Az adókedvezmények és hitelek helyett magasabb életszínvonal lenne a megoldás – derül ki a Publicus felméréséből.
Az emberek nagyobb része nem elégedett a kormány családtámogatási rendszerével, és úgy gondolják, a kedvezményes hitelek és adókedvezmények nem alkalmasak arra, hogy valóban gyerekvállalásra ösztönözzék a fiatalokat – derült ki a Publicus Intézet Népszava megbízásából készített felméréséből.
A megkérdezettek 51 százaléka nem, vagy inkább nem elégedett a támogatásokkal, miközben 35 százalék vélekedik róluk pozitívan. (A kérdésre 14 százalék nem válaszolt). Ebben a kérdésben látványos a kormánypártok híveinek szembenállása mindenki mással:
a Fidesz-KDNP szavazóinak 74 százaléka elégedett és csak 18 százalék mondta ennek ellenkezőjét. Ezzel szemben az ellenzékiek 79 százaléka elégedetlen, míg a Tisza szavazónak körében ez 77, a bizonytalanoknál pedig 51 százalék.
A felmérésből kiderül, hogy a túlnyomó, 68 százalékos többség támogatja Orbán Viktor tusnádfürdői bejelentését, miszerint a kormány a következő évben megduplázza a gyerekek után járó családi adókedvezményt. Ez az intézkedés még az ellenzékiek és a tiszások többségének (55 százalék) tetszését is elnyerné. Ugyanakkor, mint azt a Népszavának korábban nyilatkozó szakértők kiemelték: ez az intézkedés - a Fidesz többi családtámogatási kedvezményéhez hasonlóan - elsősorban a jómódúaknak jelent valós anyagi segítséget. Azoknak, akik eleget adóznak ahhoz, hogy igénybe vehessék a teljes kedvezményt. Úgy tűnik, tisztában van ezzel az emberek nagy része is:
56 százalék úgy gondolja, a különböző adókedvezmények és kedvezményes hitelek nem vagy inkább nem alkalmasak arra, hogy gyerekvállalásra ösztönözzék a fiatalokat, ezzel szemben 37 százalék bízik ezekben a módszerekben.
Itt is a pártszimpátia a döntő, az előző kérdéshez hasonlóan a kormánypártok szavazói hisznek leginkább a CSOK, a babaváró és az SZJA-kedvezmény gyerekvállalást-ösztönző erejében.
Idén júniusban 6040 gyerek született Magyarországon, ami 1217 újszülöttel kevesebb, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában. Ez az elmúlt 20 év legalacsonyabb adata, és abban ritkán tapasztalható konszenzus van a magyar társadalomban, hogy ez egy kedvezőtlen folyamat.
A válaszolók 86 százaléka tartja problémának a népességcsökkenést, és csupán 10 százalék szerint nem gond, hogy egyre kevesebb gyerek születik az ország határain belül.
Meglepő módon a Fidesz-KDNP szavazói között vannak a legtöbben, akik szerint nem probléma az egyre kevesebb gyerek – körükben 16 százalék gondolkodik így. Abban viszont megint csak megosztott a magyar társadalom, hogy vajon a bevándorlók megoldhatják-e az ország demográfiai válságát. Orbán Viktor erről azt mondta tusványosi beszédében: Magyarországnak „önfenntartó állapotba kell kerülni, nem lehet szó migrációból pótolt népességről”. Ezzel a kijelentéssel összesen 61 százalék értett egyet, a Fidesz szavazóinak 91 százaléka. Más pártok hívei és a bizonytalanok viszont már közel sem ennyire elutasítók a bevándorlókkal: az ellenzékiek 37, a Tisza szavazók 48, a pártnélküliek 54 százaléka ért egyet a miniszterelnökkel.
