Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

A többség világszerte úgy véli, az EU széteshet, az USA pedig megszűnhet demokrácia lenni a következő 20 évben

Külföld
2023.11.19.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
8

Egyértelmű elköteleződés helyett az államok egyre inkább kombinálják partnereiket - állapítja meg az ECFR új globális felmérésében, amelyet lapunk elsőként közölhetett.

Az európai és közel-keleti konfliktusokkal, valamint Joe Biden és Hszi Csin-ping e heti találkozójával a háttérben új globális közvélemény-kutatást készített a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR), együttműködve az Oxfordi Egyetem „Európa egy változó világban” projektjével. Timothy Garton Ash, Ivan Krastev és Mark Leonard külpolitikai szakértők összefoglalója szerint a 21 országra kiterjedő felmérés szembetűnő eltéréseket mutat a jövőbeli világrenddel, a kínai hatalommal, a Nyugat helyzetével és Ukrajna támogatásával kapcsolatos attitűdökben.

Megállapításuk szerint a geopolitikai szövetségek egyre töredezettebbé válnak, s egy olyan „à la carte” világba léptünk be, ahol az államok különböző kérdésekben vegyítik és kombinálják partnereiket, ahelyett, hogy egyszerűen elköteleznék magukat az egyik vagy a másik oldal mellett.

Az eredmények azt sugallják, hogy a nemzetközi rendszer nyugati dominanciája, valamint a washingtoni és brüsszeli külpolitika kétpólusú keretei nem fognak kitartani az erősödő multipolaritás környezetében. 

Ezt támasztja alá, hogy nemcsak az úgynevezett nyugati tömb állampolgárainak nagy része „pesszimista” a jövőjét illetően, hanem világszerte többségben vannak azok, akik úgy vélik, hogy az EU széteshet, az USA pedig megszűnhet demokrácia lenni a következő 20 évben.

A Nyugat – és különösen annak értékei – szempontjából azonban bizakodásra ad okot, hogy a legtöbb megkérdezett országban a válaszadók szerint Európa és az Egyesült Államok az a hely, ahová egy hipotetikus helyzetben a legszívesebben költöznének, és ahol a legjobban szeretnének élni (átlag 56 százalék). Ugyanakkor a nem nyugati országok polgárainak átlagosan csak 5 százaléka választaná Kínát, ha lehetősége lenne rá.

Az ECFR megállapítása szerint, a válaszadók szinte mindenhol szívesebben lennének egy amerikai vezetésű blokk részei, minthogy Kínával és partnereivel működjenek együtt. 

Ez volt a többségi vélemény Dél-Koreában, Indiában, Brazíliában, Dél-Afrikában, Törökországban és Szaúd-Arábiában is (82, 80, 66, 54, 51 és 50 százalék). Az egyetlen kiugró szereplő e kérdésben Oroszország, ahol a többség Kínát jelölte meg.

Az imént felsorolt országokban, Oroszország kivételével a többség az emberi jogok kérdésében szintén azt mondta, hogy inkább az USA-hoz és partnereihez szeretne közelebb kerülni, mint Kínához és partnereihez - ez volt az uralkodó vélemény Szaúd-Arábiában is, 47 százalékkal -, s a biztonsági együttműködés témájában is hasonló kép rajzolódott ki. Az egyetlen kivétel a kereskedelem, ahol nagy számban jelezték, hogy inkább Kínával, mint az Egyesült Államokkal szeretnének nagyobb mértékben együttműködni. Az emberek nagy része, különösen a közép- és feltörekvő hatalmak polgárai, kedvezően fogadják a jelentősebb kínai gazdasági tevékenységet az országukban - ez a vélemény a legmarkánsabban Oroszországban (74), Szaúd-Arábiában (60), Dél-Afrikában (60), Indonéziában (53) és Törökországban (50 százalék) jelenik meg. Az európaiak körében ez az arány 29 százalék.

A kétpólusú világrend megtörése a közvélemény ukrajnai háborúhoz való hozzáállásában is tükröződik. Az adatok azt mutatják, hogy ez a konfliktus meghatározó, sőt, egzisztenciális jelentőségű a Nyugat számára. Európában a megkérdezettek átlag 33, az Egyesült Államokban pedig 42 százaléka támogatja azt a nézetet, hogy Ukrajnának vissza kell szereznie az összes területét, még akkor is, ha ez hosszabb háborút és több emberi áldozatot jelent, és kevesebben vannak azon a véleményen, hogy a háborúnak mielőbb véget kell vetni, még akkor is, ha ez az ukrán területek egy részének feladását jelenti. A nem nyugati országokban viszont ez utóbbi álláspont uralkodik.

Európán kívül a polgárok 41 százaléka véli úgy, hogy az EU "széteshet" a következő 20 évben – és úgy tűnik, hogy sokan az orosz-ukrán háború kimenetelétől teszik függővé az EU sorsát. 

Európán és az Egyesült Államokon kívül a nagy többség úgy gondolja, hogy Oroszország megnyeri a háborút a következő öt évben, míg az USA-ban, Európában és Dél-Koreában az ellenkező vélemény dominál (52, 46 és 43 százalékkal). A két kérdés összefüggését mutatja, hogy Európán kívül azok 73 százaléka, akik szerint az EU széteshet, egyben orosz győzelemre számít, míg az EU összeomlását valószínűtlennek tartóknak csak 53 százaléka számol ezzel.

