoknak nagyon megemelt díjfizetési kötelezettséget jelent, aminek a mértékét a Mol számításai alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kalkulálta, és végül a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter, vagyis Lantos Csaba energiaügyi miniszter rendeletben állapította meg. Az élelmiszeresek szemszögéből nézve azonban ez nem ennyire sima ügy: szerintük kaptak egy 100-125 milliárdosra becsült pótlólagos terhet úgy, hogy nem tudtak meggyőződni annak indokoltságáról.

Ezt a bizonyos termékdíjat egyébként az határozza meg, hogy a hulladék hol keletkezik. Ha Hegyeshalomnál bejön a külföldi, csomagolt áru, amiből Magyarországon lesz hulladék, akkor a külföldiek is fizetik. Ha viszont egy magyar gyártó exportál, azaz ha a határon kimegy az áru, és ott válik hulladékká, akkor itthon nem kell fizetnie.

Nem lesz könnyű

Természetesen azt mindenki tudja, hogy a hulladékgazdálkodás reformjára szükség van, és a nagy átalakítás „enni kér”, új beruházásokra van szükség. A gyártók azonban kiakadtak azon, hogy most három hét alatt kellene úgy alkalmazkodniuk a vártnál sokkal nagyobb díjakhoz, vagyis egy ugrásszerű változáshoz, hogy valójában az idei kereskedelmi szerződéseik jellemzően már megvannak.

A kormány a pozitívumokat látja, szerintük az intézkedés a csomagolásokat, egyes egyszer használatos műanyag termékeket, elektromos és elektronikus berendezéseket, elemeket és akkumulátorokat, gépjárműveket, gumiabroncsokat, irodai és reklámhordozó papírokat, sütőolajat és -zsírt, bizonyos textiltermékeket, valamint a fabútorokat érinti. Ezen a sok területen mind érvényes lesz a kiterjesztett felelősség. A díjat a gyártónak negyedévente kell megfizetnie a termék mennyisége után, a koncessziós társaság által kiállított számla alapján.

A szakma azonban értetlenül áll az egész előtt, és a részletek sem tetszenek nekik. A papírcsomagolások drasztikus emelése mellett a műanyag azért fáj, mert az nagyon elterjedt csomagolóanyag, az üveg pedig azért, mert a díj súlyra van vetítve, és az üveg nehéz. Úgy tudjuk, hogy egy befőttes üvegre vetítve a díj például nagyjából 5 forint helyett 30 forintra emelkedhet a jövőben.

Ki fizeti a cechet?

Az egyáltalán nem biztos, hogy a gyártók az áremeléseket év közben át tudják verni a láncokon, hiszen utóbbiak is sok új terhet kaptak a nyakukba. Így mindenképpen nagy kockázatot és nagy érvágást jelenthet majd a gyártóknak, ha július 1-től a jelenlegi hirdetmény szerint emelkednek a díjak 3-5-szörösükre, bizonyos esetekben akár 10-szeresükre.

A gyártók összességében azt szeretnék elérni, hogy legyen transzparensebb a díjemelés háttere, mert így nem érvényesül az az EU-s irányelv, ami szerint csak a tényleges, indokolt költségeket tartalmazhatja a díj.

A fogyasztók és az infláció miatt aggódóknak pedig az a rossz hír, hogy az újabb terhek miatt az élelmiszerárak további növekedése várható a július 1-től bevezetendő intézkedés miatt. Vörös Attila ezzel kapcsolatban azt ígérte, hogy konkrét adatokat gyűjt arról, mennyi az adott csomagolásban a papír, a kupak. Ha gyakorlatias példákkal tudjuk majd számszerűsíteni a várható árváltozásokat, visszatérünk a témára. (Telex)

ÉLELMISZER
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS
Lantos Csaba
CSOMAGOLÁS
TERMÉKDÍJ
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.06.14. - 07:24
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Ekkor lesz tavaszi szünet, óraátállítás, húsvét

    Ekkor lesz tavaszi szünet, óraátállítás, húsvét

  • Egy Vörösmarty téri luxuslakás útja Rogán köreitől az egyik leggazdagabb magyarig

    Egy Vörösmarty téri luxuslakás útja Rogán köreitől az egyik leggazdagabb magyarig

  • Matolcsy György: Nagy Márton irányítja a jegybank elleni támadásokat

    Matolcsy György: Nagy Márton irányítja a jegybank elleni támadásokat

  • Az állam történetének legpusztítóbb tűzvésze tombol Texasban

    Az állam történetének legpusztítóbb tűzvésze tombol Texasban

  • Ezért összeférhetetlen a katolikus egyház és a szabadkőművesség

    Ezért összeférhetetlen a katolikus egyház és a szabadkőművesség

  • Már a belső égésű motorosoknál is olcsóbban adja az autóit a BYD

    Már a belső égésű motorosoknál is olcsóbban adja az autóit a BYD

  • Megkezdődik a 2024. évi szervezett kerti zöldhulladék-begyűjtés Budapesten

    Megkezdődik a 2024. évi szervezett kerti zöldhulladék-begyűjtés Budapesten

  • Csepeli alpolgármester: Németh Szilárd 2019-ben tartotta meg a maga „őszödi beszédét”

    Csepeli alpolgármester: Németh Szilárd 2019-ben tartotta meg a maga „őszödi beszédét”

  • Ursula von der Leyen: Vége az illúziónak, hogy Európa képes megvédeni önmagát

    Ursula von der Leyen: Vége az illúziónak, hogy Európa képes megvédeni önmagát

  • A kukakirály cége építette a Bodrogba omlott utat

    A kukakirály cége építette a Bodrogba omlott utat

  • Puzsér Róbert: Nem elég Novákék távozása

    Puzsér Róbert: Nem elég Novákék távozása

  • Ezek a biztosítók adják a legkedvezőbb díjakat a lakásbiztosítási kampány elején

    Ezek a biztosítók adják a legkedvezőbb díjakat a lakásbiztosítási kampány elején

  • Skrabski Fruzsina: Novák Katalin üstökösként tér vissza

    Skrabski Fruzsina: Novák Katalin üstökösként tér vissza

  • Lázár János: Lévai Anikó, férjének, Orbán Viktornak mindig elmondja a véleményét

    Lázár János: Lévai Anikó, férjének, Orbán Viktornak mindig elmondja a véleményét

  • Tóth Gabi attól fél, felrobbantanák

    Tóth Gabi attól fél, felrobbantanák

  • Reszkess európai autógyártás, megérkezett a BYD első autószállító hajója

    Reszkess európai autógyártás, megérkezett a BYD első autószállító hajója

  • Ez a magyar város hivatalosan is Európa egyik legveszélyesebbje

    Ez a magyar város hivatalosan is Európa egyik legveszélyesebbje

  • Vége: csődbe ment az Országos Roma Önkormányzat

    Vége: csődbe ment az Országos Roma Önkormányzat

  • Oroszország kész tárgyalni az ukrajnai háború lezárásáról

    Oroszország kész tárgyalni az ukrajnai háború lezárásáról

  • Azahriah Orbán törölt TikTok-videójáról: „Akkor mégsem voltunk akkora spanok, mint ahogy az elején gondoltam”

    Azahriah Orbán törölt TikTok-videójáról: „Akkor mégsem voltunk akkora spanok, mint ahogy az elején gondoltam”

  • Puzsér: Rogán és Magyar Péter nem egy ligában játszanak

    Puzsér: Rogán és Magyar Péter nem egy ligában játszanak

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element