Tényleg börtönbe zárnak, ha van Bitcoinom?

Kisebb zavart okoztak a hazai alternatív befektetésekkel foglalkozók, a bankok, az ügyvédek, a tanácsadók és számos magánbefektető körében a július elsejétől bevezetett állítólagos új szabályok, miszerint a kriptovaluta vásárlása jogszerűtlenné válik. A Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértők szerint csupán az történt, hogy a kriptovaluta - például Bitcoin - jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás igénybevételével történő beszerzése lesz szabálytalan. A részletszabályok egyelőre még a levegőben lógnak, ám kérdés, hogy a laikus vásárlótól elvárható-e, hogy pontos ismeretei legyenek a szolgáltatóról – még akkor is, ha az ígéretek szerint a felügyeleti hatóság rendelkezni fog nyilvános listával.

Magyarországon kizárólag a Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélyével végezhető kriptoeszközökre vonatkozó szolgáltatás. A Pénzcentrum megkeresésére Pajor Dávid ügyvéd elmondta: alapvetően a kriptotörvény által hivatkozott MiCA-rendelet (1114/2023/EK) szabályai irányadóak. (A MiCA-rendelet - Markets in Crypto Assets - egy szabályozás, amelyet az Európai Unió hozott a kriptovaluták, és a kriptovalutával kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó entitások kezelésének és felügyeletének szabványosítására a különböző tagállamokban. Ez a jogszabály egyértelmű jogi keretet kíván biztosítani a digitális eszközökkel kapcsolatos tevékenységekhez, beleértve a kriptovalutákat, tokeneket és stablecoinokat, és 2025. július 1-én lépett hatályba a tagállamokban – a szerk.) Az alkalmazottakkal szembeni személyi követelményeket külön kormányrendelet tartalmazza.

Az ESMA (az Európai Értékpapír-piaci Hatóság, European Securities and Markets Authority) folyamatosan bocsát ki iránymutatásokat az egyes kérdésekben, ezek jelentős része jelenleg is csak tervezeti formában van meg. Alapvetően az MNB a pénz- és tőkepiaci szabályokat kívánja átültetni a kriptoeszközök engedélyezésébe – hangsúlyozta a szakember.

Valóban történt némi pánikkeltés, a validálási kötelezettség a 1113/2023/EK rendeleten alapul, tehát nem tekinthető az uniós jogrenddel ellentétesnek, ezeknek a szabályoknak kell mindenhol megfelelni. Ám ennek a rendeletnek a hivatkozása sajnos kimaradt a vonatkozó saláta-törvényből, így a megjelent cikkek annak ismerete nélkül okoztak nyugtalanságot.

Nem volt korábban sem teljesen szabályozatlan a terület

A TaylorWessing szakértői a Pénzcentrumnak kiemelték: július elsejétől a MiCA-szabályok alapján minden kriptoszolgáltató csak érvényes uniós engedéllyel működhet Magyarország területén. Tény, hogy korábban – a MiCA hatályba lépése előtt – nem létezett ilyen egységes uniós engedély, azonban a Magyarországon működő kriptoszolgáltatók kötelesek voltak a hazai pénzmosás-ellenes szabályoknak megfelelni, így nem beszélhetünk teljesen szabályozatlan területről.

Annyi további változás szintén van július 1-től, hogy a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatók felügyeleti hatósága nem az MNB, hanem a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) lesz. Ez egy egészen új fejlemény, július 1. napján lépett hatályba hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása. Az engedéllyel rendelkező kriptoszolgáltatókról az SZTFH egy nyilvántartást fog vezetni, azonban ennek részletszabályai, az alkalmazandó eljárásrend még nem ismertek, a hatóságnak erre 60 napja van. Az SZTFH „felfogását” egyelőre nehéz megjósolni, amennyiben a kriptoszolgáltatók felügyeletét az MNB látná el, úgy hasonló részletes szabályokra, eljárásrendre és felügyeleti szigorra kellene számítani, mint a pénz- és tőkepiaci szolgáltatóknak.