A jelentés társszerzői rámutatnak arra a szembetűnő változásra, hogy világszerte sok polgár most már úgy véli, országa egyesítheti az európai értékek előnyeit Amerika biztonsági garanciáival, megtartva Kínát gazdasági partnerként. Úgy vélik, az EU-nak a világszínpadon a „kölcsönös függőség stratégiájának” politikáját kellene folytatnia, hogy áthidalhassa ezt az új helyzetet.

A felmérés tanulságairól Mark Leonard, az ECFR igazgatója úgy nyilatkozott, „az EU-nak ahelyett, hogy ragaszkodna egy múltbéli világhoz, meg kell értenie az ’à la carte játék’ új szabályait a nemzetközi kapcsolatok tekintetében, és új partnereket kell keresnie a háború sújtotta világunk előtt álló létfontosságú kérdésekben”. Ivan Krastev, a Liberális Stratégiák Központjának elnöke hozzátette: „A világ változik – és nem Európa javára. (…) Ha azt nézzük, hogy az olyan középhatalmak, mint Törökország, India, Brazília, Dél-Afrika és Szaúd-Arábia milyen magabiztosan lépnek fel a világ színpadán, az EU-nak ezt tudomásul kell vennie, és törekednie kell szövetségei körének kiszélesítésére.” Timothy Garton Ash, az Oxfordi Egyetem európai tanulmányok professzora és a Hoover Intézet vezető munkatársa elmondta: „A tanulság világos: Európa puha hatalmát ki kell egészíteni a ’kemény hatalom’ katonai és biztonsági dimenzióiba történő nagyobb beruházásokkal. Az EU további keleti bővítése, beleértve Ukrajnát is, erősebb és hitelesebb globális szereplővé tenné Európát az egyre élesebb geopolitikai és geoökonómiai verseny világában.” (Népszava)

Címlapkép: Hszi Csin-ping és Joe Biden. - Forrás: KEVIN LAMARQUE/REUTERS
KÜLFÖLD
EURÓPAI UNIÓ
KÍNA
USA
demokrácia
közvélemény-kutatás
EURÓPAI ALAPÉRTÉKEK
ÚJ VILÁGREND
GLOBÁLIS VILÁGREND
OROSZ-UKRÁN HÁBORÚ
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.11.19. - 06:29
8
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Több mint 4 milliárd ember választ 2024-ben

    Több mint 4 milliárd ember választ 2024-ben

  • Elkaszálták Netanjahuék igazságügyi reformcsomagját Izraelben

    Elkaszálták Netanjahuék igazságügyi reformcsomagját Izraelben

  • Lehetetlen küldetésnek tűnik a kórházi várólisták csökkentése

    Lehetetlen küldetésnek tűnik a kórházi várólisták csökkentése

  • Szokatlan dolog történik a Balatonnál

    Szokatlan dolog történik a Balatonnál

  • A világ legnagyobb tűzijátéka - VIDEÓ

    A világ legnagyobb tűzijátéka - VIDEÓ

  • Újabb luxusszálloda-lánc érkezik Budapestre

    Újabb luxusszálloda-lánc érkezik Budapestre

  • Több ezer lakóingatlant próbáltak meg elárverezni néhány hónap alatt

    Több ezer lakóingatlant próbáltak meg elárverezni néhány hónap alatt

  • Érdemes lesz az eget fürkészni

    Érdemes lesz az eget fürkészni

  • Andor László: 2023: Sodródás újabb konfliktusok felé

    Andor László: 2023: Sodródás újabb konfliktusok felé

  • Igen nehéznek ígérkezik az ellenzék 2024-es éve: a kisebb ellenzéki erőknek viszont marad az agónia

    Igen nehéznek ígérkezik az ellenzék 2024-es éve: a kisebb ellenzéki erőknek viszont marad az agónia

  • Enyhe idő lesz, de szükség lehet az esernyőre

    Enyhe idő lesz, de szükség lehet az esernyőre

  • Márciustól lekapcsolhat egy honlapot a GVH

    Márciustól lekapcsolhat egy honlapot a GVH

  • Ferenc pápa utódja Erdő Péter lehet?

    Ferenc pápa utódja Erdő Péter lehet?

  • Orbán Viktor minden lépése saját hatalmának erősítéséről szól

    Orbán Viktor minden lépése saját hatalmának erősítéséről szól

  • Szökőárriadót rendeltek Japánban az erős földrengések után

    Szökőárriadót rendeltek Japánban az erős földrengések után

  • Új nyelv kell a demokráciához!

    Új nyelv kell a demokráciához!

  • Népfront vagy forradalom

    Népfront vagy forradalom

  • Kislány lett az év első babája Magyarországon

    Kislány lett az év első babája Magyarországon

  • Az utolsó pillanatban ismerték be Orbánék, hogy baj van

    Az utolsó pillanatban ismerték be Orbánék, hogy baj van

  • Bebaszva himnusz óbégatás, elnökasszonysági köszöntés, fos tévéműsor nézés

    Bebaszva himnusz óbégatás, elnökasszonysági köszöntés, fos tévéműsor nézés

  • „A legrosszabbul teljesítők szinte analfabéták”

    „A legrosszabbul teljesítők szinte analfabéták”

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element