Kevesek luxusa a stabil, gondtalan élet Magyarországon
Az anyagi helyzetünk miatt komoly mentális és fizikai problémákkal nézünk szembe: tízből négy európai számolt be arról, hogy a pénzügyi gondjai negatívan hatnak az egészségére. A magyaroknak csupán közel a harmada él pénzügyileg stabil, stresszmentes életet az Intrum legújabb, Európai Fogyasztói Fizetési Felmérése szerint. A többség úgy érzi, hogy nehezen jut előre, és kételkedik abban, hogy képes-e változtatni pénzügyi helyzetén.
Annak ellenére, hogy a gazdasági mutatók némi javulást jeleznek, az Intrum legfrissebb Európai Fogyasztói Fizetési Felmérése (ECPR) szerint a hosszú távú pénzügyi gondok súlyos hatást gyakorolnak a fogyasztók mentális és fizikai egészségére. A követeléskezelő vállalatcsoport európai szintű felmérése szerint a megkérdezettek kevesebb mint fele (46 százalék) él pénzügyileg stabil, stresszmentes életet. Magyarországon ez az arány még alacsonyabb, mindössze 39 százalék, ami általános pénzügyi szorongást jelez.
A felmérés fontos demográfiai különbségekre is rávilágít: az X generációs és a női fogyasztók különösen pesszimistán vélekednek jövedelmi helyzetükről, miközben a Z és a boomer generáció tagjai gondolják a legnagyobb arányban úgy, hogy minden hónapban elegendő pénz áll rendelkezésükre ahhoz, hogy kényelmes, nyugodt életük legyen.
Az egészségünkön spórolunk
A pénzügyi stressz súlyos egészségügyi következményekkel jár, melyek a mentális és fizikai jólétre is kihatnak - tízből négy válaszadó arról számolt be, hogy a pénzügyi nehézségek negatívan befolyásolták egészségi állapotukat. A nők nagyobb része számolt be mentális egészségügyi problémákról anyagi helyzete miatt, a férfiak alacsonyabb arányban láttak összefüggést a két dolog között. A megkérdezettek harmada úgy érzi, hogy a pénzügyi gondok nem csak rájuk, hanem közeli kapcsolataikra is negatív hatást gyakorolnak.
Az európaiak jelentős része kénytelen kompromisszumokat kötni egészsége terén pénzügyi helyzete miatt: a válaszadók közel fele elismeri, hogy inkább olcsóbb - ezzel együtt pedig gyakran kevésbé egészséges, jó minőségű - ételeket vásárol, valamint háttérbe szorítja például az edzőtermi bérlet megvásárlását. Ezt támasztja alá az is, hogy a megélhetési költségek növekedése miatt a magyarok háromnegyede hajlamosabb egy termék vagy szolgáltatás lehető legolcsóbb alternatíváját választani.
Rosszabbul látjuk a helyzetünket az európai átlagnál
A válaszadók közel fele úgy gondolja, hogy élete során nem lesz képes anyagi értelemben beérni szüleit, azaz például kevesebb megtakarítása, nyugdíja vagy ingatlantulajdona lesz. A magyarok többsége úgy érzi, hogy nehezen jut előre anyagilag. A tavalyi évben 85 százalék úgy ítélte meg, hogy a fiatal felnőttek egyre nehezebben jutnak ingatlantulajdonhoz Magyarországon, és háromnegyedük egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy akármennyire is keményen dolgozik vagy próbál megtakarítani, nehezen válna jómódúvá.
Az ECPR felmérés rávilágít a hosszú távú anyagi gondok mélyreható következményeire, arra, hogy a pénzügyi nyomás valós és jelen van az élet minden területén. Az eredmények azt mutatják, hogy a folyamatos pénzügyi stressz és a bizonytalanság nem csupán anyagi nehézségekhez vezet, hanem komoly következményei vannak az európaiak életminőségére és kapcsolataira is.
- mondta Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója.
Az anyagi stressz mellett a megkérdezettek jelentős része kételkedik abban, hogy képes-e változtatni pénzügyi helyzetén, ami tovább súlyosbítja a problémát. A válaszadók negatívan látják a helyzetüket, a magyarok azonban az átlaghoz képest is borúlátóbbak: míg az európaiak 27 százaléka kételkedik abban, hogy képes lenne jobban fizető állást találni, addig a magyarok 31 százaléka érez így.
Nagyfokú határozottságot mutat ebben a kérdésben a Z generáció, mivel 50 százalékuk bízik az előrelépésben.
Eközben a baby boomerek kiszorítva érezhetik magukat a munkapiacon, csak 21 százalékuk hisz abban, hogy feljebb léphet. A nyaralásra fordított kiadásokkal kapcsolatban erős bizonytalanságot fejezünk ki: az európaiak átlagosan abban bíznak, hogy megengedhetnek maguknak egy rendes nyaralást, azonban a magyaroknak közel fele (42%) pesszimista ezen a téren, vagyis úgy gondolja, hogy idén nem fog eljutni egy hét napos nyaralásra. (Pénzcentrum)
