Többször is elhangzott az a mondat, hogy ki kell üríteni a kasszát

• Megkezdte Zugló átvilágítását a kerület októberben hivatalba lépő polgármestere, Rózsa András. A Momentum politikusa azt ígéri: jövő év végéig teljesen kipucolják a Tóth Csaba MSZP-s politikus nevével fémjelzett politikai-gazdasági köröket a kerületből, Horváth Csaba neve azonban várhatóan nem fog előkerülni, mert egy outsider volt.
• A polgármester már meg is tette az első feljelentést hűtlen kezelés gyanúja miatt. Szerinte több mint félmilliárd forintnyi gazdasági kár keletkezhetett.
• Rózsa olyan szerződést nem akar többet látni, hogy a kerület havonta milliókat fizet ki fixen, és semmi kézzelfoghatót nem kap cserébe. Átalakítják a közbeszerzések kiírását is, és azt ígéri: a jövőben nem lesznek előre leosztva a lapok, a legjobb szolgáltatás fog nyerni.
• Tárgyal a Bosnyák téri irodaház NER-es beruházójával, de úgy néz ki, a Nemzeti Vagyonkezelő egy tollvonással kinyírta a kerület alkupozícióját. A kerületbe tervezett mini-Dubajról pedig meg sem kérdezte eddig a kormány.
• Rózsa András elégedetlen a Momentum jelenlegi vezetésével. Szerinte a Tisza Párt elvitte az ellenzéki szavazókat, és sokkal konfrontatívabb kiállást várna a pártjától.

Valóban sikerült megszüntetni Tóth befolyását, vagy valamilyen szálon jelen van még a kerület életében a volt szocialista politikus?

Erősen visszaszorultak a háttérben tevékenykedő politikai-gazdasági körök, és az utolsó lépéseket is megtesszük annak érdekében, hogy végleg kiűzzük őket a kerületből. Új vezetőket neveztünk ki a városgazdálkodási és a parkolási cég élére, akik elég konkrét feladatokat kaptak arra, hogy strukturális változásokat hajtsanak végre. Mindkét céget átvilágítjuk, és átalakítjuk a közbeszerzések kiírását is. Azt gondolom, hogy jövő év végéig véglegesen és teljes mértékben ki tudjuk pucolni a Tóth Csaba nevével is fémjelzett politikai-gazdasági köröket.

Milyen bizonyítékokat találtak az októberi átvétel után arra, hogy az elmúlt években sokat emlegetett Tóth Csaba köre ténylegesen befolyásolta az önkormányzati cégek működését?

Voltak eddig is egyértelmű jelek. Például a városgazdálkodási cég vezérigazgatója korábban Tóth Csaba jobbkezének, a gazdasági ügyekért felelős alpolgármester, Hajdu Flóriánnak a sógora volt. A közbeszerzéseket sok esetben olyan kritériumokkal és feladatokkal írták ki, hogy csak egy nagyon szűk, jól meghatározott kör tudjon nyerni. Ezt jogi oldalról sajnos nem lehet megfogni, az irányított közbeszerzésekre országosan is bőven találni példát. Gyakran pont a közbeszerzési értékhatár alatt, 49 millió 900 ezer forint értékben kötöttek szerződéseket, de hiányzott a megfelelő ellenőrzés is. Ezen mindenképp változtatni fogunk, kisebb feladatokra szedjük szét a közbeszerzéseket. Ha valaki el akar indulni, nyugodtan megteheti, itt nem lesznek előre leosztva a lapok, a legjobb szolgáltatás fog nyerni.

A városgazdálkodási cégnél már korábban volt egy átvilágítás.

Megszereztük az anyagait, és az alapján hűtlen kezelés, valamint versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban gyanúja miatt feljelentést teszünk.

Több mint félmilliárd forintnyi gazdasági kár keletkezhetett.

Ismeretlen tettes ellen tesznek feljelentést?

