Kreatív pénzosztás: 3575 milliárd forintot fizetett ki eddig a rezsialapból az Orbán-kormány , de ennek csak a fele ment egyértelműen az eredeti célra
Hosszú a lista, csaknem 400 tételből áll. Minisztériumok, börtönök, sportlétesítmények, MVM, távhőszolgáltatók, vízközművek, iskolák, kórházak, titkosszolgálatok, a Hungaroring, dologi kiadások, személyi juttatások – mind olyan szervezetek és célok, amelyekre felmérésünk szerint 2022 ősze óta több ezer milliárd forintot költött az Orbán-kormány a rezsivédelmi alap pénzeiből.
A tavalyelőtti év októberétől mostanáig 3575 milliárd forintot költött el a rezsialapból az Orbán-kormány – számítottuk ki az érintett 65 Magyar Közlöny összesítésével.
A kabinet 2022. júniusában döntötte el, hogy az akkortól különböző ágazatokra kivetett extraprofitadó-bevételekből, illetve az azt kiegészítő közpénzekből, költségvetési tételt hoz létre „a világpiaci energiaáremelkedés hatásainak mérséklése és a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése érdekében”. Az állami MVM az általa legalábbis tőzsdei áron vásárolt gázt kétségkívül nem adhatta a háztartásoknak 2014-ben beállított, "rezsicsökkentett" tarifáknál drágábban. A kettő közötti különbséget jól jellemzi, hogy míg a lakosság kedvezményes díja köbméterenként nettó mintegy 50 forint, addig a világpiaci ár 2022 augusztus végén ezer forint fölé is felszúrt. A különbséget meg kell szorozni a lakosság évi 3 milliárd köbméteres gázfogyasztásával. A „rezsivédelmi alap” tehát alapvetően e hiány befoltozására szolgált. (A kormánypropaganda eszerint könnyen túllendült azon az alaptételén, miszerint a 2021 végi magyar-orosz gázszerződés biztosítja a „rezsicsökkentést” fenntartását.)
Bár egy uniós alapszabály tiltja az állami cégek piactorzító költségvetési támogatását, létezik egy kiskapu, mely szerint a kormányok a versenytárs nélküli, kiemelt közszolgáltatásokat, ha azok másképp nem működnének, külön díj ellenében „megvásárolhatják”. Ez a pénz tehát nem a tőkét, hanem a bevételeket gyarapítja. A támogatásnak viszont tárgyilagosnak és átláthatónak kell lennie, az elveket előre rögzíteni kell, az összeg pedig nem haladhatja meg egy „jól vezetett cég” jogos költségeit és észszerű nyereségét. Ennek szellemében a kormány 2022. nyarán úgy döntött, hogy „rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezése" címén kifizeti az országos lakossági áram- és gázszolgáltatást immáron egyedül végző MVM alacsony lakossági bevétele és magas kiadásai közötti különbséget. Az alap forrásául az energiaiparra – kiváltképp a Molra -, a légiközlekedési-, távközlési- és gyógyszercégekre extraprofitadót vetettek ki, amiből évente több százmilliárdos bevételt reméltek.
A rezsialapba a csak tavaly november végén közzétett 2022-es számok szerint tavalyelőtt az „energiaágazattól” 204, az ugyanezt a kört sújtó bányajáradékból 241, a távközlési cégektől 97, a légitársaságoktól pedig 15 milliárd folyt be.
(Az új sarc ellen leginkább a 2022-es, 557 milliárdos összbevétel 3 százalékát képviselő repülésipar sajátos személyisége, Michael O’Leary Ryanair-vezérigazgató tiltakozott, felhánytorgatva, miként vethet ki az Orbán-kormány egy veszteséges ágazatra egy, nem is haszonfüggő „extraprofitadót”. Nagy Márton illetékes tárcavezetőnek el is küldte a „Közgazdaságtan hülyéknek” című könyvet; a vita hullámai máig hatnak.)
A rezsialappal az Orbán-kormány az egyik csúsztatásból – miszerint oly kitűnő gázszerződést kötöttek volna Putyinnal – a másikba esett. Részben, szintén a hiány foltozására, a rezsialap mellett, az átlag feletti fogyasztásra bevezették a „lakossági piaci áram- és gázárakat”. Előbbivel az a gond, hogy az MVM a lakossági villamos energiát piacfüggetlen, változatlan, nyomott áron, saját paksi atomerőművétől veszi, amire tehát nem hatott a tőzsdék kétségtelen elszállása, következésképp hiányzott a rezsiemelés érdemi oka. A köbméterenként mintegy 50 forintos nettó tarifa több mint tízszeresére rúgó lakossági piaci gázár pedig ott hibádzik, hogy bár a tőzsdei árak 2022 augusztusa után, már tavaly év elejére lezuhantak, a bruttó száz-kétszáz forint között mozgó tőzsdék ellenére a kormány csak azért sem hajlandó faragni a lakosság bruttó 767 forintos, úgymond „piaci” tarifáján. (Igaz, az intézkedés nyomán fogyasztását sok háztartás a sávhatárok alá szorította.)