A gyerekvállalási kedv csökkenésének az 52 százalékos többség szerint anyagi okai vannak – magasan ezt a válaszlehetőséget jelölték meg a legtöbben, amikor az okokat firtatták a kérdezők. 33 százalék szerint a jövőtől való félelem tartja vissza a párokat a gyerekvállalástól, és csupán 18 százalék gondolja, hogy a „fiataloknak ma már kevésbé fontos a családalapítás”. (Itt több választ is meg lehetett jelölni). Szintén kevesen, 14 százaléknyian látnak a trend mögött politikai okokat, és ugyanennyien vannak, akik szerint „az állam nem támogatja eléggé a családokat”.
Ebből feltehetően az látszik, hogy az emberek ebben a kérdésben nem elsősorban az állami dotációtól várják az anyagi stabilitást, a támogatásoktól függetlenül szeretnének jó színvonalon élni, hogy biztonságban alapítsanak családot. Minden nyolcadik válaszadó (12 százalék) szerint a népességfogyásnak az is oka, hogy a fiatalok inkább külföldön alapítanak családot. Csupán a válaszolók 6-6 százaléka sorolja az okok közé, hogy nehéz összeegyeztetni a szülőséget a munkával és hogy rossz a közszolgáltatások – vagyis a bölcsőde, óvoda, iskola, egészségügyi ellátás – színvonala. A legkevesebben (4 százalék) azt tartják a probléma gyökerének, hogy „a fiatalok nehezebben találnak párt, mint régen”.
Nem meglepő módon a Fidesz szavazói ebben a kérdésben is másképp látják a helyzetet, mint a más pártok szavazói vagy a pártnélküliek.
Közülük csupán 35 százalék feltételez anyagi okokat az egyre kevesebb születés mögött, ez az ellenzékiek körében 65, a Tisza párti szavazók között 63 százalék.
A jövőtől való félelmet (26 százalék), a családtámogatások elégtelenségét (8 százalék), a politikai okokat (8 százalék), és más, a kormány politikáját kedvezőtlen színben mutató válaszlehetőséget is körükből jelölték meg a legkevesebben. Viszont ők gondolják magasan a legnagyobb arányban (32 százalék), hogy a fiataloknak ma már kevésbé fontos a családalapítás, és hogy a fiatalok nehezebben találnak párt, mint régen (7 százalék).
Amikor arra kérték a kutatásban résztvevőket, hogy jelöljék meg, mik lennének a legfontosabb dolgok, amikkel hatékonyan lehetne ösztönözni a gyerekvállalást,
a legtöbb, 59 százaléknyi „szavazatot” a jobb fizetések és a magasabb életszínvonal kapta.
29 százalék vélekedik úgy, hogy javítani kellene a közszolgáltatások, a bölcsődei- óvodai- egészségügyi ellátás és az oktatás színvonalát, 23 százalék szerint pedig abban kell segíteni a nőket, hogy a családjuk mellett is sikeresek lehessenek a munkájukban. (Itt szintén több választ is meg lehetett jelölni). Minden ötödik ember, 21 százalék szerint még több családtámogatással, adókedvezménnyel és kedvezményes hitellel kellene jutalmazni a gyerekvállalást. Csupán 4 százalék hisz benne, hogy hatásos lehet, ha arra biztatják a nőket: válasszák a családot a karrier helyett.
Népszerűtlen a támogatások kiterjesztése a határon túlra
Orbán Viktor a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tartott előadásában azt mondta, idővel az összes olyan támogatást, ami „a magyar társadalom stabilitását és rugalmasságát szolgálja – például a családtámogatási rendszert – ki kell terjeszteni teljes egészében a magyarok lakta területekre az országhatáron kívülre is”. A Publicus kutatása szerint ezzel a tervvel csupán az emberek 26 százaléka ért egyet, 69 százalék ellenez egy ilyen intézkedést. (Öt százalék nem akart vagy nem tudott erre a kérdésre válaszolni). Kizárólag a kormánypárt szavazói között vannak 55 százalékos többségben, akik támogatnák a határon túli magyar családok bevonását a hazai rendszerbe, de 39 százalékuk nem értene egyet ezzel, vagyis tízből négy fideszes ellenezné ezt. Az ellenzékiek és a Tisza Párt szavazói között egyaránt 7-7 százalék támogatja a tervet, a pártnélküliek körében pedig 19 százalék. (Népszava)