Igen, de a feljelentést alátámasztó anyagokból kiderül, hogy kiket lenne érdemes tanúként meghallgatni. Politikai szereplő neve még nem merült fel, és valószínűleg egy darabig nem is fog.

Azaz Tóth Csaba és Horváth Csaba volt polgármester neve nem került elő?

Nem, és Horváth Csaba neve nem is fog felmerülni, mert ő Zuglóban lényegében egy outsider volt. Az itteni üzleti-politikai körök egyértelműen Tóth Csabához tartoztak. Van egy másik nagyon sajnálatos ügy is, amelyről a legutóbbi testületi ülésen tájékoztattam a képviselőket. A kerületnek van egy régóta használaton kívüli ifjúsági tábora Óbudán, a Királyok útján. Tavaly a testület megszavazott 30 millió forintot a felújításra.

A kivitelező olyan hiányosan és rossz minőségben végezte el a munkát, hogy az önkormányzat sportcége az összeg második felét már ki sem fizette.

Ebben az ügyben is feljelentést tettem, minimum a csalás gyanúja felmerül szerintem. Arra számítok, hogy lesznek még további hasonló ügyek is.

A városgazdálkodási cégnél egy kétéves átvilágítás eredménye alapján tettük meg a feljelentéseket, és az ügyvédi iroda még nem ért a vizsgálat végére. Rendeltünk egy újabb átvilágítást, a parkolási cégnél pedig belső ellenőrzést indítottunk.

Azt mondja, politikai szereplő neve még nem merült fel. Arra mégis milyen bizonyíték van, hogy valóban Tóth Csaba mozgatta a szálakat?

Láttam az előző ciklusban is a működést, tudom, hogy mentek a dolgok. Arra most még nem lesz közvetlen bizonyíték, hogy tőle érkezett volna bármilyen utasítás. Abban bízom, hogy amikor elkezdik felfejteni az ügyeket a hatóságok, akkor elő fog kerülni a kérdés, hogy valaki miért úgy járt el egy közbeszerzésnél vagy egy teljesítési igazolásnál, ahogy eljárt.

Mivel ezek az emberek vélelmezhetően egy rendszer részei voltak, és utasításra cselekedtek, meg kell várnunk, hogy egyesével szépen feladják a felettük állókat.

Nem lesz egyszerű, mert ezeket a rendszereket – például a parkolási mutyit – elképesztően okosan rakták össze, és jogilag nagyon nehéz megtámadni. Azt remélem, hogy előbb-utóbb megtörik a jég, megindulnak a tanúvallomások, és akkor ki tudja, meddig érnek majd a szálak.

Októberben az ATV-ben arról beszélt, hogy kiürült a városgazdálkodási cég kasszája, miután augusztusig elköltötték az útkarbantartásra szánt éves keret 100 százalékát és a zöldfelületekre szánt keret 95 százalékát. Abban az interjúban is arra utalt, hogy ez politikai megrendelésre történhetett, és Tóth Csaba áll a háttérben. Mi alapján állítja ezt, ha eddig nem találtak bizonyítékot a szocialista politikus ténykedésére?

Nyilván nekem is megvannak a forrásaim. Azt láttuk, hogy miután Horváth Csaba kikapott az önkormányzati választáson, hirtelen megváltozott a működése ezeknek a külsős cégeknek. Már nem egyeztetettek és nem jelezték a megrendelő városgazdálkodási cég felé, hogy aktuálisan mit fognak csinálni, hanem egyszerűen csak dolgoztak, aztán benyújtották a számlát. Az volt a cél, hogy minél hamarabb kiürítsék a rendelkezésre álló keretösszeget.

Ennyire egyértelmű volt, hogy októbertől nem maradhatnak?

Tudták, hogy ha új vezérigazgató lesz, felbonthatja a szerződéseket, és esetleg nem hívja le az éves keret maradékát. Én úgy hallottam, többször is elhangzott az a mondat, hogy ki kell üríteni a kasszát, minél hamarabb le kell hívni a keretből azt a pénzt, amit csak lehet. Az éves keretet a képviselő-testület döntése nélkül nem lehet túllépni, de nem mindegy, hogy mennyi idő alatt költik azt el. Nem biztos, hogy olyan módon költötték el, ahogy azt egy felelős vezető elvárná.

