"Tanulságok"
A kegyelmi ügy két közjogi főszereplője az előterjesztő-ellenjegyző Varga Judit és a kegyelemről szóló döntést meghozó Novák Katalin. Utóbbi politikai karrierjének (ezalatt értve azt, hogy van-e politikai jövője) vége, még akkor is, ha ezt egyelőre nem veszi észre, és még akkor is, ha esetleg hivatalban marad. Azt a tervezett alkotmánymódosítást üdvözli éppen, akarja "jó szívvel" aláírni, amely arról szól, hogy ne írhasson alá többet a mostanihoz hasonló kegyelmi döntéseket... Ha ezt átgondolja, világossá válik számára, hogy ennél nagyobb megalázás elnököt nem nagyon érhet az őt megválasztó és támogató politikai többség részéről – írja Facebook-bejegyzésében Török Gábor.
A politikai elemző szerint a volt igazságügyi miniszter, Varga Judit politikai kára még nem látszik ennyire világosan, de nyilvánvaló, hogy ebben az ügyben ő is roncsolódik, és nem tartaná meglepőnek, ha végül mégsem ő állna a párt EP-listájának élén.
A politológus úgy véli, a valódi főszereplő a miniszterelnök, mert a végső politikai felelősség az övé, és a legnagyobb politikai kockázatot is neki kell vállalnia. Orbán Viktor számára szerinte a legfontosabb tanulság, hogy hiába tűnhet úgy, hogy „egy ennyire aszimmetrikus, domináns politikai helyzetben” az elnökség látszólag nem bonyolult feladat, nagyon nem mindegy, hogy ki töltik be ezt a feladatot. „Elképzelhetetlennek tartom, hogy Mádl Ferenc, Sólyom László vagy éppen Áder János átengedett volna egy ilyen kegyelmi kérvényt, hogy – bármi és bárki is állt az előterjesztés hátterében – ne szólalt volna meg a vészcsengő a hivatalban” – áll az elemzésben.
Török Gábor szerint az egyik tanulság, hogy a politika klasszikus szabályai, logikái egy domináns rendszerben sem változnak meg, és a rossz döntéseknek itt is következményei vannak. A másik, hogy „bár az ellenzék ebben a rendszerben önmagában nem képes arra, hogy ártson a kormányoldalnak, a hatalmon lévők nincsenek védve saját hibáiktól, és ezeknek a hibáknak bizony lehet a rendszer egészére nézve is következményük”. (Infostart)