Nyilvánvalóan a probléma ennél bonyolultabb, és nem biztos, hogy annyival elintézhető lesz majd, hogy az SZTFH-nak az engedéllyel rendelkező kriptoszolgáltatókról vezetett nyilvántartása nyilvános, így az információ értelemszerűen adott - különösen érvényes ez a nem professzionális befektetők körére.

Pajor Dávid szerint annyi tudható, hogy az összeghatár 5 millió forint, tehát a szabályozás az alacsony összegű tranzakciókra nem vonatkozik. Nyilvánvalóan a pénzmosási szabályok kijátszását kívánják megakadályozni és az engedéllyel rendelkező váltók felé terelni a fogyasztókat. A részletszabályok ismeretében lehet majd eldönteni, hogy túlzó-e a szabályozás. Véleménye szerint a saját kripto-kripto váltások validálási kötelezettsége talán túlzás lenne.

A kizárólag online működő kriptoszolgáltatók

A TaylorWessing szakértői szerint azt látni szükséges, hogy a MiCA keretében a befektetők védelme és a biztonságos ügymenet kiemelten szerepel. A MiCA szabályozási rendszere egyébként rendkívül részletes, és annak alapján – többek között – a kriptoszolgáltatóknak be kell tartaniuk az előírt technikai és kockázatkezelési feltételeket (például felügyeleti rendszerek fenntartása, biztonságos tárcakezelés bevezetése), felróható magatartásuk és bizonyos, konkrétan meghatározott feltételek fennállása esetén vállalniuk kell az ügyfeleik pénzügyi veszteségével kapcsolatos felelősséget, és szigorúbb tőkekövetelményeknek kell megfelelniük.

A komplex megfelelési követelmények kizárják a piaci szereplők egy részét, ami hosszú távon a szolgáltatói kör tisztulásához és a profibb piachoz vezethet.

A szabályozás sikerének záloga a hatékony végrehajtás, így különös figyelem irányul majd arra, hogy az SZTFH miként ellenőrzi majd a szabályok gyakorlati betartását. Uniós szinten az átláthatóságot tovább erősíti, hogy az Európai Bankhatóság elérhető nyilvántartást vezet azokról a kriptoszolgáltatókról, amelyek nem felelnek meg a MiCA előírásainak. A szabályszegések így rövid úton nyilvánosságra kerülnek, és az ilyen szolgáltatókkal szemben azonnali szankciók, például bírság, vagy piaci jelenlét korlátozása alkalmazhatók.

A „laikus bűnelkövető”

Mivel módosultak a Büntető törvénykönyv szabályai, elméletileg a laikus kriptovásárló is bűncselekmény tettese lehet, ha a kriptovaluta vásárlása során jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást vesz igénybe. Ugyanakkor a valóság ennél árnyaltabb. Egyrészről az engedéllyel rendelkező kriptoszolgáltatókról az SZTFH fog nyilvántartást vezetni, azonban ennek részletszabályai és az alkalmazandó eljárásrend még nem kerültek kidolgozásra. Emiatt a Btk. 394/A. §-a a gyakorlatban jelenleg nem alkalmazható, hiszen a validálási követelményeket teljesítő kriptoszolgáltatók, azaz a kriptovaluta vásárláshoz jogszerűen igénybe vehető entitások köre nem ismert.

Másrészről egy esetleges büntetőeljárás során a bíróságnak – többek között – figyelembe vennie: a büntetés céljának szem előtt tartását, valamint a súlyosító és enyhítő körülményekhez igazodó büntetést. Enyhítő körülmény lehet például a büntetlen előélet, az idős kor, a rossz egészségi állapot, a gondatlanságból történő elkövetés. Azzal együtt, hogy egy büntetőeljárás terheltjének lenni erős érzelmi súlyt jelent, a kriptovásárlók tömeges bebörtönzése irreális forgatókönyvnek tűnik – mutattak rá végezetül a szakértők.