Még csak megválasztott polgármester voltam, amikor nyáron felhívott az egyik park zöldfelületeit kezelő Nógrád megyei alvállalkozó, hogy a fővállalkozó azt mondta neki: mehetnek Isten hírével, amerre csak látnak, kifogyott az éves keret, nincs több pénz. Ma már egyébként rendesen bejelentve, tisztességes bérért dolgozik nekünk ez a Nógrád megyei csapat.

A júniusi interjúnkban azt mondta, hogy felvesz egy revizort a hivatal és az önkormányzati cégek átvilágítására. Ez megtörtént, megkezdte a munkát a revizor?

Igen, annyit pontosítanék, hogy nem a hivatalt világítják át, hanem a szerződéseket nézik át. Ketten dolgoznak ezen: Horváth András, a NAV korábbi adóellenőre, egy másik munkatárs pedig egy nagy fővárosi cég belső ellenőre volt korábban. A szerződések mellett átnézik az eljárásrendeket is, és biztos vagyok benne, hogy találnak még olyan problémákat, amin változtatni kell, vagy akár további jogi lépésekre lesz szükség.

Azt is ígérte júniusban, hogy megszünteti a szerződést a Republikonnal, a Publicusszal, az ATV-vel és Fiala Jánossal. Így lett?

Igen, nem hosszabbítottuk, illetve nem újítottunk meg ezeket a szerződéseket. Egy részüknek nem láttam semmilyen kézzelfogható eredményét vagy egyáltalán bármilyen produktumot. Éves szinten nagyjából 70 millió forintot tudtunk így megspórolni.

Lett helyettük más, ön számára kedvesebb közvélemény-kutató vagy médiatermék? Milyen külsős cégekkel kötött szerződést az új kabinet?

Nincs ilyen. Egy-két kisebb értékű, 300-400 ezer forintos kommunikációs tanácsadói szerződés van, de azokat sem egy évre, hanem csak pár hónapra kötöttük, és majd megnézzük, hogy hatékonyan működnek-e, szükség van-e rájuk. Olyan szerződést nem akarok itt látni, hogy havi milliókat fizetünk fixen, és majd valamit kapunk cserébe. Célfeladatokra fogunk még szerződéseket kötni, mert szeretném megújítani a kerület arculatát.

Miért van erre szükség?

Azt szeretném, hogy Zugló az ötéves ciklusom végére ne a parkolási mutyiról és a politikai nagykoalíciókról legyen híres, hanem az egyik legtranszparensebben működő kerületként szerepeljen a köztudatban, és mindenkinek egy jól működő, nyugodt, családias, tiszta kerület jusson eszébe Zuglóról. Az arculatváltás csak egy része a feladatnak, és ehhez persze szükség lesz közvélemény-kutatásra is. Nem a polgármester népszerűségét fogjuk megmérni, politikai jellegű megrendelésekre garantáltan ne számítson senki. Jól meghatározott indikátorok alapján szeretném rendszeresen monitorozni, hogy milyen problémákat látnak a kerületiek, mi az, amivel elégedettek, és min kell változtatni.

A transzparens működéshez pedig nagyon fontos lépés volt az is, hogy az önkormányzati cégek felügyelőbizottságaiba megpályáztattunk egy-egy helyet, és olyan civileket neveztünk ki, akiknek semmilyen kötődése nincs a képviselő-testületben ülő pártokhoz és helyi szervezetekhez. Azt remélem, a civil kontroll is hozzájárul ahhoz, hogy a korrupciót végleg száműzzük a kerületből.

Zuglóban több gigaberuházás is épül, a Bosnyák téren irodaház és lakópark lesz. A kiperelt szerződésekből derült ki, hogy a beruházó NER-közeli cég, a Bayer Construct akkor kapja meg a 244 milliárd forintot az államtól az irodaházakra, ha településrendezési szerződést köt az önkormányzattal.