A rezsialap 2022 végén közzétett első 2023-as tervezete nyilvánvalóvá tette, hogy ebből nem csak az MVM kap pénzt. Eszerint ugyanis „a lakosság” mellett a forrásból támogatnák a központi költségvetési szerveket, az önkormányzatokat, az egyházi és civil intézményfenntartókat, az állami tulajdonú társaságokat és a versenyszektort is. Míg 2022-ben a kormány a rezsialap keretét 557 milliárdra szabta, 2023-ra már bődületes, 2610 milliárdos kasszát terveztek, mintegy 1200 milliárdos költségvetési igénnyel. Az akkor kétségkívül hangos piaci vészmadarakat ugyanakkor az idő messzemenőkig cáfolta. Így viszont egyre kevésbé látszik a kifizetések megalapozottsága.
A Népszava nyilvántartása szerint az Orbán-kormány 2022-ben az extraadó-bevételeket több mint kétszázmilliárddal megfejelve 769 milliárd forintot költött el a rezsialapból. Az időközben lezuhanó piaci energiaárak ellenére 2023 sem maradt el sokkal a tervektől: a tervezett, 2610 milliárdhoz képest 2414 milliárd forint kifizetésére találtak okot. Még furább, hogy 2024-re az alap mérete az energiatőzsdék tizedelődése ellenére csak feleződött. (A 2023-as bevételi tervvel összevetve 2024-es nyertesnek mondható a gyógyszeripar, amelytől idén tavalyi sarca alig több mint tizedét várják. Bár az energiaágazatnak idén nem kell százmilliárdos osztalékot befizetnie és csak valamivel több mint feleakkora bányajáradékkal tartoznak, egyéb befizetéseik csupán a tavalyi szint kétharmadára – mintegy félezermilliárdra – apadnak. A távközlési adó ellenben majdnem szinten maradt, a légitársaságoktól pedig mintegy tizedével még több pénzt is szednek be.)
Az Európai Bizottság figyel
Általában a tagországnak kell megállapítania, hogy egy intézkedés tartalmaz-e állami támogatást – közölték az ügy kapcsán lapunkkal az Európai Bizottságnál. Ha igen, akkor azt, kevés kivételtől eltekintve, még a hatályba léptetés előtt be kell jelenteniük a testületnek értékelésre – írták. De gyanú esetén enélkül is indíthatnak vizsgálatot - fűzték hozzá más szakértők. A rezsialap több ezermilliárdnyi, kérdőjeles költése kapcsán ilyen eljárás nem ismert. H. K. - M. I.
A nyilvántartások összesítése szerint a rezsialapból az elmúlt mintegy másfél év során kétségkívül a legtöbb, szám szerint 11 alkalommal, „rezsivédelmi szolgáltatása” fejében, messze a legnagyobb, 1810 milliárd forintos értékben, az MVM részesült. A második, 583 milliárdos tétel a távhőszolgáltatókhoz került, úgyszintén a 2014-es, „rezsicsökkentett” lakossági tarifák okozta veszteségek befoltozására.
E kettőn kívül ugyanakkor az elmúlt másfél évben nem kevesebb mint 222 további kifizetési jogcímet találtunk.
Már 2022. novemberében kapott például az alapból összesen 3 milliárdot a Honvédelmi Minisztérium „sportintézmények nemzeti sportközpontok dologi kiadásaira”, illetve „sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatásának egyéb működési célú kiadásaira”. Jóllehet a tervekben kétségkívül szerepelt a „központi költségvetési szervek” támogatása és egy sportintézményt is húzhatja a rezsi, ennek kiemelését semmi se indokolja és jellemzően a feladat-támogatás-működés sem energiafaló.
Az elmúlt másfél év során a rezsialapból összesen 358 tételt fizettek ki. A teljesség igénye nélkül, a költségvetés megtakarítási alapja 106 milliárdot, a Külgazdasági és Külügyminisztérium beruházásösztönzési célelőirányzata „felhalmozási célú kiadásokra” 75 milliárdot, az Energiaügyi Minisztériumhoz tartozó víziközműágazat 64 milliárdot, a Maradványelszámolási Alap 61,5 milliárdot, a Honvédelmi Minisztérium védelmi társaságai beruházásokra 56 milliárdot, a Hungaroring működésre 671 milliót, felhalmozásra 12 milliárdot, Komló és Cserkút pedig „egyéb felhalmozásra” 300 milliót, illetve 52 milliót kapott. „Egyéb működési célú kiadásokra” 3194 milliárd forint ment el. A rezsivédelem jegyében „dologi kiadásokra” 176 alkalommal összesen 244 milliárd forintot fizettek ki. Személyi juttatásokra 23 alkalommal összesen 236 milliót, munkaadókat terhelő járulékokra és szociális hozzájárulási adóra pedig 18 alkalommal összesen 58 milliót költöttek. Az alap élete egyre pezsgőbb. Csak tavaly december 13-án a „versenyszektor támogatási” forrás 7,5 milliárdját 126 különböző jogcímre utalták, bár a kedvezményezettek között piaci szereplők helyett inkább iskolákat, kórházakat, börtönöket vagy épp titkosszolgálatokat találunk. Az elszámolás egyre átláthatatlanabb: a kiadások között egyre több kisebb bevétel bukkan fel, akadtak egymást kioltó plusz-mínusz-tételek, más alapokba is jutott rezsisegély, sőt egy ízben mintha elvettek volna 21 milliárdot az MVM-től.
