A recessziót jövőre és azután is fellendülés követheti, de a költségvetési hiány a 3 százalékos referenciaérték fölött marad.
Magyarország gazdasága 2023 első felében továbbra is recesszióban volt, de az alacsonyabb nyersanyagárak és az enyhülő finanszírozási feltételek jövőre és azután is fokozatos fellendülést hozhatnak - állítja az Európai Bizottság (EB) szerdán közzétett gazdasági előrejelzésében. Az uniós testület szerint a magas infláció ugyan visszaszorulóban van, de az élénk bérnövekedés miatt várhatóan fennmarad az árdrágulás. A költségvetési hiány az előrejelzések szerint 2023 után is magas lesz, ami az elmúlt években meghozott tartós bevételcsökkentő intézkedések hatását tükrözi.
A magyar gazdaság négy egymást követő negyedévben zsugorodott, a reál-GDP 2023 második negyedévében 2,4 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest.
A mérséklődéshez hozzájárult a magas infláció, a szigorúbb költségvetési és monetáris politika és a gyenge külső kereslet. A negyedéves GDP-növekedés a becsléssel összhangban a héten megjelent KSH-adatok szerint 2023 harmadik negyedévében pozitívba fordult, annak köszönhetően, hogy a mezőgazdasági termelés kilábalt a 2022-es súlyos aszályból, az ipari és az építőipari tevékenység pedig javult. A reál-GDP idén várhatóan 0,7 százalékkal mérséklődik az előző évhez képest, de 2024-ben 2,4 százalékra, majd 2025-ben 3,6 százalékra emelkedhet főként az alacsonyabb nyersanyagárak és a lazuló finanszírozási feltételek miatt.
Az EB szerint a foglalkoztatás 2023 első felében is rugalmas maradt, mivel a vállalatok a tartósan munkaerőhiányos környezetben nem szívesen bocsátottak el munkavállalókat. A munkanélküliségi ráta 2023 harmadik negyedévében 4,1 százalék volt, és az előrejelzések szerint a következő években nagyjából változatlan marad.
Az infláció jelentősen, 14,6 százalékra csökkent 2023 harmadik negyedévében és a következő hónapokban a bázishatások, az alacsonyabb nyersanyagárak és a gyenge fogyasztói kereslet miatt várhatóan ismét egyszámjegyű lesz. A magas bérnövekedés azonban várhatóan tartósan magasan tartja az inflációt. Az üzemanyagok jövedéki adójának 2024. januári emelése a becslések szerint 0,5 százalékponttal növeli az inflációt jövőre. Az áremelkedés üteme az előrejelzések szerint a 2023-as 17,2 százalékról 2024-ben 5,2 százalékra, 2025-ben pedig 4,1 százalékra csökken.
A javuló kilátások ellenére az Európai Bizottság továbbra is magas költségvetési hiánnyal számol: idén ezt a GDP 5,8 százalékára becsüli.
A vártnál magasabb deficitet főként a reméltnél alacsonyabb fogyasztási adóbevételek okozzák, valamint a magas kamatlábak és az infláció miatt magasabb kamat- és nyugdíjkiadások. A hiány 2024-ben és 2025-ben is a megengedett 3 százalékos referenciaérték fölött marad. Növelik a deficitet a 2019 óta tartó adócsökkentések valamint az ágazati adók és nyereségadók 2025-re tervezett fokozatos kivezetése.
A nagyon magas infláció miatt a GDP-arányos államadósság 2023. végére várhatóan 4 százalékponttal 69,9 százalékra csökken. Az adósságkonszolidáció az előrejelzések szerint ezt követően jelentősen visszaesik a tartósan magas hiány és a nominális GDP-növekedés lassulása miatt. Az adósságráta 2024-ben a GDP 71,7 százalékát 2025-ben pedig 70,3 százalékát éri el - olvasható az EB előrejelzésében. (Népszava)