Én úgy tudom, hogy a Nemzeti Vagyonkezelő és a cég közti szerződésből kikerült ez a kötelem.

Mikor?

Nem tudom pontosan, Hadházy Ákos jelenleg is dolgozik az információ begyűjtésén, és perel ki dokumentumokat. Ha tényleg kikerült ez a megkötés, akkor lényegében egy tollvonással kivégezték a kerület tárgyalási potenciálját, és innentől kezdve nincs ütőlap a kezünkben.

Az októberi hivatalba lépése óta kétszer is tárgyalt a cég vezetésével. Milyen volt a hangulat azok után, hogy korábban ön is ellenezte a beruházást?

Az első tárgyalás, mondjuk úgy, hogy a sérelmek kibeszélésével indult, de sikerült végül egy konstruktív irányba terelni a beszélgetést. A második tárgyaláson már szóba kerültek konkrét összegek is. Magát a konstrukciót már az előző vezetés letárgyalta, a kerület pénzt kér a településrendezési szerződésben. Az összegben azonban nagyon jelentős különbségek vannak.

Mekkora?

Milliárdos eltérésről beszélünk. Konkrét számokat nem mondhatok, mert az sértené az önkormányzat gazdasági érdekét. Annyit lehet tudni, hogy Balázs Attila (a Bayer Construct tulajdonosa – a szerk.) hivatalosan 2,9 milliárdot ajánlott a kerületnek 2023-ban, és az önkormányzat ennél jóval nagyobb összeget szeretne. Konstruktívak voltak az eddigi tárgyalások, de még nem közeledtek az álláspontok, és egyelőre nem látom, hogy nagyon hamar sikerülne megegyezni.

Az elmúlt években azzal kritizálták Horváth Csabát, hogy nem mindig a kerület érdekeit tartja szem előtt, amikor a Bayer Construct vezetésével tárgyal. Miben más, amikor ön tárgyal?

Két dologban biztosan. Az egyik, hogy én törekszem a transzparensebb működésre, és rendszeresen beszámolok a képviselő-testületnek a tárgyalásokról. Több hivatali kollégám és alpolgármester is jelen van a tárgyalásokon, így nem csak az én elmondásom alapján követhetik, hogy hol tart a folyamat. Másrészt a tárgyalásokon a hivatal szakmai tudását is felhasználom. Letettem a polgármesteri esküt, és rögtön másnap írtam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek és a Bayer Constructnak egy e-mailt, hogy szeretném felvenni a fonalat, és mihamarabb megállapodni. Véletlenül sem akartam okot adni arra, hogy bárki arra hivatkozhasson, hogy ellehetetlenült a megállapodás az önkormányzattal. Mire azonban ideértünk, már nagyon rossz tárgyalási pozícióban vagyunk, hiszen az irodaházak már szinte elkészültek, a Bosnyák utcából az év végén levonulnak, és a lakásokat is árulják.

Mi a helyzet a mini-Dubajjal? Lázár János múlt hétfőn arról beszélt az ATV-ben, hogy az arab befektető most köti az adásvételi szerződést a magyar állammal. Az első terveket már letették az asztalra, és már csak a részletekről tárgyalnak. Zuglót bevonták bármilyen módon a folyamatba?

Semmilyen módon nem tájékoztatták Zuglót, Lázár miniszter úrtól és a minisztériumtól sem kaptunk megkeresést. A főpolgármester úrral és Vitézy Dávid frakcióvezető úrral egyeztettem, mindkettejüknek jeleztem, hogy természetesen együtt tudunk működni a kerület érdekeinek képviseletében. Korábban beszéltem a szomszédos XIII. kerület polgármesterével, Tóth József úrral is, hogy ha szükséges, közösen tudjunk fellépni.

Az ön elképzelése szerint minek kellene épülnie Rákosrendezőn, mi lenne jó Zuglónak?