A rezsialap annyira kétségkívül átlátható, hogy a közzétett iratokból, ha nem is könnyen, de készíthető összesítés.
Azt viszont, hogy mi alapján, miért éppen a megjelölt célra és miért pont annyit fizettek ki, érdemben nem indokolták.
A kifizetések viszont így látszólag esetlegesek és következetlenek. Bár tehát a rezsialapot a kormány 2022-ben az energiaárrobbanás kárainak tompítására hozta létre, az részint az energiaipar piaci szereplőitől csoportosított át pénzt a hatósági rezsidíjakkal gúzsba kötött, állami ellátóknak, másrészt míg a források nem csökkennek az energiaár-roppanás arányában, az elköltési célok furamód egyre kevésbé kapcsolhatók a rezsihez. Bár az MVM-mel kötött rezsiszolgáltatási megállapodás szintén számos kérdést felvet, a többi állami cég rezsivédelmi támogatása még kevésbé tisztázott.
Ellentmondásos az MVM gázszámlája
Az MVM mérlegei szerint az állami energiacsoport 2022-ben 516 milliárd, 2023. első félévében pedig 721 milliárd forint kifizetést kapott a rezsialapból. (A közlönyök alapján mi 2022-re 140 milliárddal kevesebb, 2023. elejére pedig 58 milliárddal több utalást találtunk.) 2023. második felében számításunk szerint 283 milliárdot, 2024-re pedig egyelőre egy nagy, januári rendelettel, 372 milliárdot kaptak. Ezek megalapozottsága egyre kevésbé látszik. Bár az MVM-nek 2022-ben utalt félezermilliárd tényleges veszteségeiknek nyilván csak egy részét fedezhette, egyéb bevételeik ezt oly mértékben ellensúlyozták, hogy végül 73 milliárdos nyereséggel zártak. A 2023. első félévi MVM-támogatás viszont meghaladta az ország teljes, a KSH-nál nyilvántartott orosz gázköltségét, ami talán túlzás lehet, hisz azért valamennyi bevétel származik a lakosságtól. Miközben a második félév során a cégnek utalt összeg kissé ismét elmaradhatott az ország orosz gázszámlájától, az idén januárban kiutalt 372 milliárd a lakossági gázért fizetett első kéthavi MVM-számlának már többszöröse. Bár az MVM tavaly novemberben a csoport történetében párját ritkító, 309 milliárdos osztalékelőleggel örvendeztette az államot, élesen tagadták, hogy ennek forrásául akár az állami rezsisegély, akár kínai hitelük szolgálna. Ehelyett, szavaik szerint a summát „külföldi sikereik” hozták.
Az MVM ügyeit ismerők rögzítik: a rezsialapos forrást energiakiadásaikon kívül másra nem költhetik. Mások szerint viszont egy cégnek bizonyosan nem tesz rosszat, ha az adófizetők mentesítik fő terméke beszerzésének piaci kockázataitól, még ha egyes díjait nem is módosíthatja. Bár az MVM orosz gázszámlája titok, ahhoz sajátos magyarázatokat fűz. 2023. első félévi jelentésük szerint például a tőzsdei árzuhanás közepette gázköltségeik, részint „fedezeti ügyletek” miatt, részint mert korábban betárolt gázt adtak el, félezermilliárddal nőttek. A bonyolult magyarázatok ellenére ez változatlan kérdéseket vet fel. Tavaly hasonló ellentmondásba ütközött Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető is, aki állampolgári panaszok nyomán arra hívta fel a figyelmet, hogy a gázszámla narancssárga „rezsibokszában” feltüntetett, általában tetemes rezsicsökkentési „megtakarítást” a cég köbméterenként száz-kétszáz forintos tőzsdei árak mellett is a 2022. augusztusi, 1020 forintos piaci csúcsból vezeti le. Ehhez az ellenzéki képviselő kezdeményezte versenyhivatali vizsgálat alatt is ragaszkodtak, amit honlapjuk számlamagyarázója is megerősít. Mivel a hatóság nem valószínűsítette, hogy az MVM valótlanságot állítana, ezért Tóth Bertalan pert indított. Kapcsolódó sajtóközleményében az állami csoport, a felvetéseket szakmaiatlannak bélyegezve, látszólag magas gázbeszerzési költségeit többek között szállítási, tárolási, rugalmassági, finanszírozási, árfolyamkockázati és fedezeti ügyletekkel indokolta. Mivel ugyanakkor, legalábbis a statisztikák szerint, az orosz gáztarifa, bár felülről és késve, de követi a tőzsdét, kérdés: ha az MVM máig a 2022-es csúcsárakat fizeti a gázért, akkor ennek tőzsdei szinten felüli, sok százmilliárdra tehető hányada hová kerül, ha nem Moszkvába.
(Népszava)