Idén januárban egy hivatalos, a NAV által kezelt adatbázis segítségével a Direkt36 kormányközeli üzletemberek sorát tudta beazonosítani a hatalmas vagyonokat rejtő magántőkealapok mögött.
Ez a gazdagok körében az utóbbi években egyre népszerűbbé váló befektetési forma alacsony adókat és anonimitást biztosít – hasonlóan az offshore cégekhez –, ezért sok százmilliárd forint vándorolt frissen alapított magántőkealapokba.
Ebbe a rejtőzködő világba biztosított ritka bepillantást a NAV 2021 óta működő, úgynevezett tényleges tulajdonosi adatbázisa, amelyben több tucat magántőkealap legnagyobb befektetőinek neve is felbukkant. Köztük volt számos közismert kormányközeli milliárdos, például Száraz István, Szíjj László, Mészáros Lőrinc, Hernádi Zsolt vagy Jászai Gellért. Mint a Direkt36 megírta, ez azért fordulhatott elő, mert az adatbázis friss, a rá vonatkozó szabályozás pedig bonyolult, így nem mindig egyértelmű, hogy milyen adatoknak kell ott szerepelniük.
Cikkünk megjelenése óta azonban a magántőkealapok teljesen eltűntek az adatbázisból. Törölték azokat is, amelyek korábban még szerepeltek benne.
Az év elején a „magántőkealap” keresőszóra még 37 érdemi találatot adott a NAV adatbázisa, ez nullázódott le júliusra. Pedig a két keresés között eltelt fél évben gyors ütemben szaporodtak tovább a magántőkealapok: míg januárban még 119 magántőkealapot tartott nyilván a Magyar Nemzeti Bank (MNB), most, július második felében már 182-t listáz ki a keresője.
Az eltelt időben a vonatkozó jogszabályok nem változtak, új iránymutatások nem jelentek meg. A magántőkealapok adatait egyszerűen törölték. Ezért azonban senki nem vállal felelősséget. Az adatbázist működtető és felügyelő adóhatóság a Direkt36-nak küldött, összesen másfél soros válasza alapján ők egyáltalán nem foglalkoznak az adatbázisban megjelenő adatokkal: „A tényleges tulajdonosi adatbázis a számlavezetők által – minden hónapban – szolgáltatott adatokat mutatja meg. Ezeket az adatokat a NAV változtatás nélkül teszi elérhetővé.”
Tehát az adatok beküldését az a bank végzi, amely az adott magántőkealap számláját kezeli. Megkerestük a hazai pénzintézeteket összefogó Bankszövetséget, hogy valóban az érintett bankok távolították-e el a magántőkealapokat az adatbázisból, de nem reagáltak.
Az MNB sem felügyeli, hogy mi kerül be a tényleges tulajdonosi adatbázisba, holott korábban adott ki iránymutatást arról, hogyan kell megállapítani a cégek és más, bonyolultabb üzleti formák valós tulajdonosait. Szerintük a felügyelő szerv – amely Magyarországon a pénzmosás elleni küzdelemért felelős – a NAV, a felmerülő kérdésekre pedig a jogalkotónak, azaz a Gazdaságfejlesztési Minisztériumnak (GFM) kell válaszolnia. A GFM nem reagált a megkeresésünkre.
Az adatok törlésével kapcsolatban megkerestünk 8 magántőkealap-kezelő céget is, amelyek összesen több, mint 20 magántőkealapot kezelnek. Alapjaik közül sokat korábban megtaláltunk a NAV adatbázisában.
A kérdéseinkre végül négyen válaszoltak. A Mészáros Lőrinc-féle Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt. azt közölte, hogy sem az adatok törlését, sem módosítását nem kezdeményezték. A Jászai Gellérthez köthető IKON Alapkezelő is azt írta, hogy bár korábban kezdeményezték a magántőkealapjaikra vonatkozó adatok pontosítását a NAV rendszerében, de nem tettek lépéseket a törlésükre. A Tiborcz István üzlettársa és barátja, Szécsényi Bálint által vezetett Közép-Európai Kockázati és Magán-tőkealap Kezelő Zrt. szerint az ügyben csak a NAV illetékes.
A Mészáros Lőrinc céges ügyeit intéző ügyvédként ismert Kertész József Tamás, aki egyben a Primefund Befektetési Alapkezelő igazgatósági elnöke sem adott egyértelmű választ arra, hogy kezdeményezték-e az adatok törlését. „A pozíciómból eredően nem tudok erre választ adni, nem válaszolhatok a szakmám szabályai alapján” – közölte Kertész, aki szerint a tényleges tulajdonosi adatbázist létrehozó törvény egyébként sem nevesíti a magántőkealapokat. Ezzel arra utalt, hogy szerinte emiatt nem is kell szerepelniük a rendszerben.
Ez valóban így van, kifejezetten a magántőkealapokat tényleg nem nevezi meg a vonatkozó törvény és a pénzmosás elleni küzdelmet célzó többi jogszabályból, valamint az MNB korábbi iránymutatása sem tér ki rájuk. Igaz, azt sem mondja ki semmilyen szabály, hogy rájuk ne vonatkoznának ezek az átláthatósági szabályok.