Mondani fogok egy nagyon vad dolgot. Szerintem vasútfejlesztésre kellene használni ezt a területet. Több közlekedési szakértővel is beszéltem, akik azt mondták, hogy nem véletlenül hagyták annak idején kihasználatlanul Rákosrendezőt, mert már a hatvanas évek óta különböző vasúti fejlesztéseket, üzemeket, javító műhelyeket, vagontakarítókat terveztek oda. Bőven lehetne olyan közlekedési infrastruktúrát telepíteni Rákosrendezőre, amivel tehermentesíthetnék a XIII. és XIV. kerületet. Mondok egy konkrét példát. A kerület kellős közepén, a Bosnyák téren van egy villamos remiz. Ha azt át lehetne költöztetni Rákosrendezőre, felszabadulna egy városközponti telek a Bosnyák téren, ahol szakrendelő vagy kulturális-közösségi központ, akár egy második Millenáris is épülhetne. Ehhez azonban szükség lenne egy hosszabb távú stratégiára is.

Miért nincs ilyen?

Nekem totál az az érzésem, hogy pöckölgetnek minket. Zuglónak nem volt egy egységes, stabil vezetése az elmúlt időszakban. Azt világosan látom, hogy nem lesz érdemi beleszólásunk abba, hogy mi épüljön Rákosrendezőn, mert a kormányt nem érdekli, hogy mi mit akarunk. Annyi belátásuk azonban csak lesz, hogy ha megépül a mini-Dubaj, akkor brutálisan megnő az átmenő forgalom Zuglóban, és ezért komoly infrastrukturális fejlesztéseket kell elvárni a beruházótól. Mondok egy konkrétumot. Ha megépül a villamosfelüljáró a Szegedi út felé a Rákosrendező felett, jóval nagyobb lesz a közforgalmi terhelés a Nagy Lajos király útján. Újítsák fel akkor az egészet Rákosrendezőtől az Örs vezér teréig! Annak már lenne valami haszna a kerület számára is. De a szükséges fejlesztéseket, a kisföldalatti felújítását, P+R parkolókat estig tudnám sorolni.

Lázár Jánosazt mondta, hogy a kormány mindenkivel együttműködik, és csak akkor építenek, ha az jó a fővárosnak és az embereknek.

Erre felfigyeltem én is. Legyen úgy, ahogy Lázár János mondja, de akkor tényleg az épüljön oda, ami nekünk jó. Ebben a kérdésben szerintem a fővárossal közösen fogunk kommunikálni. Azért is örülök annak, hogy szakmai egyetértés alakult ki Vitézy Dávid és Karácsony Gergely között a kérdésben, mert erre az álláspontra többen is rá tudunk csatlakozni.

Ezek szerint támogatja Karácsony Gergely és Vitézy Dávid közös javaslatát, hogy a mini-Dubaj helyett egy zöld városnegyed épüljön Rákosrendezőn?

Korábban láttam már a koncepciót, és valóban sokkal élhetőbb, barátságosabb, emberibb léptékű, mint a felhőkarcolók. Egy zöld lakóövezet százszor jobb lenne Zuglónak.

Kerületi polgármesterként mennyire érzi annak a hátrányát, hogy sem ön, sem a pártja, a Momentum nincs bent a Fővárosi Közgyűlésben?

Teljesen őszinte leszek, az égegyadta világon semennyire, és ez baromi szomorú. Normális esetben ez hátrány lenne, de ahogy a Fővárosi Közgyűlés most működik, azt mindenki a hajára kenheti. Nincs főpolgármester-helyettes, csak nettó demagóg politizálás és az egók harca. A jövő évi költségvetés megalkotása azonban már nem lesz mindegy nekünk sem, mert a kerületek finanszírozása nagyban függ a fővárostól. Remélem, hogy a Fővárosi Közgyűlés tagjai érezni fogják ennek a súlyát. Amikor az iparűzési adó megosztása előkerül, már nem lehet viccelődni, ott már éles lőszer van az asztalon.