Az új jogszabály egymás után osztja a parasztlengőt a kripto-cégeknek

A július elsejei jogszabályváltozásoknak már meg is van az első „áldozata”, miként arról már tegnap hírt adtunk a Revolut felfüggesztette a kriptoeszközökkel kapcsolatos szolgáltatásait magyarországi ügyfelei számára a változó szabályozási környezet miatt. A Revolut tájékoztatta magyar ügyfeleit, hogy átmenetileg sem vásárolni, sem eladni nem tudnak kriptoeszközöket a platformon. A korlátozás kiterjed a stakelésre, valamint a be- és kifizetésekre is, így a felhasználók jelenleg egyáltalán nem férnek hozzá kriptoeszközeikhez. A döntés hátterében a cég közleménye szerint "a változó szabályozási környezet és a kriptopiac körüli bizonytalanságok" állnak.

Ez a változó szabályozási környezet pedig azt mondja, hogy a kriptovaluta jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás igénybevételével történő beszerzése szabálytalan. Bár maga a jogszabály hatályos, sem a részletszabályok, sem az eljárási rend nem ismert. Bár úgy tudjuk, a Revolut már igényelt licencet a kriptoeszközök piacáról szóló új szabályozásnak megfelelően, azonban ennek jóváhagyása még folyamatban van, ezért kényszerült a szolgáltatás szüneteltetésére Magyarországon.

A Revolut még múlt pénteken közölte, hogy ideiglenesen szünetelteti a kriptoszolgáltatásait Magyarországon, ám akkor még lehetőségük volt az ügyfeleknek meglévő kriptoeszközeiket eladni. Most azonban a vállalat tájékoztató levele szerint erre sincs többé mód – így sok magyar felhasználó pénze gyakorlatilag befagyott. A múlt pénteki bejelentésben még az állt, hogy az eszközök egy részét külső pénztárcákba is át lehet utalni, ám arról egyenlőre nem tudni, hogy a mostani változás hatására ezt a szolgáltatást is befagyasztotta volna-e a Revolut.

A Kriptomagazin megkereste a Revolutot, ám egyenlőre még nem kapott választ. A szaklap szerint, ha valaki még nem rendelkezik hardveres pénztárcával, akkor érdemes lehet megnézni a Trezor vagy a Ledger készülékeit, vagy pedig egy szoftveres tárcába átutalni, mint a MetaMask vagy Phantom. Amennyiben pedig az eladás mellett döntene valaki, akkor az alábbi linken összegyűjtött, engedéllyel rendelkező tőzsdékre meglehet próbálni átutalni a kriptót.

A Bitstamp is felfüggesztette a kereskedést

A Kriptoakadémia friss híre, hogy újabb ismert szereplő korlátozza a magyar felhasználók lehetőségeit a kriptopiacon: a Revolut után a MiCA engedéllyel rendelkező Bitstamp is felfüggesztette a kereskedés (vétel és eladás) lehetőségét Magyarországon.

Bár nem tartozik a legnagyobb forgalmú tőzsdék közé, a 2011-ben alapított Bitstamp a legrégebb óta üzemelő európai kriptotőzsde, amit nemrégiben vásárolt fel az Egyesült Államok egyik legnépszerűbb kereskedési platformjának számító Robinhood, hogy megszerezhesse annak kriptós licenszeit és hogy tokenizált részvényeket bocsáthasson piacra az európai régióban. Ez alapján a hazánkban élők nem tudnak új kriptoügyleteket indítani a Bitstamp by Robinhood platformon, ugyanakkor a kiutalás, befizetés, valamint a staking és lending szolgáltatásokat még használhatják.

A döntés hátterében a megváltozott szabályozási környezet áll, ami a Revoltutot is arra késztette, hogy újraértékelje működését a hazai piacon. (Pénzcentrum)