A tényleges tulajdonosi nyilvántartások egy EU-s kezdeményezés révén jöttek létre a pénzmosás elleni küzdelem részeként. A cél az volt, hogy az európai üzleti világ szereplőinek a tényleges tulajdonosait azonosítani lehessen és bizonyos megkötésekkel megismerhetővé váljanak. Egy luxemburgi és angliai alapkezelők compliance managereként dolgozó szakértő, Szabó Gábor szerint a magyar jogalkotó mulasztása lehet, hogy nem tette egyértelművé, mi a teendő a magántőkealapokkal, de az biztos, hogy az EU pénzmosás elleni irányelvei alapján rájuk is egyértelműen vonatkoznak a szabályok.
Szabó szerint más államok jóval komolyabban veszik a pénzmosás elleni küzdelmet, mint Magyarország. „Az, hogy van olyan magántőkealap, amely nem vagy pontatlanul szerepel a végső tulajdonosi adatbázisban, vagy csak a vezetői vannak megnevezve, már önmagában szankcionálandó lenne. Ráadásul erre egy sor résztvevőnek kellene figyelnie a bankól az alapkezelőig” – mondta. Szerinte a szabály egyértelmű, a minimum 25 százalékban érdekelt személyek, valamint a döntéshozók mind tényleges tulajdonosnak minősülnek. „Ennek kikényszerítése a hatóság feladata” – tette hozzá.
Miért fontosak Magyarországon a magántőkealapok?
A magántőkealapokra vonatkozó speciális szabályok a rejtőzködés lehetőségét nyújtják a befektetők számára. Míg a hagyományos cégek – kft-k, bt-k, részvénytársaságok stb. – esetében bárki néhány perces online kereséssel hivatalos információkat szerezhet a tulajdonosi hátterükről és pénzügyeikről, a magántőkealapoknál nem ez a helyzet.
Ez egy olyan befektetési forma, amelybe befektetők zárt köre beteheti és gyarapíthatja a pénzét úgy, hogy a cégnyilvánossági szabályok nem vonatkoznak rá. A pénz felett ugyanis egy alapkezelő cég rendelkezik a befektetők nevében. Az alapkezelő cég adatai nyilvánosak, de azt nem lehet kideríteni, hogy kinek a pénze van az általuk kezelt magántőkealapban.
Magántőkealapok a világ számos országában léteznek, elsősorban befektetési célból. Magyarországon azonban néhány éve a kormányközeli elit meglátta a titkosságukban rejlő lehetőségeket és elkezdte őket úgy használni, mint másutt az offshore-cégeket szokás – arra, hogy teljes titokban gyarapíthassa a segítségükkel a vagyonát.
Ennek eredményeként a magántőkealapok gombamód szaporodtak Magyarországon, és sok százmilliárd forintot érő vagyon vándorolt hozzájuk. Kormányközeli milliárdosokhoz köthető alapkezelő cégek sora épített egyre nagyobb portfóliót. Az alapokba pakolt pénzből szinte minden gazdasági szektorba fektettek: magántőkealapok birtokolják például a 35 éves magyar autópálya-koncessziót, hotelláncokat, Budapest fényűző palotáinak tucatjait, éttermeket, bankokat, iparvállalatokat, hulladékkezelőket és sok mást. Értékes állami ingatlanok és cégek is vándoroltak így magántőkealapokba, vagyis végső soron ismeretlen magánszemélyek vagyonát gyarapították.
Ezért volt lényeges, hogy a Direkt36 januárban az akkor működő magántőkealapok mintegy ötödének, összesen 26-nak a tényleges tulajdonosát megtalálta a NAV adatbázisában, és közülük 17 egyértelműen kormányközeli volt, de további öt is könnyen köthető volt kormányközeli üzleti körökhöz. Ez volt az első alkalom, hogy egy hivatalos adatbázisban voltak láthatók az ország közismert milliárdosai Mészáros Lőrinctől Száraz Istvánig. Ez több esetben még maguknak a magántőkealapok kezelőinek is meglepetést okozott.
Az adatokból többek között kiderült, hogy Száraz István, aki a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja, az idén létrejövő magyar szuperbank, a Magyar Bankholding csaknem 11 százalékának végső tulajdonosa volt akkor. Két magántőkealap is egy Hornung Áron nevű pécsi ingatlankereskedőé volt januárban, aki a milliárdos befektetővel, Jellinek Dániellel is üzletelt és több szálon köthető Tiborcz István üzlettársához, Hamar Endréhez. A magyar autópálya-koncessziót 35 évre – hat másik magántőkealappal konzorciumban – elnyerő magántőkealap a milliárdos Szíjj Lászlóé, Mészáros Lőrinc üzlettársáé volt.
Ezek az információk cikkünk januári megjelenése óta tűntek el a NAV nyilvántartásából. Az addig is hiányzók, illetve az időközben alapított új magántőkealapok a kereső alapján pedig soha nem is kerültek be oda. (Telex)