Nagyon hálás vagyok egyébként a Magyar Kétfarkú Kutya Párt frakciójának és Baranyi Krisztinának, mert felajánlották azoknak a polgármestereknek, akiknek nincs képviseletük a közgyűlésben, hogy a segítségükkel beadhatunk előterjesztéseket, és információkhoz is juthatunk.

Megmarad a Momentum 2026 után?

Szerintem lesz Momentum 2026 után is. Az nem biztos, hogy ugyanazok a szereplők lesznek a vezető arcai, mint most, és azt se tudom, hogy bejutunk-e egyáltalán a parlamentbe.

A közvélemény-kutatások szerint igen messze vannak az ötszázalékos bejutási küszöbtől. Van innen még visszaút?

Nagyon erős protestszavazói hangulatot érzek az emberek részéről, és a Tisza Párt minden ellenzéki szavazót felszippant. A rendszerellenes elégedetlenség és az új politikai erő keresése 2019-ben 10 százalékot hozott a Momentumnak az EP-választáson. A Tisza most 30 százalékot ért el, ez már gravitációs hullámként működik. Az emberek elhiszik, hogy a Tiszával le lehet váltani a Fideszt. Ez a hangulat 2026-ig már nem biztos, hogy változik, talán csak ha felbukkan egy másik alternatíva is a Fidesszel szemben.

Egy új szereplőre gondol?

Egy új formáció vagy szereplő alternatíva lehetne, amely kellően hiteles és ténylegesen erőt tud felmutatni. Főleg akkor, ha együtt tudna működni a Tiszával a kormányváltás érdekében.

Tud ilyen szerveződésről?

Hallottam ilyen szerveződésről, de részleteket nem tudok mondani. Azt azonban tudom, hogy a Momentumra most talán nagyobb szükség van, mint valaha. Mi képviseljük a liberális értékeket, az alapvető emberi jogokat, és hangot adunk olyan kérdéseknek, mint az abortuszhoz való jog, a szabad életvégi döntés vagy például az egyneműek házassága. Azt is látni kell, hogy a '26-os választás nem erről szól, hanem Orbán leváltásáról. Ezek a problémák viszont nem fognak eltűnni egy kormányváltás után sem egyik pillanatról a másikra. A Momentum értékalapú politikájára '26 után is szükség lesz.

Nem fog megszűnni a párt, ha nem jut be a parlamentbe?

A Momentum szavazói szerintem nem tűntek el, csak hoztak egy tudatos döntést, hogy Orbán Viktor leváltása érdekében a Tiszára szavaznak. A Momentumnak egy nagyon elhivatott, elkötelezett közössége van, amely 95 százaléka most sem a politikából él, és a párt is leginkább tagdíjakból működik. Nagyon remélem, hogy van olyan erős közösségünk, hogy akár azt is túlélje, hogy a párt kiesik a parlamentből, ha kiesik. Azért ‘26 tavaszáig még sok víz fog lefolyni a Dunán!

A 444-nek adott júniusi interjúban úgy fogalmazott: „a Momentum új elnökségétől elvárom, hogy tövig nyomja a gázt. Ne álljunk meg azért, mert valami nem kap sajtót, vagy nem üti át az ingerküszöböt.” Eltelt fél év azóta. Elégedett a pártvezetés jelenlegi teljesítményével?

De örültem volna, ha ezt nem kérdezi meg! Nem kívánom ostorozni a pártom vezetését, nincsenek könnyű helyzetben, és nem teljesen korrekt, hogy úgy kritizálom őket, hogy nem vagyok tagja az elnökségnek. De megmondom őszintén, hogy nem, nem vagyok elégedett. Sokkal harciasabb, konfrontatívabb kiállást reméltem az új elnökségtől. Egy állandó rendszerellenzéki, mozgalmi működést vártam, de annyira agyonnyomja most az ellenzéki politikusokat a Tiszát övező médiafigyelem, hogy egy picit lebénultak, és nem találják a helyüket. A Momentum azt csinálta '17-ben, '18-ban és '19-ben, amit most a Tisza: csomagokat gyűjtöttünk rászorulóknak karácsonyra, pultoztunk, jelen voltunk a köztereken. Nagyon sok lelkes ember jött hozzánk, és hitt a változásban.

Ez miért hiányzik most?

Mondok egy apróságot. Amikor a Fidesz újabb plakátkampányt vagy nemzeti konzultációt indít, akkor teljesen mindegy, hogy hányadszor csináljuk és a sajtó felkapja-e, a Momentumnak össze kell gyűjtenie az íveket, és ki kell javítania a plakátokat. Már önmagában az érték lenne, ha megmutatnánk, hogy mi akkor is kiállunk ügyek mellett vagy ügyekkel szemben, ha nem kerülünk be a médiába, mert nem azért tesszük, hanem azért, mert hiszünk benne, hogy ez a helyes. Egyébként a tagság is szívesen csinálná, páran elkezdték gyűjteni a konzultációs íveket, de nem volt időben elindítva és jól megszervezve az akció. Úgy érzem, hogy a Momentum vezetése most másra helyezte a fókuszt, és több konfrontációt kellene felvállalni az elnyomó rendszerrel szemben. Remélem, hogy hamarosan felenged a párt a bénultságból, és elindul egy harciasabb irányba.

Marad a Momentumban?

Miért ne maradnék? Nem vagyok egy ugrálós típus, együtt sírunk, együtt nevetünk. Azért csatlakoztam 2017-ben a Momentumhoz, mert borzasztóan jó volt végre egy olyan közösséghez tartozni, ahol konstruktív, értelmes vitákat lehet folytatni és nagyon jó társaság van. Rendpárti liberális vagyok, és hiszek azokban az ügyekben, amiket a Momentum képvisel.

Több polgármester eltávolodik a pártjától, van, aki ki is lép, hogy ezzel demonstrálja: a kerület minden lakóját képviseli.

Nem azért választottak meg polgármesternek, mert a Momentum logója ott volt a nevem mellett, ilyen illúzióim nincsenek. Szeretnék én is egy lokálpatrióta egyesületet létrehozni, de nem azért, mert épp gyengélkedik a pártom, vagy ki akarnék lépni. A választók azonban azt várják, hogy az önkormányzati és az országos politikát válasszuk szét.

Ha egy polgármester hitelesen, jól végzi a feladatait, akkor nem érdekli az embereket, hogy fideszes, MSZP-s vagy civil.

Több példát is láttunk erre júniusban: Baranyi Krisztinára Ferencvárosban vagy Borbély Lénárdra Csepelen kormánypárti és ellenzéki szimpatizánsok is szavaztak, de ott van Őrsi Gergely is, aki az egyik legnagyobb arányban nyerte meg a polgármester-választást. Biztos vagyok benne, hogy ő sem azért nyert, mert MSZP-logó volt a neve mellett, hanem inkább annak ellenére.

Ha a választókat nem érdekli, hogy a polgármester melyik párthoz tartozik, akkor miért van szükség egy új egyesületre? Nem inkább arról szól ez, hogy már a 2029-es választásra készül?

Egyelőre nem gondolkodom a ‘29-es választásban. Hiba több ciklusra tervezni, mert kényelmessé teszi az embert. Úgy dolgozom, mintha nem lenne holnap, mert minél több mindent szeretnék elérni ebben a ciklusban. Azért akarok egy helyi egyesületet létrehozni, hogy végre el tudjuk engedni azt, hogy valaki DK-s, fideszes vagy Mi Hazánk-os, és legyen egy olyan platform, ahova azok a helyi civilek, lokálpatrióták is szívesen csatlakoznak, akik a pártok közelébe se mennének. Az egyesületnek később persze lehet funkciója a választáson, de ha csak egy jelölőszervezet lenne a cél, ráérnék ‘28-ban vagy ‘29 elején megalapítani. (Telex)